• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Civilek a közösségért
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség
  • Civilek a közösségért

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

2024. Június 27., XXXI. évf., 25. sz.

A TEMESVÁRI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HÍREI

BEJÁRÓTÁBOR A MAGYAR HÁZBAN

Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 784.

Tanulni érdemes, a tudás érték

A TEMES MEGYEI RMDSZ HÍREI

SPORTHÍREK


Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 749.


 25 Feb 2024   Írta admin  0 Hozzászólás


A feminizmus élvonalában

 A Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskola Klein Jakab és Baumhorn Lipót tervezte impozáns tömbjének főépülete 1903 januárjában tető alá került, Hart Károly építkezési vállalkozó mintegy 400 munkásával júliusra véglegesítette az építkezési munkálatokat, s 1903 szeptemberének elején a tantermekben megkeződhetett a tanítás. A Nagykörúton diszelgő neogót stílusú, szecessziós ékítményekkel és elemekkel gazdagon megrakott komplexum megálmodója, kijárója, megtervezésének és felépítésének nyomon követője, főellenőre, berendeztetője és fölavatója a tanintézet felkészült, agilis és céltudatos igazgatónője, Mársits Rozina (1856–1919) volt, aki nevét nemcsak Temesvárott, Bánság-szerte, hanem országos dimenziókban is ismertté és megbecsültté tette. A Maros és az Al-Duna közén a temesvári állami leánynevelőt „Mársits-iskolának” vagy „Mársits-intézetnek” hívták, nevezték. Kivételes megbecsülésnek és tekintélynek örvendett az intézmény és vezetője is szerte Magyarországon.
A magyar nőnevelés színvonalát magasabb és korszerűbb fokra emelni törekvő vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston rendeletére jött létre 1884-ben a magyar tannyelvű állami felsőbb leányiskola Temesváron, amely az oktatási intézmények hálózatának fejlesztésén, gyarapításán túlmenően, a nevelés és a képzés szekularizációját és a magyarosodás folyamatának előrelendítését, hatékonyabbá tételét szolgálta. A „német városnak” tartott Temesváron a felállított új tanintézetre komoly nemzetépítői misszió várt. Ellensúlyoznia kellett a Bánság fővárosába 1858-ban Bajorországból betelepített Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek ténykedését, akik fölvállalták és tökéletesen ellátták a leánynevelés és -oktatás ügyét – német nyelven és római katolikus szellemben. Változtatni kellett a becsontosodott helyzeten és gyakorlaton.
A megteremtett új tanintézet számára bérbe vették az evangélikus templom melletti Bersuder-házat, amely korábban, 1826-1848 között a protestáns iskola hajlékaként szolgált. 19 éven át működött falai között az állami felsőbb leányiskola, amelynek élén igazgatóként Valló Vilmos, majd Turjay László állott. A bérházban kapott helyet az iskola internátusa is, amelynek vezetésével Zirzen Jankának, a magyar nőnevelés nagyasszonyai egyikének javaslatára és inszisztálására Trefort Ágoston miniszter a fiatal aradi tanítónőt, Mársits Rozinát bízta meg. Turjay László távozása után 1890-ben az egész intézmény irányítását Mársits Rozinára ruházták, amivel „megkezdődott az a küzdelmes, de egyszersmind sikeres munkálkodás, mellyel Mársits elévülhetetlen érdemeket szerzett magának”. Magyarorszagon Mársits Rozina volt az első állami felsőbb leányiskolai nőigazgató. Az első volt ugyanakkor az intézményvezetők sorában, aki az iskola és az internátus igazgatói feladatköröket egyidejűleg látta el. Példája, bevált gyakorlata országos etalon lett. Kezdeményezései, javaslatai és megoldásai többségét elfogadta, s kötelező jellegűvé tette a minisztérium, amely néhány szabályzat kidolgozására egyenesen Mársits Rozinát kérte fel.
Kijárta, hogy az oktatási célokra alkalmatlan epületet tatarozzák, átalakítsák, rendeltetésének megfelelőbbé formálják. Nem nyugodott azonban addig, amíg el nem érte, hogy a 20. század elvárásainak, igényeinek és követelményeinek maradéktalanul megfelelő hajlékot nem építenek tanintézete számára. Mársits Rozina által elképzelt és kigondolt, Klein Jakab és Baumhorn Lipót műépítészek által megtervezett négy részből egybeszervesülő épülettömb Mársits Rozina időtálló, maradandó főműve. Temesvár városának egyik legszebb középülete, s  egyike a legeredetibb módon megtervezett és megépített iskoláknak Magyarországon. Napjainkban is Temesvár emblematikus épületei sorába tartozik. Nemcsak az épület külső és belső kiképzésére, iparművészeti ékítményeire, célszerű berendezésére fordított figyelmet és gondot, hanem az oktatás és a nevelés színvonalának és hatékonyságának folytonos növelésére is. Felkészült tanárokat és tanítónőket szerződtetett. A növendékeket tanulásra és  fegyelemre öszönözte és intette. Megértően, empátiával bánt tanítványaival, de tudott szigorú is lenni.
Minden tanév végére összeállította, megszerkesztette és nyomtatásban megjelentette az iskola adatgazdag értesítőit. Intézményvezetői, gyakorló pedagógusi tapasztalatait, meglátásait és oktatáselméleti nézeteit, nevelési elveit írásban is megfogalmazta, kifejtette. Szakcikkeit, tanulmányait, vélemény-nyilvánításait a Nemzeti Nőnevelés, az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny és a Magyar Paedagógia című folyóiratok hasábjain közölte. Gyakran szerepelt írásaival a helyi lapokban is. A Magyar Pedagógiai Társaság 1915-ben tagjai sorába fogadta. Az internátusokról címen tartott székfoglalójában a múlt és kora bentlakásairól valamint a jövő internátusai iránti gazdasági, egészségügyi és nevelési elvárásokról beszélt, fejtette ki álláspontját. Értekezését a  Magyar Paedagógia 27. évf. 5-6. számában jelentette meg nyomtatásban. A lányok szünidei foglalkoztatásáról írt cikkeiben és tanulmányaiban kifejtett nézeteivel jóval megelőzte korát. Leányaink a szünidőben című írását 1889-ben a Nemzeti Nőnevelés publikálta.
Mársits Rozina nagyon tevékeny szerepet vállalt és töltött be a Béga-parti város kőzéletében, társadalmi, egyesületi, jótékonysági és művelődési mozgalmaiban is. Mindenhol megjelent, ahol érdemleges dolgok, események történtek. Tagja volt az 1903-ban megalakult Arany János Társaságnak, amelynek ülésein esszéket, tanulmányokat, rövidebb prózai írásokat olvasott fel.  Az Arany János és a nő című tanulmánya 1905-ben az Arany János Társaság Könyvei sorozat I. kötetében nyomtatásban is megjelent.
Temesvár és Temes vármegye tudományos életét átfogó, múzeumalapításra mozgósító Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat munkáját is hathatósan támogatta. Különösen a néprajz, azon belül a népi textíliák gyűjtése, vásárlása, rendszerezése és kiállítása terén végzett jelentős munkát, szerzett kivételes érdemeket. Ideiglenes jelleggel helyet biztosított az új iskolaépületben a Déli Kárpátok Egyesület, illetve a temesvári múzeum néprajzi gyűjteményei elhelyezésére.
Megrögzött feminista volt. Sohasem ment férjhez. Nem szült gyereket. Változatos eszközökkel agitált, küzdött a nők jogegyenlőségének kivívásáért, törvénybe iktatásáért. A nőmozgalmak elkötelezett, buzgó élharcosaként vállalt szerepet, vett aktívan részt a nők emancipációjáért folytatott küzdelmekben. Kapcsolatot teremtett és tartott a nőegyletekkel. Feminista írásokat közölt az újságok és folyóiratok hasábjain, amelyekben arra kísérelt meg rávilágítani, hogy a nemek, a nemi szerepek közötti különbségek eredői a kor társadalmában, kultúrájában, nevelési rendszerében rejlenek, gyökereznek.
Mársits Rozina 1897-ben részt vett a Berlinben tartott nemzetközi női kongresszuson. Élményeit az Utóhangok a berlini kongresszusról címen a Nemzeti Nőnevelésben nyomdafestéket látott írásában foglalta össze. 1906-tól tagja volt a Budapesti székhelyű Feministák Egyesületének, amelynek 1907-ben fiókegyesülete alakult Temesváron. A nőnevelés témakörének szentelte Leányaink nevelése és pályaválasztása című terjedelmesebb tanulmányát (Nemzeti Nőnevelés, 1900) és A XX. század asszonya (Budapest, 1901) című könyvét.
Temesvári évei alatt Mársits Rozina közéleti szereplésben sem takarékoskodott idejével és energiájával. Munkájának legfőbb színterei az egyesületek voltak, jótékonysági intézmények, gyermekvédelem, árvák, elhagyott gyermekek, szegény sorsú anyák, cselédek segítése, gyámolítása. Még a Petőfi utcai épületben működött a felsőbb leányiskola, amikor növendékeiből jótékonysági egyesületet szervezett, amelynek az volt a célja, hogy a szegény gyermekeket egyrészt téli ruhával, másrészt a négy téli hónapban ingyen ebéddel lássa el. Az intézet konyhájában átlagban naponta 44 belvárosi szegény gyermek számára főztek. Az új internátusban, a téli hónapokban már 100 szegény iskolás gyermek étkeztetéséről gondoskodott a Mársits Rozina a vezetése alatt álló iskolai jótékonysági egyesület, meleg ételekkel látta el őket. Karitatív rendezvényeket szervezett a szegény sorsú anyák megsegítésére, elnöknője volt az 1900-ban alapított temesvári Nőcselédvédő Egyesületnek (Erzsébetvárosban, a Dózsa utca 26. szám alatt működött), amelynek célja a gyermekmenhely kötelékébe tartozó 12-15 éves leányok ellátása és oktatása, a polgári családoknál végzett munkájuk, viselkedésük nyomon követése volt. Folyamatosan figyelték, ellrnőrizték, hogyan bánnak szolgálatukra szegődtetett nehéz sorú és sorsú cselédlányokkal. A zsarnokoskodó, önkényeskedő, embertelen famíliáktól elvették a nagyobbrészt még kiskorú pesztonkákat, szolgálólányokat.  A tanulásban kiváló eredményeket elérő leányok a városi árvaügyi bizottság ösztöndíjával középfokú tanintézetekben továbbtanulhattak, diplomát szerezhettek.
Kiváló eredményei, felhalmozott sokéves tapasztalata, párját ritkító szorgalma késztette arra Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztériumát, hogy a nyugalomba vonult De Gerando Antonia (1845–1914)  helyébe 1912. december 28-an kelt 176.268. számú rendeletével Marsits Rozinát, a kolozsvári állami felsőbb leányiskola igazgatói állásába helyezze át. Marsits Rozina elfogadta a kinevezést: élete és pedagógusi pályája újabb kihívását.


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • 2024. Június 27., XXXI. évf., 25. sz.
    • A TEMESVÁRI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HÍREI
    • BEJÁRÓTÁBOR A MAGYAR HÁZBAN
    • Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 784.
    • Tanulni érdemes, a tudás érték
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • July 2025
    • June 2025
    • May 2025
    • April 2025
    • March 2025
    • February 2025
    • January 2025
    • December 2024
    • November 2024
    • October 2024
    • September 2024
    • August 2024
    • July 2024
    • June 2024
    • May 2024
    • April 2024
    • March 2024
    • February 2024
    • January 2024
    • November 2023
    • October 2023
    • September 2023
    • August 2023
    • July 2023
    • June 2023
    • May 2023
    • April 2023
    • March 2023
    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      9 July 2025
      EUR
      5.0759 RON
      HUF
      1.2676 RON
      USD
      4.3345 RON
      XAU
      458.4241 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Ferencz Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Szabó Mónika, dr. Matekovits György (egészségügy), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs), Kiss Károly.
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó