• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 737.

TEMESVÁRI MAGYAR NAPOK 2023

“Méhlegelő”

Elfeledett épületek

Magyar sajtónap

Ujj János – ARADI KRÓNIKA

HUNYAD MEGYEI HÍREK


Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 737.


 08 Sep 2023   Írta admin  0 Hozzászólás


Főgimnázium a vársíkon

A községi elemi iskola épületének második emeletén nyílt meg 1897 őszén a Béga-parti város új tanintézete, a Temesvári Állami Főgimnázium. Annak ellenére, hogy valamennyi érintett fél – az iskola vezetősége és tanári kara, a város önkormányzata és polgármesteri hivatala, a belügyminisztérium valamint a vallás- és közoktatási minisztérium – azon fárado­zott és munkálkodott, hogy az új oktatási intézmézmény korszerű, a 20. század építészeti, didaktikai és közegészségügyi kívánalmainak és elvárásainak maradéktalanul megfelelő sa­ját hajlékot kapjon, tucatnyi jogi, adminisztratív és szervezési akadály késleltette, vetette ismételten vissza a terv megvalósulását, az építkezés elkezdését. A hadsereg akadékoskodásai, túlzott igényei miatt a várterület megváltása a vártnál nehezebben, körülményesebben és bonyolultabban haladt. Wlassics Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszter Temesvárra küld­te az általa felkért és megbízott Alpár Ignác budapesti mű­építészt, hogy a helyszínen kiválassza és kijelölje az isko­la­épület elhelyezésére alkalmasnak tartott telket. Terepszemléjét követően 1899. május 15-én Alpár Ignác a Belvárosból a Gyár­városba vezető út mellett állott Katalin-emlékkereszt­től 200 méternyire a várterületen az orsovai vágányok mellett fek­vő telkek egyikét szemelte ki. Választását május 18-án kelt rendeletével a miniszter is megfelelőnek találta és jóváhagyta. A terület megváltásának feltételeiről, négyzetméte­renkénti áráról azonban nem sikerült egyezségre jutni: a katonaság 4 forintot kért, a város csupán 1 forintot ajánlott. Éve­ken át folytak a levél- és üzenetváltások. Hosszú ideig a vá­rosi tanács közgyűléseinek állandó napirendi pontja volt a fő­gimnázium építésének bonyolult ügye.
Az Alpár Ignác kiválasztotta telek tulajdonjoga, adminisztratív helyzete, de terepviszonyai is rendezetlenek voltak. Még állt az Erdélyi Kaszárnya tömbje körülötte a még fel nem töltött várárkokkal, a laktanya és az 1891-ben létesített Ferenc József-liget között haladt át az Orsova felé tartó vaspá­lya. A kiépíteni szándékozott belső Nagykörút még csak Ybl Lajos városrendezési tervrajzain létezett. Tulajdonképpen ennek bal oldalán építették fel az Állami Felsőbb Leányiskola és az Állami Főgimnázium, majd évekkel később a kegyesrendi főgimnázium és a Felső Kereskedelmi Iskola impozáns épületeit. A Hunyadi-szertártól a Gyárvárosig egyetlen épület sem magasodott. Utat kellett építeni az Alpár Ignác kiválasz­totta telekig, hogy a szükséges építőanyagokat, munkaeszközöket a helyszínre lehessen szállítani. Kezdetben a Jó­zsef­városból a Belvárosba vezető útból szándékoztak kiágoztatni a kaviccsal felszórt makadámutat, de aztán rájöttek, hogy könnyebb és lényegesen olcsóbb a Gyárvárosból elérni a munkatelepet. A vízvezeték-hálózat sem érte el a vársíkot. Az átadott telek területét az előirányzott 2400 □2ölről 1700-1800□2ölre csökkentette a katonaság. A vallás- és közoktatási minisztérium kárpótlást, kompenzációt követelt a visszatartott 600□2ölért. A város a telket 1901. június 15-én a hadsereg képviselőitől hivatalosan átvette.
Több mint fél évtizedes huzavona, vajúdás után 1902. április 7-én elkezdődhettek az építkezési munkálatok, amelyeket Alpár Ignác vezetése és Kovács Ákos főmérnök felügyelete alatt Kassai János temesvári építőmester „eszközölt”. Átadását 1903 júliusára irányozták elő, az 1903-04-es tanévet immár az új épületben tervezték kezdeni. A kivitelezők tartották a kitűzött határidőt. A nyári nagyvakáció idején költö­zött át a főgimnázium 19 tanára és 435 diákja saját bebú­torozott és korszerűen felszerelt hajlékukba, amelyet az 1903-04 tanévnyitó ünnepség keretében avattak fel.
„Délmagyarország hatalmas metropolisában, a magyar nemzeti művelődés végvárában, a történetileg híres Temesvárott hősök vérével szentelt vársáncok, bástyák helyén a nem­zeti kultúra új temploma épült föl, hogy gyújtópontja legyen a magyar művelődésnek, erős bástyája a nemzeti életnek. A haladó magyar szellem ezen nagyra hivatott vára a te­mesvári állami főgimnázium, mely a lefolyt iskolai év elején költözött állandó otthonába, új, díszes palotájába. Új temp­loma ez a múzsáknak, mely a régiek közé emelkedett, hogy a szép múlttal, a magyar művelődés fejlesztése és terjesztése körül kiváló érdemekkel, fényes sikerekkel méltán dicsekedhető testvérintézetekkel testvér gyanánt ossza meg a tanításnak és nevelésnek a város fejlődése, a lakóság szaporodása foly­tán rohamosan megnövekedett munkáját.” – világított rá a főgimnázium és épülete történelmi horderejű jelentőségére és szerepére az intézmény alapításának és otthona felhúzásának eseménytörténetét felvázoló áttekintésében dr. Szőke József tanár, a történeti és filológiai szertár őre. A magyar nyelvet és irodalmat valamint történelmet oktató pedagógus előadója volt a temesvári Szabad Líceum munkástagozatának, ahol ismeretterjesztő sorozatban elevenítette fel, mutatta be a magyar történelmet. A lapok külső munkatársaként élénk közírói tevékenységet fejtett ki. Érdemei elismeréseként az 1909-10-es tanév végén a vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium a szentesi állami gimnázium igazgatójának nevezte ki.
Az 1903-04-es tanév dr. Schönvitzky Bertalan szerkesz­tette Értesítőjében bő teret szenteltek az Alpár Ignác tervezte épület leírásának, részletes bemutatásának, több szempontú szak­mai méltatásának. Írásokban és képekben, bőséges il­lusz­trációs anyag közlésével mutatták be a kétemeletes épület kiváló adottságait, értékeit és erényeit. Dr. Szőke József intézmény-történeti értekezését követő tanulmányában Káldor Ágoston rajztanár az épület esztétikai, építőművészeti kvalításait vette számba, értékelte. Meglátása szerint a műépítész Alpár Ignác a Béga-parti város 18. századi építészeti örökségét szem előtt tartva, messzemenően respektálva tervezte meg neobarokk stílusban a főgimázium tömbjét. A barokk épí­tészet tisztább, puritánabb formanyelvét, eszköztárát preferálta. „Az épület egy hosszépítményből és annak végeihez csat­lakozó két szárnyból áll, melyek könyökszerűen derékszög alatt befelé vannak törve. A hosszépítmény közepén egy ma­gasabb, két végén egy-egy kisebb rizalit lép előbbre. A középső kiugró tractusban, mely hátrafelé is az épület szimmet-rális tengelyének irányában messzire kiáll, és melynek hom­lokzata az épület külsejének legdíszesebb része, van az intézet díszes főbejárata, egy hatalmas tölgykapu, a mögött szélfogó; ugyanitt van a tágas előcsarnok, a díszes lépcsőház, a tornaterem és az ahhoz tartozó erkély bejárata. A kapu két oldalán álló barokk izlésű pilléreken nyugszik a bejárat erősen duzzadt, hullámos párkánya, az ez alatt levő falterületből domborodik ki a magyar korona országainak pálmaágakkal és tölgyfüzérrel övezett címerpajzsa. A középső rizalit tetőpárkánya alatt e felírás olvasható: »Magy. kir. állami főgymnasium.