Helytörténész jogász

A helytörténet, a Bánság múltjának kutatása, feltárása, kiemelkedő, meghatározó eseményeinek és személyiségeinek megidézése, bemutatása vált a családjával a Robert Reiter (1899–1989) költő, műfordító ás lokálhistórikus szomszédságában Temesvárott az Ofcea utcában lakott ügyvéd, Büchl Antal (1908–1980) szenvedélyévé, élethívatásává is. Korán felébredt és évek múltával fokozatosan erősödött érdeklődése „Detta és a Bánság kultúrtörténetének felderítése iránt, és ez a terület azzal kecsegtetett, hogy életemnek értelmet adhatok még.” Lokálpatriotizmussal mélyen és tartósan átitatott helytörténészévé vált bölcsőhelyének, várossá fejlődött és rangosult Dettának, amelyet elfogult ragaszkodással szeretett.
Büchl Antal az erőteljes városiasodásnak lendült nagyközségben jött a világra, 1908. május 4-én, Büchl Ferenc vállalkozó, malomtulajdonos, kereskedő és felesége, Buchmann Anna gyermekeként. Felmenői a 18. században, a törökök kiűzését követően a német fejedelemségekből, Lotaringiából, Hessenből és a Saar-vidékről települtek az Ó-Birda-patak mellékén újralétesített településre. Jäger Péter – a későbbi ügyvéd dédapja – 1863-ban épített a patak bal partján egy műmalmot, amelynek helyén 27.000 forintos költséggel került tető alá az a polgári ház, amelyben a család sorrendben negyedik gyermekeként megszületett. A família a népes Buchmann- és Jäger család szerteágazó vérségi kapcsolatai és kötődései révén a település lakosságának a felével rokoni kapcsolatban állott. Tüdő­csúcshurutban megbetegedvén Büchl Antalt gyógykezelésre elküldték a Magas-Tátrába. Anyai nagyapja, a község legmódosabb polgára, Jäger Péter hét malmot vásárolt meg vagy bérelt Dettán és környékén. A dettai vasútállomás első főnökével, az újítás, a korszerűsítés elkötelezettjével Büchl Tóbiással házasságra lépett Jäger Terézia (1845–1920) otthon férjével és hét gyermekével haláláig csak németül beszélt. Iskoláztatásukkal ugyan­akkor elősegítette 6 fia és Janka lánya asszi­milációját, elmagyarosodását. Végakaratát teljesítve fia, Büchl Péter, 38 szegénysorú dettai lakosnak egyenként 300 négyszögöles házhelyet adományozott, hogy azokon 10 év leforgásán belül családi otthonokat emeljenek. A beépítés által keletkezett út a Jäger Terézia-sor nevet viselte. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-es létrejöttét követően “felerősödött magyarrá válás” – folyamata Detta társadalmát, a lakosság nemzetiségi és nyelvi megoszlását, összetételét is gyökeresen átstrukturálta, megváltoztatta. „A kézművesek, a kereskedők megmaradtak németnek, a nagyra törő tisztviselők és ér­telmiségiek a magyarsághoz csatlakoztak” – summázta a polgárság etnikai-nemzeti átrétegződésének eredményét élet­rajzi feljegyzéseiben Büchl Antal, akinek édesapja Aradon szerzett ifjúkori élményei hatására családjával ugyancsak a magyarosodás útjára tért. Aradi barátja emlékére adta fiának az Antal nevet. Apja azt tervezte, hogy Dettán családi bankot létesít, amelynek élére értelmiségivé nevelt fiát szánta.
Büchl Antal Dettán előbb a magyar, majd a német tannyelvű polgári iskolában kezdte tanulmányait, ahol a szerb, később a román nyelv elsajátítását tették kötelezővé. Már első tanítója észrevette rövidlátását. Szemkárosodása dacára az ábécé elsajátításától kezdve a könyvek társaságában érezte igazán jól magát. Szenvedélyesen, rengeteg kötetet elolvasott. Ma­gyarországra repatriált iskolatársai 1920-ban hívták, hogy tartson velük. Elődei példája azonban maradásra ösztönözte és kötelezte. Temesvárott a kegyesrendiek főgimnáziumában érettségizett, majd beiratkozott a bukaresti egyetem jogi karára. Okleveles jogászként Kolozsváron szerezte meg az államtudományi doktorátust. Dettán, családi házukban nyitott 1933-ban ügyvédi irodát. Két szaktársa – Schäffer Imre ás Weisz Endre – prokátorkodott még a nagyközségben. Budapesten kötött házasságot Neumann Nellyvel, az Aradról Magyarország fővárosába került tisztviselő nővel, aki négy gyerekkel ajándékozta meg – Bélával, Júliával, a kiskorában elvesztett Istvánnal, s az agyhártya-gyulladásban zsenge kislányként meghalt Ildikóval.
Apja halálát követően két doktori dip­lomával a zsebében a molnármesteri vizs­gát is letette. Mivel a családi vállal­- kozások – malmok, üzletek, birtokok, tanyák, műhelyek stb. – irányításának átvételére kényszerült, amit külön tehernek érzett. Szabadfoglalkozásúként sógorával, Farkas László (1911 – 1965) fogorvossal együtt eltávolodott a földtől és annak szakszerű művelésétől. Dettán a főutca szinte teljes egészében a család tulajdonát képezte.
Az I. világháború, a történelmi Magyarország területét szétdaraboló trianoni békediktátum után a Bánságban, Dettán is megindult a félig vagy teljes mértékben elmagyarosodott svábság disszimilácója, visszanémetesedésének folyamata. A művelődési, jótékonysági egyesületek és a pártszervezetek által felkarolt és szorgalmazott átfogó akció a kezdeti másfél évtizedben nem hozott látványos ered­ményeket. Gyökeresen megváltozott a helyzet 1933-ban, Adolf Hitler kancellár hatalomra kerülése után. Felerősödött a nemzeti szocialista, a fasiszta propaganda a Bánságban is. Horogkeresztes zászlók díszletek Detta utcáin is. Tombolt a nemzeti elfogultság, kizárólagosság és büsz­keség, valamint törvényszerű velejárójuk, a fajgyűlölet. A községben uralkodó egyetértést, hagyományos nemzetiségi harmóniát magatartásával a német népcsoport vezetősége megbontotta, durván felborította, összekuszálta. A dettai németség döntő hányadát elbódította a hitlerista mákony: az egyesületekből eltá­volították, kizárták a nem német eredetű tagokat. Megbélyegezték, vegzálták a propagandájuknak ellenálló németeket, elmagyarosodott s a germán közösségbe visszatérni nem akaró svábokat. Az utóbbiak sorába tartozott dr. Büchl Antal ügyvéd is, aki hű maradt az elődei által választott és követett úthoz.
Hivatalos felszólításra, de rokoni rábeszélésre, meggyőzésre se csatlakozott a német népcsoporthoz. Magatartása kiközösítését, ügyfeleinek megcsappanását, megfogyatkozását eredményezte.
29 esztendős volt Büchl Antal, amikor szeretett nagybátyját, a megrögzött agglegény Jäger Pétert kikísérték örök nyughelyére, a dettai temetőbe. Éveken át vezetett feljegyzéseit, az esztendők eseményeit, a községi, egyházi, kulturális és iskolai élet történéseit rögzítő és kommentáló beszámolóit, összefoglalóit cseresznyepiros bőrmappába kötve unoka­öccsére hagyta mintegy ráruházva a folytatás kötelezettségét, feladatát is. „Célumul tűztem ki, hogy naponta feljegyezek valamit szülőfalumról, szüleimről, testvéreimről, rokonaimról. Péter nagybátyám nekem testált feljegyzései és saját kutatásaim alapján megpróbálok valamivel többet megtudni a dettaiak egymás mellett és egymás ellenére folytatott életéről” – írta egy helyütt vallomásaiban. Hozzálátott a település múltjának módszeres búvárlásához, alapos feltárásához. „Régi értekezések és nyom­tatványok fölött üldögéltem önfeledten a parókia és a községháza levéltárában, leveleztem bécsi levél­tárakkal és parókiákkal és esténként asztali lámpám fénykörében rendszereztem kutatásaim eredménye­it.” – írta foglalatosságáról, örömet és elégtétel nyújtó passziójáról.
Ügyvédi munkája, a családi vállalkozások irányítása, a családról való gondoskodás, szenvedélye gyakorlása mellett tevékeny közéleti szerepeket, feladatokat is vállalt. Az Országos Magyar Párt 1926-ban létesített dettai szervezete vezetőségének 1937-es átszervezésekor Schäf­fer Dezsőt elnökké, dr. Büchl Antalt meg alelnökké választották. Az 1937-es parlamenti választásokon önállóan indult Országos Magyar Párt listájára a dettai körzetben 196-an szavaztak, Hack Jenő örökébe lépve 1940-ben dr. Büchl Antal vette át az 1935. december 15-én megalakított Római Katolikus Népszövetség dettai szervezetének elnöki tisztét. Az egyesületnek 118 felnőtt tagja valamint 50 fős leánycsoportja – amelyet Büchl Margit, majd Szabó Ella vezetett – és 40 tagú fiútagozata volt, amelynek élén Baumgartner Ferenc tanító állt. A Népszövetség munkáját állandó jelleggel Schronk Vilma, temesvári missziós nővér támogatta és irányította, aki számtalanszor kereste fel a települést és hitbuzgalmi szervezetét, amely Klaus Ágoston házában rendezte be székházát, amelyben könyvtár és társasjátékok álltak a tagok rendelkezésére. A fiatalság kirándulásokat szer­vezett és sportszakosztályt is létesített. A sikeres kultúrdélutánokat is rendező szervezet működését, a 2. bécsi döntést követően, a román hatóságok betiltották.