Steiner Miksa házai

A 19. és a 20. századok fordulóján erőteljes fejlődésnek, látványos kibontakozásnak lendült Temesvár kiemelkedő személyiségévé, rátermett s megbecsült iparmágnásává rangosult Steiner Miksa (1852-1924) spódiumgyáros is. A Gyárváros pe­remén, a Buziási út 19. szám alatti telken s a rajta álló csarnokban állította eredetileg elő a leginkább cukorfinomításra használt csontszenet. De termelt és forgalmazott hamuzsírt, csontlisztet és elszenesített állati lábszárakat valamint ipari lúgot is. Az alapanyagokat a Béga-parti városban működött magánvágóhídakról gyűjtötte be, szedte össze. A lakóövezetektől viszonylag távol építette fel, helyezte üzembe feldolgozó gyárát, amely nem tartozott a legillatosabb, a legjobb sza­gú iparág sorába, de busásan jövedelmezett. Steiner Miksa vállalkozása továbbfejlesztése céljából 1899-ben újabb színt emeltetett az ipartelepen. Folyamatosan fejlesztette, bővítette vállalkozását, amely termékskáláját, profilját tekintve egyedül állt Dél-Magyarországon. Nem akadt konkurrense. Családjával a 19. század utolsó évtizedében Steiner Miksa az And­rássy út 12. szám alatt lakott.
A spódium előállításával felhagyva Steiner Miksa műtrágyagyártásba kezdett ugyancsak a Buziási úton.
Vallásos zsidó család sarjaként Steiner Miksa a temesvári kegyesrendi főgimnáziumban végezte középfokú tanulmányait. Főként a vegyipar körébe vágó vállalatokba kamatoz­tat­ta rátermettségét, tudását. Felkészültségével, szorgalmával, leleményességével és vállalkozókedvével a Béga-parti város legtehetősebb, leggazdagabb polgárai sorába emelkedett.
Megbecsült, aktív tagja volt a gyárvárosi Status Que Ante népes hitközségnek, amely a Városliget mellett, a Malom-csatorna partján a Baumhorn Lipót budapesti műépítész tervezte 700 férőhelyes új zsinagógát felépítette. A templom­építés legfőbb kezdeményezője, legbuzgóbb szorgalmazója, Deutsch Bernát, a hitközség lelkes elnöke indítványára 1892-ben Steiner Miksa elnöklete alatt az eklézsia képviselő-testülete egy 30 tagú építési bizottságot küldött ki az új templom építési telkének megszerzése és a templomépítés tőkéjének előteremtése, biztosítása céljából. A bizottság elsőrendű feladatának mindenekelőtt az építési tőke megszerzését és a temp­lom telkének megvételét tűzte és tekintette. A hitközség kebelében létező Chevra-Kadisa Egylettől 6000 frt, a gyárvárosi izraelita nőegylettől 4000 frt és a Talmud-Thora Egylettől – amelynek egyébként Steiner Miksa volt az elnöke – 1000 frtnyi kölcsönnek engedélyezését eszközölte ki. A hitközség tagjai között az építési tőke előteremtésére gyűjtést rendezett a Steiner Miksa vezette bizottság, amelynek ered­mé­nyeként közel tízezer frtnyi adományösszeg jegyeztetett és ez összeg az 1893-1894-es években, részben a későbbi években legnagyobbrészt be is fizettetett. Hosszabb vajúdás után megoldotta a Steiner Miksa irányította bizottság feladatának második pontját is, amennyiben 1895-ben néhai Freund Amália, a gyárvárosi izraelita. nőegylet volt elnöknőjének sze­mélyes áldozatkész anyagi támogatása mellett megszerezte azon telket, amelyen az új templom tényleg fel is épült. Minthogy azonban e soktagú bizottság nem igen bizonyult alkalmasnak és hatékonynak az építkezés sikeres keresztülvite­lé­re, átszervezték, „karcsúsították” azt. Steiner Miksa to­vábbra is tagja maradt a testületnek. Érdemei az 1899. szeptember 3-án felavatott gyárvárosi zsinagóga tető alá hozásában elévülhetetlenek. Magánadományaival is támogatta a Talmud-Thora Egylet 53 növendékét. Választott tagja volt 1905–1910 között Temesvár szab. kir. város tanácsának, amely­nek munkájában a továbbiakban a legtöbb adót fizető polgárok egyikeként, virilistaként vállalt tevékeny szerepet.
A Városliget melletti Kunz-soron átfolyó Faúsztató csatorna balpartján a 20. század hajnalán láttak hozzá a fatelep fel­számolásához, elköltöztetéséhez, s területének parcellázásához. Temesvár szab. kir. város 5474-84/1901. számú határozata alapján Steiner Miksa gyáros 17117 forint 50 fillérért megvásárolta a 684,7 □2 öl alapterületű telket a Liget úton, a még létező vashíd szomszédságában. Az építési engedélyt 1901. június 4-én állították ki a városi hatóságok. A munkálatok befejezésére 1902. április 17-én került sor. A háromemeletes, fölötte díszes, gazdagon dekorált bérpalota meg­tervezésével és kivitelezésével Steiner Miksa Reiter Ede (1847–1908) temesvári építészt és építkezési vállalkozót bízta meg, aki miután Bécsben és Münchenben befejezte tanulmányait, 1871-ben költözött és telepedett le a Béga-parti városban, ahol számos egyházi, katonai, köz- és magánépületet tervezett, illetve vitelezett ki. Habár nem volt felsőfokú műépítészi képesítése, tervezőként is kiváló gyakorlati érzékről és pal­lérozott ízlésről tett tanúbizonyságot. Neoreneszánsz stílusban építette fel a Miasszonyunkról elnevezett szegényiskola nővérek temesvár-józsefvárosi zárdájának, templomának és tan­intézeteinek impozáns épületegyüttesét. Saját tervei alapján emelte a józsefvárosi takarékpénztár kétemeletes palotáját, a belvárosi községi fiúiskolát, a betegsegélyező pénztár székhá­zát és kórházát, a kanonoki palotát, a kalapgyárat, a Turul ci­pő­gyár csarnokait, a Brück-, a Steiner- és az Anheuer-féle bérházakat stb. Kivitelezője volt a tanítóképző intézet, a fa- és fémipari szakiskola épületeinek. Több vidéki templomot épí­tett Csanád egyházmegye területén. Építészeti tanácsosa volt a csanádi püspökségnek. Tevékeny szerepet vállalt az 1891-ben Temesváron megrendezett országos ipari és mezőgazdasági kiállítás megtervezésében valamint a pavilonok egy részének felépítésében.
A 20. század első évtizede Temesvárja eklektikus-szecesz­sziós építészének egyik remeke, káprázatos gyöngyszeme Steiner Miksa a Liget út 1. szám alatt emelt háromemeletes bér­palotája, amely homlokzatain, külső falain, erkélyein, ablakain, tetőzetén a historizáló, lefegyverzően új formanyelvű stí­lusirányzat épületornamentikája dús tárházát vonultatta fel. Állatfigurák, női fejek, kecses, elnyújtott sziluettek, kidomborított és bemélyített alakzatok, virágminták és stilizált növényindák halmozodtak, tolultak egymásra. Az oromzat tim­panonjának háromszögéből egy hajóorr emelkedett ki, nyomult vakmerően előre, amivel – egyesek feltételezése, állítása szerint – a várost átszelő Béga-csatorna hajózhatóvá tételére kívánt utalni a tulajdonos illetve az építész. Nem ál­lapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a bérpalota külső aspektusának kigondolásában, megalkotásában milyen mértékben érvényesült, testesült meg Steiner Miksa, illetve az építész Reiter Ede esztétikai érzéke, ízlése és művészi in­tenciója?! Az összhatás mindenképpen több mint egy évszázad múltán is káprázatos, lenyűgöző. Habár az „idő vasfoga” Steiner Miksa gyárvárosi bérpalotáját sem kímélte. Karbantartásáról, állagmegőrzéséről senki sem gondoskodott. A dí­szí­­tőelemek jelentős hányada szétmálott, levált a hom­lokzatról, lehullva darabokra tört. A délceg saroktornyot pár évvel ezelőtt sodorta le egy kiadósabb vihar. A vaskovácsolás remekeit a kapu fémbetétei és -applikációi valamint az alagsor tulipános védőrácsai őrzik. Temesvár egyik legdíszesebb, legkarakterisztikusabb épületének szakszerű, alapos restaurálását bűn tovább halogatni.
Ösztönzőleg szolgálhatna a választékos műízlésű, a korszerűségre fölötte fogékony Steiner Miksa másik a Dóm (most: Egyesülés) tér sarkán, a Hunyadi (V. Alecsandri) és a Szerb (Gh. Lazăr) utcák találkozásánál 1907-1909 között tető alá került újabb pazar bérpalotája, a magyaros szecessziós építészet remeke, amelyet a neves budapesti építészpáros – Jakab Dezső (1864-1932) és Komor Marcell (1868-1944) – tervezett, s a helynek felújítását – hosszas huzavona után – pár hónappal ezelőtt fejezték be. A színes Zsolnay-majolikadí­szekkel – amelyeknek számát erősen meggyérítették a felújításkor – ékesített épület földszintjén kapott helyet a Magyar Leszámítoló Bank temesvári fiókja, amelynek Weisz Ferenc – a költő Ady Endrébe (1877-1919) beleszerelmesedett Kossák Aranka férje – volt az igazgatója, aligazgatója meg Jakobi Kálmán (1881–1954), aki a Bánsági Köztársaságot kikiáltó Róth Ottó (1884–1956) temesvári ügyvéd feleségének barátnőjével és cégtársnőjével özv. Pittoniné Kovács Lenkével kötött házasságot.
Ki hozhatta egyáltalán össze – motoszkál bennünk a nyugtalanító kérdés – Steiner Miksát Komor Marcellel és Jakab Dezsővel?!