Apolló mozi (3.)
A béke utolsó esztendejének, 1913-nak augusztusában 20599 néző váltott jegyet a gyárvárosi Apolló Mozgóképszínház vetítéseire, 11021 korona bevétellel gyarapítva Temesvár szab. kir. város pénztárát. A szarajevói merénylet, az I. világháború kitörése és elhúzodása, a politikai és gazdasági viszonyok átrendeződése, az életvitel és a közhangulat megváltozása, elkomorulása a szórakoztató-ipari intézményeket is súlyosan érintették, működésük, munkastílusuk és műsorrendjük áthangolására, újragondolására kényszerítették. Gábor Dezsőnek a temesvári mozgóképszínházak igazgatójának is alkalmazkodnia kellett a megváltozott körülményekhez, a rendkívüli feltételhez. Temesvárott is visszaesett átmenetileg a mozitermek látogatottsága. A történelmi horderejű, emberáldozatokat követeló, tragikus végkifejletű harctéri események közepette a Béga-parti városban is csak kevesen gondoltak a kikapcsolódásra, a gondtalan szórakozásra. Majdnem mindenkinek volt valakije a frontokon, sokaknak volt kiért aggódniuk, volt kit félteniük vagy gyászolniuk. Fokozott takarékosságra késztette ugyanakkor a civil lakosságot a családfenntartók, a kenyérkeresők tömeges bevonultatása valamint a gazdasági válságtól, az árak megugrásától, az inflációtól való félelem. A vonzó, színvonalas és változatos műsorkínálat biztosítását a mozgóképszínházakban megnehezítette az ellenséges államokban – Franciaországban, Angliában és részben az Amerikai Egyesült Államokban – gyártott filmek behozatalának lehetetlensége valamint a vasúti és postai közlekedés és szállítás kiszámíthatatlansága, kaotikussága. Kivételesnek számított a temesvári mozik teljesítménye: a szaporodó nehézségek közepette, egyetlen napra sem szüneteltették tevékenységüket, s igényességüket, művészi színvonalukat töretlenül megőrizték.
Az I. világháború kitörésétől kezdve siettek – amennyire a körülmények engedték – alkalmazkodni az új viszonyokhoz, a megválzozott feltételekhez: nívós filmek, háborús képek, jelenetek vetítésével valamint ismeretterjesztő, irodalmi és zenei előadások rendezésével igyekeztek fenntartani, illetve visszaszerezni a közönség érdeklődését. Jótékony célú előadásokat is rendeztek, amelyekkel a háború okozta csapások enyhítésére, az aggodalmak és fájdalmak csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységeket igyekeztek támogatni, előmozdítani. Több ízben tartottak a gyárvárosi mozi termében is kulturális rendezvényeket.
Az Apolló Mozgóképszínház az 1914-1915-ös esztendőben 614 vetítést tartott. Nevelő célzatú, tanulságos műsorokkal 11 ifjúsági előadásra és 1 mesedélutánra is sor került. 1914. december 9-én a temesvári Szabad Líceum az Apolló-színházban tartotta egyik előadását, amelyen Bodrossi Lajos, állami főgimnáziumi tanár, a mozgóképek oktató hatásáról, dr. Gábor Dezső pedig a mozgóképek technikájáról tartott előadást mozgóképek kíséretében. Nagy érdeklődést keltett Győry Loránd, miniszteri tanácsos 1915. január 29-31-én az Apolló-színházban tartott előadása, amelyben Edison világhírű találmányát, a beszélő-mozgóképet mutatta. be.
Az egyetemes irodalom klasszikus és kortárs szerzőinek klasszikussá veretesült remekművei nyomán készült filmek mellett feltűntek a temesvári mozik műsorrendjén a Budapesten és Kolozsvárott forgatott magyar produkciók is. Színdarabok szalagra rögzített változatai elevenedtek meg 1914-ben az Apolló Mozgókép-színház vásznán: Bíró Lajos Sárga liliom című színművét Beöthy László és Vanyi Felix rendezésében és Törzs Jenő, Nagy Teréz és Papp Mihály főszereplésével filmesítették meg 1914-ben. Földes Imre volt a forgatókönyvírója és Kertész Mihály a rendezője a Rablélek című némafilmnek, amelynek női főszerepét a 20. század első fele népszerű, fölkapott dívája, Fedák Sári játszotta. Csepreghy Ferenc 1877-ben írt sikeres népszínműve, a Sárga csikó alapján készült Vanyi Felix rendezői irányításával Kolozsvárott 1913-1914-ben az első film, amelynek a pályáját színészként Temesvárott kezdő Janovics Jenő volt a producer és a forgatókönyvírója. A népes szereplőgárda élén Berky Lili, Várkonyi Mihály, Hegyi Lili és Fekete Mihály állt, akinek pályája, színészi, rendezői, színműírói, színigazgatói és színháztörténészi munkássága szoros szálakkal kötődött Temesvárhoz, a Bánsághoz.
Megkülönböztetett figyelmet és teret szenteltek a híradóknak, világháború aktuálitásairól beszámoló képsorok bemutatásának. A temesvári mozinézők megtekinthették, láthatták a budapesti mozgósítás és bevonulás jeleneteit, a nagy mozsárágyuk működését, Lüttich, Namur, majd Brüsszel elfoglalását, képeket a Drina melletti szerb harctéri ütközetekből, Károly román király temetését, Antwerpen ostromát és bevételét, Lille városát elfoglalás után, mozzanatokat a Przemysl és Rzesow körüli galíciai csatákról, az oroszok máramarosi betöréséről készült két felvételsorozatot, Lodz nagy gyalogsági harcok árán történt elfoglalását, a németek bevonulását Ostendébe, Hindenburgot és katonáit stb. Háborús tárgyú tudósítások mellett a hátország mindennapjainak drámai eseményeit megörökítő kisfilmeket is levetítettek.
Gábor Dezső moziigazgató és munkatársai az előadások és rendezvények megszervezésén és lebonyolításán túlmenően céljuknak és feladatuknak érezték és tekintették a Temesvárott zajló történelmi fontosságú események megörökítését. A nevezetesebb események fölvett képsorait kivetítettek a belvárosi és gyárvárosi mozgókép-színházakban. Szalagra rögzítették 1914. október 24-én Temesvár mindmáig legkiválóbb polgármestere, dr. Telbisz Károly temetésének föbb mozzanatait. A fölötte értékes hely- és filmtörténeti relikvia egyik másolatát a bukaresti filmtörténeti archívum őrzi.
A háborús helyzethez igazódva a Temesvár szab. kir. város tanácsa és polgármesteri hivatala mozgóképszínházai valamennyi előadására ingyenes belépést biztosított a sebesült katonák számára. 1914 szeptembertől december végéig összesen 6500 sebesült élt a kedvezménnyel. Az ifjúsági előadásokon többször is ingyen vehetett részt 100-100 munkásgyermek. Néhány előadásra a munkásgimnázium tagjai ülhettek be belépti díj fizetése nélkül.
A világháború gerjesztette nehézségek, megszorítások ellenére a temesvári mozgókép-színházak fejlesztésére, korszerűsítésére is megkülönböztetett gondot for-dított a Béga-parti város önkormányzata. Felszámolták, megszüntették a két mozi saját áramfejlesztő telepeit. Gazdaságosabbnak látszott ugyanis mind a költségmegtakarítás, mind az üzembiztonság szempontjából a szükséges villanyáramnak a városi villanyteleptől való beszerzése. A korábban használt szívógázmotorokat sikerült elég előnyösen értékesíteni. Átalakították 1915-ben az Apolló Mozgóképszínház előcsarnokát. Az átépítés eredményeként a gyárvárosi mozi a közönség egészének befogadására alkalmas tágas előcsarnokot kapott, amelyben a ruhatár, büfé és az emeleti páholyokhoz vivő két különálló lépcső is elhelyezést nyerhetett.