«” – jegyezte meg alapos bemutatójában Káldor Ágoston, aki műértőként az osztálytermek, a szertárak s a folyosók berendezésében, „esztétikai kiképzésében” is tevékeny szerepet vállalt. Másolatokat készített az egyetemes fes­tőművészet klasszikusainak remekműveiről, s kópiáival töl­tötte meg, árasztotta el az iskola előcsarnokait, folyosóit. Mű­kritikákat, kiállítás-krónikákat közölt a temesvéri újságok hasábjain. Óraadó tanárként szabadkézi rajzot oktatott a községi polgári iskolában is. Egyedüli volt a főgimnázium tanári karából, aki a trianoni békediktátum után is a tanintézet kötelékében, alkalmazásában maradt. Pár évig rajzot tanított a román tannyelvű Constantin Diaconovici Loga Líceumban, rö­vid ideig mértani rajzot adott elő az 1920-ban létesített te­mes­vári Politechnikai Intézetben is. Részt vállalt az 1920-as évek elején a szétzilálódott bánsági képzőművészeti élet újjá­szervezéséből, új alapokra állításából is.
Didaktikai, pedagógiai és közegészségügyi szempontból Réday János tanár elemezte és méltatta a főgimnázium épületét. Rámutatott arra, hogy a „kipróbált”, tapasztalt magyar műépítész, Alpár Ignác szigorúan szem előtt tartotta, maradéktalanul respektálta és érvényesítette a didaktikai és higéniai követelményeket. Feladatát nemcsak sikeresen, hanem művészien oldotta meg. „Mert intézetünk épületében a művé­szet szempontjából is számot tevő alkotást teremtett, amellett, hogy az iskolai építés nehezen kielégíthető követelményeit sem ejtette el, sőt az intézet belső beosztása és építészeti berendezése minden hozzáértőnek elismerését vívta és vívja ki…” – fejezte ki elismerését a latin és magyar nyelvet oktató Réday János, aki fejtegetését enyhén csípős kritikával fűsze­rezett elismerő, dicsérő bekezdéssel zárta: „Az épület főhomlokzata keletre néz. Előtte a város egyik legszebb parkja, mely fenyőfákkal s egyéb árnyékot adó fákkal van beültetve. A hely csendes, közel s távolban semmi sem zavarja az iskola munkáját. Más épületek közvetlen közelben nincsenek. Az iskola udvara, mely nyári tornahelyül s jó időben 10 percnyi tar­tózkodásul szolgál, tágas, azonban az intézet tanulóinak nagy számára való tekintetből, még terjedelmesebb is lehetne. Az udvart a kerítés mentén Magyarország összes fafajai két sorban szegélyzik .így az udvar idővel nem csak árnyas hellyé, hanem dendrológiai ligetté válik.”


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 737.
    • TEMESVÁRI MAGYAR NAPOK 2023
    • “Méhlegelő”
    • Elfeledett épületek
    • Magyar sajtónap
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • September 2023
    • August 2023
    • July 2023
    • June 2023
    • May 2023
    • April 2023
    • March 2023
    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      23 September 2023
      EUR
      4.9675 RON
      HUF
      1.2837 RON
      USD
      4.6709 RON
      XAU
      289.1272 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Ferencz Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Szabó Mónika, dr. Matekovits György (egészségügy), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs), Kiss Károly.
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó