Szerszámgépek és alkatrészek
Két évtizeden át a Buziási úti ipartelep „zászlós hajójának”, fölkapott sztár-létesítményének az Electrotimiş Iparvál- lalat számított, amelyet 1971. június 1-jén avattak fel a Béga-parti városból a nevezetes gyógyfürdő irányába kivezető útszakasz 11-es telkén. A kis sorozatban előállított, illetve az egyedi alkatrészek, tartozékok, szerszámok és munkagépek gyártására alapított üzem élére 1972-ben Arke Marcus (1931-2015) mérnököt nevezték ki igazgatónak, aki aztán a rendszerváltozásig, 1989-ig állt a gyár élén. Arke Marcus Galacon jött a világra, s a Duna mentén fekvő kikötőváros zsidó tanintézeteiben végezte elemi és középfokú tanulmányait. Az érettségi vizsga letételét követően a temesvári műegyetem gépészeti karára iratkozott be, ahol 1956-ban szerzett mérnöki oklevelet. Kiváló tanulmányi eredményei, nagyszerű ér- demjegyei okán és jogán friss diplomásként a főiskolán oktatóként tartották vissza, majd rövid idő múltán a temesvári Elba Iparvállalat főmérnökévé is kinevezték. Másfél évtizedes termelési gyakorlattal került a jórészt az import kiváltásának a céljából alapított új iparvállalat élére. Meg kellett birkóznia a kezdet, az üzemcsarnokok ésszerű berendezésének, felszerelésének, a gyártósorok kialakításának, a termelés beindításának összetett feladataival, a sokféle igény, megrendelés és elvárás kihívásainak lán- colatával. A vállalat a különböző iparágak gyáregységei számára készített, szerelt össze kis szériákban gyártott korszerű, fokozott precizitású, megfelelő hatékonyságú szerszámgépeket és berendezéseket. Gyakorta vállalkozott az üzem egyedi darabok, speciális gépegységek előállítására is. Nem szabványos kéziszerszámokat is előállítottak, ugyanakkor csereal- katrészekkel látták el az elektrotechnikai ipar termelőegységeit. A figyelem a Ceauşescu- rezsim túlhajtott, erőszakolt iparfejlesztési politikájának egyenes folyamányaként hatványozottan a gépgyártásra össz- pontosult. A Románia területén gombamódra emelt, szaporított gyárak tekintélyes hányadát a temesvári Electrotimiș Iparvállalatban gyártott gépsorokkal, technológiai berendezésekkel és szerszámgépekkel szerelték fel. Örökös külső nyomás, a fölöttes párt- és állami hatóságok fokozott figyelme és kitartó sürgetései alatt dolgozott a gyár munkaközössége. A határidőket következetesen szűkre szabták, nehéz volt a feszes iramot tartani, a feladatokat időben teljesíteni.
„Erős jellem, elszánt, gondolkozásában és cselekedeteiben fegyelmezett és követke- zetes harcos volt. Kivételes vezetői és menedzseri képességekkel felvértezett emberként munkatársaival, de különösen önmagával hajthatatlannak mutatkozott. Hihetetlen ereje volt a gyárban folyó megannyi tevékenység – a jelentéktelenektől a nagyokig, a meghatározókig – megismerésében és átfogásában, Marcus igazgató oly módon tudott egybehangolni, ösztönözni, ellenőrizni és rangsorolni, hogy az eredmények az elvárások szintjére emelkedjenek. Folytonosan szinte, ki volt téve a fölöttes irányítók szélsőséges nyomásainak, a haszonélvező cégek beruházási programjainak határidői irreálisan rövidre voltak szabva, urasága, egy megfellebbezhetetlen logikából kiindulva és csodálatos ügyességgel rendelkezve, mindig talált elintézési megoldásokat, amelyeket valamennyi érdekelt fél elfogadott és értékelt. Tetteiben aprólékos, gondos és alapos volt, és mindig tárgyilagossággal választotta meg munkatársait, a hozzáértésnek és továbbképzésre való hajlamnak juttatva az elsőbbséget. Ügyesen tudta vegyíteni a dorgálást a dicséretekkel, a megszorítást a kifejtett erőfeszítés jutalmazásával. Állandó jelleggel támogatta a műszaki újdonságok bevezetését, bekapcsolva és érdekeltté téve az egész kollektívát a csúcstechnikák felkaro- lásában, alkalmazásában“ – jellemezte Arke Marcust, a gyár mérnökeinek egyike, Paul Weinberg, aki több mint negyed évszázadot töltött a vállalatban, és aki az üzemvezető családjával is baráti kapcsolatban állott. Fénykorában több mint 3000 alkalmazottnak biztosított megélhetést, kenyeret az Electrotimiş Iparvállalat. Alaposan megválogatták, megszűrték a szakembereket: öt jelentkezőből átlagosan egyet vettek fel, alkalmaztak munkakönyvvel. Magasan képzett szakemberekre volt szükség, mivel viszonylag korán rátértek a számvezérlésű szerszámgépek használarára, üzembe ál- lítására és gyártására.
1982. február 19-én a RKP főtitkára, Románia államelnöke, Nicolae Ceauşescu is fölkereste Temes megyei munkalá- togatása során az Electrotimiş Iparvállalatot, amely a kommunista rezsim egyik kiemelkedő megvalósításának, s a túlhajtott iparfejlesztés élvonalbeli kiszolgálójának, kiemelt „hajtómotorjának” számított. Éveken át az élenjáró iparvállalat párttitkára, Ocskó Illés technikus – a kommunista mártír, Ocskó Teréz fivére – volt, aki a dolgozókkal és a gyár vezetőségével is jó viszonyt ápolt.
Reklámgrafikusként foglalkoztatta tartósabb időn át az Electrotimiş Iparvállalat az ismert festőt és grafikusművészt, Vasile Pinteát, a temesvári hivatásos képzőművészek jelenlegi korelnökét. Műhelyvezető mérnöke volt 3-4 éven át az Electrotimiș Iparvállalatnak a nemzetközi elismertségnek örvendő karikaturista, Ştefan Popa /Popa’S/ is, akit a temesvári Politechnikai Intézet elvégzése után helyeztek át Szö- rénytoronyból a Buziási úti gyárba, ahol bizonyos idő múltán ugyancsak reklámgrafikusként kamatoztatta rajztehetségét. Némi súrlódások, nézeteltérések miatt távozott a vállalattól, hogy a temesvári vízmű- veknél folytassa mérnöki és reklámgrafikusi tevékenységét. Az alkalmazottak közérzetének, hangulatának és munkakedvének javítása, serkentése céljából a vállalat vezetősége jónéhány népszerű, közkedvelt népdal- és könnyűzene-énekest hívott meg a gyárba, hogy az udvaron vagy a csarnokok valamelyikében a dolgozók előtt koncertezzenek. Megőrződött sokak emlékezetében Corina Chiriac énekesnő fellépése, szereplése az 1980-as években, aki 2-3 órát töltött a munkások körében. Énekelt, történeteket mesélt, lemezeket és aláírásokat osztogatott.
Az Electrotimiş Iparvállalat munkásait sem hagyták közömbösen 1989 decemberének drámai eseményei. Félbeszakítva a termelőmunkát a gyár udvarára vonultak 1989. december 19-én, amikor arról értesültek, hogy a katonaság és a rendőrség egységei a tüntetők és a hatóságok között létrejött egyezség dacára, nem mondtak le teljesen a tűzfegyverek használatáról, s tudomásukra jutott, hogy a megyei kórház halottas kamrájából eltüntették, elszállították a rendszerellenes megmozdulás áldozatainak holt- testeit. Tüntetők csoportosultak, gyűltek össze az Electrotimiş Iparvállalat kerítésénél, bejárati kapujánál is. A Buziási utat az ipartelep gyárainak munkásai elbarikádozták, csak a városba élelmiszert szállító járműveket engedték át. A tömeg szétoszlatására 15 óra tájban jelent meg egy mikrobusz fegyversekkel tömötten, akikhez később három teherautó és három harckocsi katonái csatlakoztak. A megtorló, a tömeg oszlató alakulatok parancsnoka Iosif Veverca rendőrőrnagy volt.
Az 1989-es rendszerváltozás végzetesen átalakította, megváltoztatta a temesvári Electrotimiş Iparvállalat sorsát, lendületes fejlődési pályáját. A 1990/15-ös törvényre alapozó 1990. december 21-én hozott 1990/1327-es számú kormányhatározat értelmében a rangos, nagytekintélyű gyárat is magánosították. Az 55.573 m2-en elterülő, fölötte értékes csarnokaival, gépsoraival és berendezéseivel együtt három magán- cég tulajdonába került. A Bega Group által megszerzett részleg megőrizte, továbbvitte az Electrotimiş nevet 2006-ig, amikor összevonták, beolvasztották az ugyancsak a rész- vénytársaság tulajdonát képező S.C. Bega Tehnomet S.A.-val, az egykori Tehnometal Vállalat és Gépkocsigyár örökösével, s pillanatnyilag gabonamalmokat, szeggyártó-berendezéseket, drótháló-szövőgépeket, fó- liázó csomagológépeket, cserealkatrészeket, megmunkált fémszerkezeteket valamint egyedi termékeket, tartozékokat gyárt mintegy 50 alkalmazottat foglalkoztatva. A tekintélyes hajdani élüzem, az Electrotimiş Vállalat „romjain” jött létre a DeMark Construct Kft., valamint a román-olasz érdekeltségű „Stimel” Rt., amelynek a pénzügyi botrányok örvényébe süllyedt Ion Ilie Mania volt a tulajdonosa.
Temesvár városi tanácsa 2017-ben úgy döntött, hogy az 5. megaprojekt keretében a Buziási úti iparnegyedben létrehozza az Electrotimiş Business Parkot, amelyben négy 10 szintes épületet fognak a közeljövőben emelni.