30 Jan 2017
Írta admin 
0 Hozzászólás Fajvédő orvos-akadémikus
Amikor a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézetének igazgatója Kenyeres Balázs (1865-1940) professzor, 1935-ben nyugalomba vonult, a helyére a fővárosi orvosi kar Orsós Ferencet hívta meg. Kinevezését 1935. november 30-án írta alá Horthy Miklós kormányzó, Orsós Ferenc azonban az egyetemi félév végéig, 1936 februárjáig Debrecenben maradt. Tudományos munkássága és eredményei valamint két évtizedes egyetemi tanári múltja és tapasztalata, országos és nemzetközi elismertsége és tekintélye okán az 1939-1940-es és 1940-1941-es tanévekre Budapesten is megválasztották a Pázmány Péter Tudományegyetem orvostudományi kara dékánjává. A Bonn Egyetem vendégprofesszora volt 1939-ben. 1940. április 26-án rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Székfoglalóját 1943. december 20-án tartotta Az entoptikus látás jelentősége különösen a művészi látásban című értekezésével, amelyben bizonyos fokig szimbiózisba hozta két életszenvedélyét – az orvostudományt és a festészetet. “Termékeny búvár a test finomabb szöveti szerkezeteinek felderítésében ép és kóros viszonyok között egyaránt. Különösen foglalkoztatta a tüdőcsövek lefutása, a nyirokcsomók és a csontvelő kötőszöveti vázának szerkezete és viselkedése, a tüdőcsúcsoknak anatómiai, szöveti és működési sajátságukkal magyarázható hajlamossága a gümőkóros megbetegedésre. Az utóbbi kutatásának eredményeivel megalapozta a mai tüdősebészet kialakulását. Széleskörű, alapos tudásban gyökerező éles kritikával gyűjtött nagyszerű megállapításait értékesíti a kórtan és kórbonctan alkalmazott szakmájának, a törvényszéki orvostannak fejlesztésében s e közben egészen újszerű kérdéseket vet fel és old meg, így р.o. »A vitális reakciók és törvényszéki orvostani jelentőségük« című monográfiájában új oldalról és új kritikával elemzi az izomzatnak, »Az idegrendszer vitális reakciója és annak törvényszéki orvostani jelentősége« címen megjelent másik dolgozatában pedig az idegrendszer különböző elemeinek sokszor tévesen értelmezett ép és kóros szerkezeti sajátságait. További terjedelmes monográfiákban foglalkozik a koszorúerek szerepével a szív öregedésében, majd különösen részletesen a törvényszéki orvostanban elhatározó jelentőségű nyomkutatással, a hámhorzsolások keletkezésének mechanizmusával, a haldoklás közben és a halál vitán elszenvedett sérülésekkel s szervi elváltozásokkal, az ébrényben található vitális reakciókkal, az arzén- és lúgmérgezésekkel és sok más kérdés tisztázásával” – méltatta Orsós Ferenc szerteágazó tudományos munkásságát és kiemelkedő eredményeit üdvözlő beszédében Marek József (1868-1952) állatorvos, a MTA osztályelnöke. Orsós Ferenc 1944-ben megkapta az MTA Nagyjutalmát. Tagjainak sorába hívta a hallei Német Természettudományi Akadémia, a finn Duodecim Orvosegyesület, a Német Patológusok Társasága, a párizsi Anatomiai Társaság, a Német Törvényszéki Orvostani Társaság.
Életrajzírói szerint dr. Orsós Ferencet az Oroszországban fogolyként tapasztaltak, a Magyar Tanácsköztársaság önkényeskedései, túlkapásai, féktelen terrorja valamint a trianoni békediktátum okozta trauma tette a szélsőjobboldali eszmék, nézetek és mozgalmak eltökélt, meggyőződéses hívévé. Debreceni egyetemi tanárként a jobboldali diákmozgalmak istápolójává, támogatójává, szellemi vezetőinek egyikévé vált. „Az országos Turul Bajtársi Egyesület részeként, a hasonló nevű budapesti orvoskari egyesület mintájára, 1921 novemberében Debrecenben is megalakult az orvostanhallgatókat tömörítő Csaba Bajtársi Egyesület. A professzorok először nem tudták, mit kezdjenek az egyetemen kívülről irányított egyesülettel, majd jobbnak látták, ha részt vesznek benne, hogy legyen valamifele ráhatásuk” – írta tanulmányában Murdák József. A kórbonc-tanszék professzora, dr. Orsós Ferenc egyértelműen és határozottan helyeselte és támogatta a „keresztény-nemzeti” medikusokat tömörítő szervezet megalakulását: „Orsós Ferencz dr. örvendetes ténynek tartja a szövetség megalakulását, mert ez a hallgatóságot szorosan összetartja, nemzeti alapra helyezi, s ezáltal a nemzeti fellendülést készíti elő. Meg kell azonban tőlük követelnünk az ethicai alapot.” Dr. Orsós Ferenc lett a Csaba Bajtársi Egyesület tanárelnöke, aki a Törvényszéki Orvostani Intézetben adott helyiséget a szervezetnek. Az 1930-ban kiadott Orsós Ferenc Emlékkönyv I. kötetének előszavában írta a szerkesztő, dr. Ambrus József gyermekklinikai tanársegéd: „A [román] megszállás nehéz napjai után egyszer aztán újból magyar zászló lengett Debrecenben. Hatalmas erővel indult meg az egyetem továbbépítése, az egyetemi ifjúság szervezkedése. Egy magyarabb, nagyszerűbb élet utáni vágy lángolt fel mindnyájunk lelkében, és Orsós professzor mindezeket a szubjektív érzéseket lefordította a realitás nyelvére. Megtanította az ifjabb nemzedéket arra, hogy áldozatkészséggel és önzetlenséggel kell élnünk életünket, hogy minden erőnknek a haza újjáépítését kell szolgálnia, mert különben megtagadjuk azokat, akik életükkel áldoztak ezért a földért, hogy egymást mindennél többre kell becsülnünk, és egymásért mindhalálig helyt kell állnunk. A magyar ifjúságon múlik, hogy saját hazájában elsőrendű vagy másodrendű emberként élje le életét. Hirdette, hogy a csodavárás, a felületes, hanyag munka hazaárulás, és hogy érdemleges eredményt a tudományos munka területén csak nagy akaraterővel, szorgalommal és exact [pontos] dolgozási methodusokkal [módszerekkel] lehet elérni.”
A Temesvárott született s patológusként nemzetközi hírnevet szerzett dr. Orsós Ferenc professzort 1928-ban levelező, 1940-ben pedig rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Ugyancsak 1928-ban választotta elnökévé az erősen jobboldali Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE), amelynek égisze alatt tevékenyebbé és hatékonyabbá vált szerepvállalása a politikai közéletben 1936, Budapestre költözése után. Nézeteit, véleményét nem rejtette véka alá. Akadémikusként valamint a MONE elnökeként 1941-ben tagja lett a kétkamarás magyar parlament korporatív alapon felépülő felsőházának, amely tisztséget 1944 végéig töltötte be. Szélsőjobb és antiszemita meggyőződésének, álláspontjának és magatartásának 1941. július 18-án az ún. „3. zsidótörvény” felsőházi tárgyalásán adott nyomatékosan hangot. A történelmi egyházak vezetői (Seredi Jusztinian hercegprímás, esztergomi érsek, Ravasz László református és Kapi Béla evangélikus püspökök) határozottan ellenezték a házassági jogról szóló 1894/ 31-es törvénycikk kiegészítésére és módosítására tett javaslatot, „mivel az faji alapon állt, és az egyházi házasságkötes szabadságába is beleavatkozott”. Az egyházfők felszólalásait követően dr. Orsós Ferenc akadémikus a genetikára és általánosságban „a tudomány eredményeire” hivatkozva igyekezett ellenérvekkel cáfolni vallásfelekezetek vezetőinek állításait. Részben egyoldalúan értelmezve és magyarázva korának genetikai eredményeit és ismereteit, részben szándékosan figyelmen kívül hagyva bizonyos tudományos alapigazságokat, tételeket és következtetéseket károsnak minősítette a vér- és fajkeveredést és szükségesnek deklarálta a„fajvédelmi törvény.” elfogadását. Tudományos tekintélyének, felsorakoztatott érveinek döntő szerepe volt abban, hogy 65:53 arányban a felsőház végül is elfogadta a törvényjavaslatot. A „3. zsidótörvény” 1941. augusztus 8-án lépett életbe Magyarországon megtiltva a keresztény-zsidó vegyes házasságokat. A törvény büntetendőnek rendelte a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot: míg zsidó férfi nem folytathatott szexuális kapcsolatot keresztény nővel, a keresztény férfiak és zsidó nők közötti kapcsolatot nem büntették. Orsós Ferenc egyébként a cigányok és nem cigányok közötti házasságok betiltását is szorgalmazta a parlamentben.
Dr. Orsós Ferenc tagja, 1944. májusától elnöke volt az Antibolsevista Ifjúsági Tábor Nemzetvédelmi Akadémiájának, s a Magyar-Német Társaság igazgatóságának (1944-1945) is. „A legújabb történelmi események során a hírhedt katyini embertelenségek felderítésére szervezett bizottságba tagul kérték fel és ebben a szereplésében kiváló törvényszéki orvosi tudását megmutathatta” – emelte ki többek között a MTA 1943. december 20-án a székfoglalóját tartó dr. Orsós Ferenc tudományos érdemeit méltatva üdvözlő beszédében Marek József igazgató, osztályelnök.
