• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN

Évértékelő

Megjelent az Aradi Értéktár

Szépülő város

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

TEMISZ hírek


Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 720.


 05 Jan 2023   Írta admin  0 Hozzászólás


Hungáriától Neptunig

A tájegység legkiválóbb, legkorszerűbb – színvonal és elegancia tekintetében a fővárosiakkal vetekedő – Székely László műépítész tervezte, építette és üzemeltette fürdőintézete ünnepélyes felavatását követő esztendőben, 1914. július 28-án kitört az I. világháború. A hadiállapot beárnyékolta, hátráltatta, komolyan visszavetette a csodálatos létesítmény működését. Megcsappant a vendégek, a szolgáltatásokat igénybe vevők száma. A város önkormányzata által nyújtott kedvezmények, előnyös juttatások dacára a közcélú beruházás igazából nem futhatta ki magát. Nem vált­hatta be a hozzáfűzött reményeket, előzetes számításokat. A veszteségek halmozódtak, vészterhesen növekedtek. Tovább fokoz­ta a válságos helyzetet a háború elvesztése, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, a forradalmak, a Habsburg-birodalom szétdarabolása, Temesvár és a Bánság szerb meg­szállása, majd 1919. augusztus 3-án a romá­nok bevonulása. A válságos történelmi szituációval, a szorongató körülményekkel és komor távlatokkal számot vetve tulajdonosként Székely László úgy döntött, hogy áruba bocsátja, eladja a Hungáriát, amelynek nevét Központi fürdőre bérmálták át. Az ezeréves impérium leszakított részeinek új birtokosai, a gyarmatosítók bevált gyakorlatát követve siettek eltávolítani, eltüntetni és megsemmisíteni min­dent, ami Szent István országára utalt, emlékeztetett. Az 1913-ban emelt és felavatott díszes bérpalota és fürdőintézet homlokzatán sem pompázhatott a trianoni bé­kedik­tátumot követően magyarhon latin neve. A Központi fürdőt Ingatlanközvetítők révén két ókirályságbeli szerencselovag, a Buka­rest­ben lakó Mendel Pascal és Iosif Adelstein vásárolta meg Székely Lászlótól 1920-ban másfél millió koronáért. A telekkönyv adatai szerint egy esztendő múltán Iosif Adelstein eladta a ráeső épületrész felét, vagyis az ingatlan egé­szének egy negyedét, 300.000 lejért Avram Ghilteichnek, egy félévvel később pedig a másik negyedét Carol Pascalnak négyszáz­ezer lejért. Mendel Pascal 1926-ban megvette Avram Ghilterd és Carol Pascal ré­szét – vagyis a ház felét – 815.000 lejért, s a Neptun-palota egyedüli tulajdonosa lett. A vételár alapján az épület egészének forgalmi értéke 1.630.000 lejre rúgott.
A Központi fürdő palotáját 1929 februárban Rothbart Jakab (1864–1931), likőrgyáros, Rottmann Károly és Társa cég főnöke, a Zsidó Nemzeti Szövetség díszelnöke, a cionizmus romániai élharcosa és Nobel Sándorné Schartz Irén vásárolták meg hatmillió lejért. Amit a korábbi tulajdonosok elmulasz­tottak, nem tettek meg két üzlettárs – Rothbart Jakab és dr. Nobel Sándor (1884–1960) ügyvéd, a Zsidó Nemzeti Szövetség elnöke, elkötelezett cionista – az épületet teljes egészében rendbehozatta, gondosan felújíttatta. korszerűsíttette és minden tekintetben modern fürdőintézetté fejlesztett. A tisztálkodási feltételek biztosítása mellett kiemelt figyelmet fordítottak a gyógyászati szolgálta­tások fokozására, folyamatos és kiváló minőségű garantálására. A köszvény, a csúz, a reu­ma, az isiász és más mozgásszeri panaszok mérséklésére és gyógyítására a pöstyéni és fangó iszappakolásokat ajánlották a Neptun névre átkeresztelt fürdőben. A tulajdonosok ügybuzgalmának és áldozatkészségének ered­ményeként javítási és átalakítási munkálatai 1931 nyarára annyira előrehaladtak, hogy a kád- és gyógyfürdőket július 26-án már meg is nyitottak. Dr. Cornel Grofșorean főpolgármester dr. Proștean tiszti főorvos és Prochaska Ede vezérigazgató, városi ideiglenes bizottsági tag kíséretében megtekintette fürdőt. A hivatalosságok a látottakról elismerésüknek és megelégedésüknek adtak kifejezést. „Különös érdeklődéssel szemlélték meg az immár kész gyógyfürdőt, megmagyaráztatták maguknak a különböző gyógyfürdőnemeket, a speciális villanyos hő- és villanyos fényfürdőt, melyet azok a fürdővendégek használnak, akik légzési zavarok miatt, vagy más okból a gőzfürdőt nem használhatják.” – írta beszámolójában a Déli Hírlap munkatársa. Az átalakított, felújított modern Neptun fürdőt 1931. szeptember 30-án mutatta be a sajtó képviselőinek Dittrich Emil igazgató, aki végigkalauzolta az újságírókat a létesítményen. „Teljesen új a gőzfürdő, a pihe­­nőterem és a kádfürdő. Az új Neptun-fürdő díszét a különböző gyógyfürdők képezik, ahol a pöstyéni kúrától kezdve egészen a kénes, vagy szénsavas kúráig minden fürdőt készítenek. Nyugati újítást vezetett be az igazgatóság, amikor Brisker Ezekiel dr. személyében specialista fürdőorvost szerződtetett. A gyógyfürdőkön kívül modern villamos és hőfürdők szintén a közönség rendelkezésére állanak.” – számoltak be a látottakról, a tapasztaltakról a Bánság fővárosának közírói.
Az ígéretes indulást beárnyékolta, megzavarta valamelyest a gazdasági világválság elmélyülése, valamint a 67 esztendős Roth­bart Jakab váratlan halála. A temesvári Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésén esett össze 1931 decemberében a vállalkozó. A társ­tulajdonos elhunytát követően az épület tulajdonjoga átrendeződött, átalakult: fele­rész­ben Nobel Sándornét, a másik fele pedig há­rom egyenlő részben Rothbart Jakab özvegyét, született Freiberger Helént, első házas­ságából született két leányát, György Mátyás­né jugoszláviai körorvos nejét és Sinkó Ervinné gyógyszerésznőt, Sinkó Ervinnek, az ismert szerbiai magyar írónak a feleségét illette.
Nagyobb botrány tárgyává vált 1935 elején a temesvári Neptun-palota, amelytől törvényes tulajdonosaik meg kívántak szaba­dulni. 1934 novemberében fel is kínálták eladás­ra 8 millió lejes áron. Vevő azonban nem jelentkezett. A jó kapcsolatokkal rendelkező ügyvédnek, dr. Nobel Sándornak kapóra jött a kerületi betegsegélyező-pénztár szándéka, amely hosszabb ideje elavult, szűk korábbi székháza helyett újat kívánt építeni. A cél­ki­tű­zés megvalósítására, gyors elérésére megvételre ajánlotta 9.500.000 lejért a Neptun­- palotát. A tervezett korrupció-gyanús tranz­akció felháborodást, heves ellenkezést, indulatos tiltakozó megmozdulásokat gerjesztett.
„A kerületi betegsegélyző pénztár vezetősége már esztendők óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy jelenlegi és immár régen szűknek és alkalmatlannak bizonyult otthona helyett megfelelő palotát épít. Most azután meglepetésként hatott a hír, hogy a betegsegélyző pénztár jelenlegi időközi bizottsága már kész épületet akar megvásárolni és erre a célra a Neptun fürdőt szemelte ki. A Neptun fürdő épületében, amelyet annak idején a megboldogult Székely László műépítész tervezett és valósított meg, a gőzfürdőn kívül nyolc négyszobás és hat háromszobás lakás is van. Az épület vételára kilenc és fél millió lej volna. A kerületi betegsegélyző pénztár ideiglenes bizottságában azonban vannak olyan tagok is, akik a Neptun fürdő megvételét ellenzik. Ezeknek a véleményét osztja az érdekelt munkásság és a közvélemény is.” – ismertette a kialakult helyzetet 1935. január 14-i számában a Déli Hírlap. A terv ellenzői az épületet fekvése, méretei és struktúrája miatt alkalmatlannak minősítették és túlzott­nak tartották az eladási árat. A munkások tiltakozó tüntetést is szerveztek az ügylet nyél­- beütése ellen. A betegsegélyezőt elvégre befizetett tagdíjaikból tartották fenn, másrészt a felépítendő új székház nemcsak tágasabb és korszerűbb lenne, hanem legalább egy évig munkaalkalmat kínált volna a temesvári építőmunkásoknak. A konfliktust a munkaügyi minisztérium oldotta meg rendeletben tiltva meg a Neptun fürdő megvásárlását.
Dr. Nobel Sándor 1940-ben családjával együtt Palesztinába távozott. A gazdátlanul maradt, „elhagyott” Neptun fürdőt kisajátították. A 2. világháború után dr. Nobel Sándor visszatért Temesvárra, megkísérelte javait visszaszerezni. Erőfeszítései azonban nem jártak sikerrel. Az épületet államosították. Dr. Nobel Sándor az időközben megteremtett zsidó államba, Izraelbe költözött. Az államosított Neptun fürdőt a Város- és Lakásgazdálkodási Vállatcsoport köztisztasági részlege kezelte, külön adminisztrálta közfürdőt, s külön a lakóotthonokat. A fürdő kis medencéjében tartották edzéseiket az úszók, valamint a Gyapjúipar (ILSA) vízilabda-csapata. Mosódát is elhelyeztek és üzemeltettek az épület alagsorában. Szakszerűtlen felújítási munkálatokat végeztek a fürdőn és a bérházon, amelyek kíméletlenül megfosztottak szecessziós ékítményeiktől, jellegzetes építészeti megoldásaiktól. Az 1989 utáni magánosítási cunamiban az új tulajdonosok felhagytak a fürdő üzemeltetésével. A medencét lefedték, s fitnesz-teremmé alakították át a helyiséget, amelyben újabban Merlot néven vendéglő üzemel. A kialakított irodákat különböző cégek bérlik.


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • (no title)
    • BORVÁSÁR A MAGYAR BOLTBAN
    • Évértékelő
    • Megjelent az Aradi Értéktár
    • Szépülő város
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      29 January 2023
      EUR
      4.8922 RON
      HUF
      1.2615 RON
      USD
      4.4928 RON
      XAU
      278.5647 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó