29 Oct 2018
Írta admin 
0 Hozzászólás A református eklézsia anyásítása
Az új imaházban, amely „csak Istené és a vöröscsárdai református gyülekezeté”, 1994. szeptember 25-én hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen Bányai Ferenc temesvári lelkipásztor, az egyházmegye esperese hirdette az Igét. Az ese- mény ünnepi hangulatát emelte a temesvár-belvárosi egyházközség Elekes András kántor-karnagy vezényelte kórusának a szolgálata. A hívek, az érdeklődők, a meghívottak, az énekkar tagjai nem fértek be a mindössze 60 ülőhellyel rendelkező imaházba. Sokan a folyosón álltak, mások az ablak alá helyezett két padon ülve hallgatták az igehirdetést és a kórus énekét.
Az imaház vásárlásával és átépítésével egyidejűleg a vöröscsárdai református gyülekezet azon óhaját is kifejezte az egyházi fölöttes hatóságoknak, hogy szeretné az egyházközséget anyásítani. A Királyhágómelléki Református Egyházke- rület 1994. november 29-30-án összeült közgyűlése 1994/70. számú határozatával hagyta jóvá a vöröscsárdai gyülekezet megalapozottnak minősített kérését. A vöröscsárdai gyülekezetet önálló anyaegyházközség- gé nyilvánító határozat szövegét 1994/18-as számában a Partiumi Közlöny is közölte. Az egyházközség 1995. február 12-én tartott gyűlésén – amelyen egyébként Mezei Horváthi Attila újmosnicai lelkipásztor is lemondott a vöröscsárdai szolgálatról –, szentesítette önállósulását. Megnőttek az egyház- község kötelezettségei és feladatai, de az önállósulással státusa is előnyösen megváltozott. Mivel még nem volt papi lakja és lelkészi hivatala a gyülekezet mentesült a parókiális költségek és kiadások fedezése alól. Megválasztott kisegítő lelkészként rövid ideig Elekes Árpád (1944-2008) szolgált Vöröscsárdán. Majd 1996. október 1-jétől Kovácsné Papp Ibolya áll a vöröscsárdai egyházközség és gyülekezet élén.
Kovácsné Papp Ibolya 1969-ben Temesvárott született. Gyermekgondozónő édesanyja a Szilágyságból került a Béga-parti városba, édesapja repülős altisztként szolgált. Tanulmányait szülővárosában, a 2-es számú Elméleti Líceumban, a jelenlegi Bartók Béla Líceum jogelődjében végezte. Sikertelenül felvételizett a jogi karra. Munkát vállalt, majd 1989-ben felvételizett a Kolozsvári Református Teológiára. Kilences fölötti átlagosztályzattal első volt a vonal alá kerültek sorában. A rendszerváltás után, 1990 januárjában behívták a főiskolára mindazokat, akik 8,50 fölötti átlagot értek el a felvételi vizsgán. Köztük volt Papp Ibolya is. A teológián házasodott össze Kovács Zsomborral, aki 1994. november 1-jétől napjainkig a temesvári evangélikus egyházközség lelkésze. Tanulmányai befejezése után Kovácsné Papp Ibolya segédlelkészként a temesvári központi református eklézsiára került. A Bánság fővárosa első református lelkésznőjeként a belvárosi templomban szolgált: vallás- és bibliaórákat tartott a gyerekeknek, az IKE tevékenységét irányította. 1996. október 1-jétől Kovácsné Papp Ibolya az önálló egyházközséggé szerveződött vöröscsárdai református gyülekezet kinevezett pa- rókus lelkésze lett. Kovácsné Papp Ibolya három gyermek édesanyja. 1997-ben II. lelkészképesítő szakvizsgájára írta meg A vöröscsárdai református egyházközség története című dolgozatát.
Vöröscsárdán 146 tagja volt 1997-ben a református egyházközségnek. A lelkésznő egy keresztelési és öt temetési szertar- tást tartott. 1997 májusában négy ifjú konfirmált a városnegyed imaházban. Az 1996/ 1997-es tanévben újraindított vallásórákat 6-8 gyermek látogatta több-kevesebb rendszerességgel. A végvári származá- sú Bartha Gizella, egykori papné – aki rövid ideig vegyes kórust is vezetett a gyülekezetben – kántorkodott 1997-től Vöröscsárdán. A temesvár-belvárosi re- formátus gyülekezet IKE-seként 1998-2001 között a középiskolás Sütő-Egeressy Zsuzsa vállalta alkalomszerűen a vöröscsárdai vasárnapi iskola vezetését. Az 1999-es évben egy református keresztelőre és tíz temetésre került sor a városfertályban. Az egyházközségi statisztika 2000 első félesztendejéből mindössze három temetést tartott számon. A követ- kező összetételű presbitérium állt a 20. és 21. századok fordulóján az egyházközség élén: Mágori Sándor, Körös István, Jójárt Hilda, Kelemen Zsuzsánna, Minda Irén, Major Rózsika, Kvaszta Csilla, Magyarósi Rozália és Agócs Erzsébet.
A kálvinista gyülekezet életének, működésének homlokterében a 2000-es évek elejéig a megvásárolt épület funkcionálissá tétele állt. Nagyon fontos volt az egyházközség tevékenysége zavartalanságának biztosítása szempontjából az elenged- hetetlenül szükséges „életterek” megteremtése: vallásóra, gyermek-foglalkozási és nőszövetségi alkalmak számára használ- ható terem, iroda kialakítása, bebútorozása. Az épület használhatóvá tételének, célszerű átalakításának és berendezésének ügye nem képezett kizárólagos prioritást, de azért az események megszervezésének akadályaként, gátjaként újból és újból napirendre került. A közösség önzetlen hozzájárulása, áldozatos munkája és a külföldi támogatók segítsége révén sikerült az imaházat olyanná formálni, alakítani, hogy méltó legyen rendeltetéséhez. A nehézségek, az akadályok ellenére évente sok, a gyülekezet lelki élete szempontjából meghatározó esemény került megszervezésre, lebonyolításra. Hálaadó istentiszteletet, majd azt követően szeretetvendégséget tartottak vasárnap, 2001. szeptember 30-án a református imaház felújításának alkalmából.
A kicsinosított imaházba 2002-ben bevezették a gázfűtést. A vallásórára járó gyermekeket 2003 nyarán Mezőteleg- den táboroztatták. A gyermekek és a fiatalok karácsonyi ünnepi műsort mutattak be 2003. december 24-én délután az imaházban, ahol december 25–26- án 11 órakor istentiszteleteket tartottak úrvacsoraosztással.
Ünnepi megemlékezéssel és zenés irodalmi műsorral ülték meg 2004-ben az imaház megvásárlásának és a gyülekezet önállósulásának 10. évfordulóját. A vöröscsárdai reformátusok vallásos életének múltját és az eltelt évtized jelentősebb történéseit Fazakas Csaba esperes és Kovácsné Papp Ibolya ismertette, vázolta fel. A jubileumi ünnepség keretében sor került a megválasztott lelkipásztor, Kovácsné Papp Ibolya hivatalos beiktatására is. Az évforduló remek alkalmat kínált és teremtett arra is, hogy a Temesvári Református Egyházmegye Vöröscsárdán tartsa meg 4. évnegyedi lelkészértekezletét, amelynek fő témája Benda Kálmán (1913-1994) Ormánsági naplójának dr. Higyed István (1929-2013) általi felolva- sása volt. Az értekezlet igehirdetője a Csongrádi Református Egyházmegye börtönlelkésze, Koroknai András volt, aki a 2 Tim. 2, 8–14 alapján szólt a lelkészi közösséghez és a kis gyülekezet tagjaihoz. A körültekin- tően és gondosan megszervezett értekezleten a Temesköz összesereglett lelkészei mellett a meghívott vendégek – Gilicze András, szentesi-felsőpárti lelkész, csongrádi esperes és Nagy Zoltán Hódmezővásárhely susáni lelkésze – is bemutatkoztak. A hagyományos szeretet- vendégségen az a harmincterítékes tányér- és evőeszközkészlet került az asztalokra a felszolgált ízletes ételek elfogyasztására, amelyet a Vöröscsárdai Református Nőszövet- ség tagjai vásároltak az általuk készített csigatészta eladásából befolyt bevételekből.
Átalakítási munkálatokat végeztek 2004-ben is az imaház épületén, s felújították a lelkészi irodát. A házat gyökeresen átformálták, korábbi tulajdonosa már rá sem ismerne. Kőrös István presbiter 2004-ben tömören summázta véleményét a gyülekezet lelkészéről: „hogy itt legyen valami, kellett jöjjön egy asszony”. Kántorként 2004-2005-ben az Újmosicán született és nevelkedett IKE-s, Kuta- si Judit, a temesvári Ion Vidu Zenelíceum diákja szolgált, aki 2005-ben sikeresen felvételizett a nagyváradi egyetem zeneművészeti karára, 2014-től a zürichi operaház mezzoszoprán- magánénekesévé szerződött. Európa rangos dalszínházainak – a berlini, stockholmi, palermói operák – meghívottja, közreműködője, fellépett a Santia- go de Chile-i operában is. Műsorán Bizet Carmenjének címszerepe mellett Ulrica (Álar- cosbál), Maddalena (Rigoletto), Fenena (Nabucco), Azucena (Trubadúr), Frederica (Luisa Miller), Prelioesilla (A végzet hatalma), Quickly (Falstaff), Erda (Siegfried) szerepel.
