Gyárvárosi Magyar Társaskör (3.)

A 20. század eleje Gyárvárosának érdemdús polgára, kiemelkedő vezéregyéniségeinek egyike Nemes József (18581933) főmérnök, miniszteri műszaki tanácsos volt. Neuhold Péter bábosmester és Risztics Mária fiaként Zsombolyán, jeles napon, a magyarság nemzeti ünnepén, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének tizedik évfordulóján, 1858. március 15-én jött a világra. A „svábokból jött magyarok” – hogy Ady Endre hetyke, megvető kifejezésével éljünk – ezreivel tartva, példájukat követve önszántából később magyarosította vezetéknevét. Középiskolai tanulmányait Temesvárott végezte, egyetemi éveit Münchenben és Budapesten töltötte.
Építészmérnöki oklevelet 1889-ben szerzett. Rövid ideig az államépítészeti hivatalban működött. Komoly érdemeket szerzett a Száva folyó szabályozásánál. Temesvárra kerülve 1880-ban a folyammérnöki hivatal mérnöke lett. A TemesBéga Vízszabályozási Társulat munkatársaként a zsiliptelepek fejlesztésében, korszerűsítésében s a Béga-csatorna városi szakaszának hajózhatóvá tételében jeleskedett, kamatoztatta szakmai ismereteit. Közel fél évszázadon át állt a köz szolgálatában. Két évtizedig elnöke volt a Temesvári Zenekedvelők Egyesületének. Elnöke, később díszelnöke volt a Magyar Mérnök- és Építészegylet temesvári szervezetének, a Regatta Csolnakázó Egyesületnek, a Temesvári Atlétikai Clubnak, a politikus és lapszerkesztő gyógyszerész Steiner Ferenc országgyűlési képviselő oldalán, aki évtizedeken át állt elnökként a Gyárvárosi Magyar Társaskör élén, Nemes József 1900-tól alelnökként vállalt és töltött be tevékeny szerepet a civil szervezet sokrétű munkájában. 1892-ben feleségül vette Kimmel Hedviget, a dúsgazdag szesz- és likőrgyáros, Kimmel Gyula leányát, akivel a „legharmonikusabb családi életet élte”. Házasságukból három gyermek született: Zoltán, Jolán és Gyula. Steiner Ferenc visszavonulását követően, 1915-ben Nemes Józsefet választotta elnökévé a Gyárvárosi Magyar Társaskör. Nagy érdeme, hogy a feltornyosult megpróbáltatások, sorscsapások, a háborús nehézségek, végzetes országcsonkolások Skyllái és Karübdiszei között körültekintéssel, érzékeny tapintatossággal, finom ravaszsággal, diplomatikus ügyességgel átkalauzolta, bravúrosan átvezette a polgári tömörülés megtépázott vitorlását. Az I. világháború elvesztése, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, a kérészéletű Bánsági Köztársaság kikiáltását, a tájegység szerb, francia, majd román megszállását, a 1920. június 4-én Magyarországra kényszerített trianoni békediktátumot hozta, zúdította Temesvárra és környékére. Habár takaréklángon az impériumváltás zavaros, zaklatott heteiben, hónapjaiban éveiben is – a nevéből a Magyart kiejtő, kirostáló – Gyárvárosi Társaskör folytatta tevékenységét, valamelyest átprofilozva arculatát továbbműködött. A megváltozott körülményekhez, feltételekhez igazodva igyekezett tartani az irányt, az igényes színvonalat.
Elnöke, Nemes József mérnöki állásából 1919-ben vonult nyugdíjba. 1922ben miniszteri tanácsossá nevezte ki s a román koronarend tiszti keresztjével tüntette ki I. Ferdinánd Románia királya. Elnökként vezette az 1923-ban kezdeményezésére és irányításával megalakult gyárvárosi római katolikus hitközséget. Meghatározó szerepe volt abban, hogy Pacha István plébános elhunytát követően 1925-ben a Resicabányán szolgáló Rech Károly Gézát (1882–1956) választották a városfertály római katolikusai lelkipásztorukká. Éveken át vállvetve koordinálták a Temesvári Filharmóniai Társaság tevékenységét is. XI. Pius pápa 1928-ban az egyházért kifejtett munkássága elismeréseképpen a „Pro Ecclesia et Pontefice” keresztet adományozta a 70 éves Nemes Józsefnek. Nemes József miniszteri tanácsos 70. születésnapja alkalmából a gyárvárosi katolikus hitközség száz terítékes vacsorát rendezett a Megyánszky István vezette vendéglőben, amelyet számos közéleti és egyházi elöljáró, politikus és vezető értelmiségi tisztelt meg személyes jelenlétével. A felköszöntések dús sorát Fehér Kristóf dr. nyitotta meg, aki az ünnnepeltnek a gyárvárosi katolikus hitközség megalakulása és felvirágzása körül szerzett érdemeit méltatta, és köszönetet mondott a jelen és jövő katolikus generáció nevében Nemes József áldásos tevékenységéért. A gyárvárosi hitközség német anyanyelvű tagjainak jókívánatait németül Peter Schobert káplán tolmácsolta. Az Országos Magyar Párt bánsági tagozata nevében az elnök, Ambrózy Andor báró üdvözölte Nemes Józsefet. Metzger Márton dr. józsefvárosi főesperes-plébános költői szárnyalású beszédben a katolikus férfi mintaképét méltatta, ünnepelte a hitbuzgó főmérnök személyében. Kovács Ödön dr. orvos a Gyárvárosi Társaskör, Wiener Mór dr. a Magyar Dalárda nevében köszöntötte fel az ünnepeltet. Kabos Ármin Nemes Józsefben a közéleti tevékenység önzetlen bajnokát üdvözölte. „A közérdekek frontján mindig a becsületes munkának a zászlóőre volt. Minden nevezetes megmozdulásban egész szívvel kapcsolódott bele és ritka buzgalommal, önzetlenül és érdekmentesen szolgált a város falain belül a város polgárai javára. Egész légióját szolgálta, küldetésszerű elhivatással, a szociális, kulturális és társadalmi ügyeknek. A legmélyebb igazság az a megállapítás, hogy a közérdeket negyvenöt évig szolgáló Nemes Józsefnek mindenki barátja volt. Kuntorád Ferenc vasúti főellenőr Nemes Józsefné egészségére ürítette poharát. Nemes József meghatva köszönte meg az üdvözléseket, és ünnepélyes ígéretet tett, hogy minden erejének latba vetésével, megfeszítésével továbbra is önzetlenül fogja polgártársai érdekét szolgálni. A vacsora vége felé megjelent a vendéglőben dr. Lucian Georgevici főpolgármester is.
Miután túljutott a 7-ik X-en orvosi tanácsra és családtagjai kérésére visszavonult, fokozatosan kikapcsolódott a közéleti szereplésekből, de megmaradt őrködő és virrasztó szellemnek. A tucatnyi szervezet, egylet, társaság, amelyeket évtizedeken át irányított, sorra díszelnökévé választotta. Díszelnöki ranggal és titulussal tisztelte meg a Gyárvárosi Társaskör is, amelynek 1900-től alelnöke, 1915-től meg elnöke volt. Ádáz, elszánt küzdelmet kellett folytatnia a Trianon utáni években, évtizedekben az egylet életben tartásáért.
Tagsága etnikai összetétele, szellemisége, tevékenységének jellege, légköre és nyelve miatt a hatóságok, az állami és városi szervek valóságos hajtóvadászatot indítottak és folytattak a Gyárvárosi Társaskör ellen. Egymást érték az ellenőrzések, a rajtaütéses házkutatások. Előfordult, hogy egy le nem pecsételt kártyapakli használatáért 250 000 lejes büntetést szabtak ki, amikor a Gyárvárosi Társaskör pénztárában mindössze 65 000 lej árválkodott, A Társaskör vezetősége mindent megtett annak érdekében, hogy mérsékeljék, elhárítsák a sorozatos, fojtogató támadásokat. Románokra ruházták a vezető tisztségek egy részét, Igyekeztek védőpajzsokat szerezni, megnyerni. A díszelnöki címmel megtisztelt Nemes József főmérnök helyére elnökké dr. Aurel Cosma ügyvédet, volt prefektust, majd szenátort választották. Elhunyta után Cornel Miklosit, a villamosművek igazgató-főmérnökét – akinek Budapesten született magyar asszony volt a felesége – tiszteltek meg az elnöki stalliummal, ranggal. A Gyárvárosi Társaskör népes küldöttsége kereste fel a tájegység kormányzóját, Sever Bocut azzal a kéréssel, hogy temperálja, fogja vissza az adóhatóság túlkapásait, az egyesület továbbműködését ellehetítlenítő intézkedéseit. Felkomorlott annak a veszélye, hogy alapításának félévszázados évfordulója esztendejében, 1933-ban a szervezet megszűnik, végérvényesen befejezi tevékenységét.
A tagság és tisztelői 75-ik életéve betöltésekor, 1933 márciusának idusán felköszöntötték Nemes József főmérnököt, akinek személyiségét és szerteágazó munkásságát, közszolgálatát a Temesvári Hírlap hasábjain Braun Dezső karnagy, zenetörténész vázolta, méltatta: Már negyvenöt évvel ezelőtt mint fiatal mérnök az első sorban állott, és boldog emlékű nagy polgármesterünk, Telbisz Károly jobbján munkálkodott e város megszépítésén, kultúrája emelésén a közérdekek hosszú frontján. Minden nevezetes megmozdulásba egész szívvel kapcsolódott bele, ritka buzgalommal és érdekmentesen szolgálta e város falain belül a város és annak polgárai javára szinte küldetésszerű elhivatással a szociális, kulturális és társadalmi ügyek egész régióját. Nem csak a betű, hanem a legmélyebb igazság bírja el azt a megállapítást, hogy a közérdeket negyvenöt évig önzetlenül szolgáló Nemes Józsefnek ellensége sohasem akadt. Mindig nyíltszívű és igazságot kimondó volt még a legnagyobb viharok közepette is, s ez a tulajdonsága adta meg tulajdonképpen Nemes Józsefnek azt a népszerűséget, melyet nem választási kortesbeszédek révén szerzett, hanem az igazság fegyverével vívott ki. Az utolsó négy és fél évtized minden társadalmi és kulturális alakulatába bevonták Nemes Józsefet, hogy szívével és agyával irányjelölő, célkitűző eszmék megvalósítója legyen, s amit vállalt, s ahová beszegődött akár vezérnek, akár közkatonának, azért tudott lelkesedőn harcolni és becsülettel munkálkodni.”
Csöndben, szinte észrevétlenül hunyta le örökre a szemét 1933. szeptember 1-jén. Temetésére sokszáz temesvári sereglett ki 1933. szeptember 3-án a Buziási úti temetőbe, ahol porhüvelyét a Schlichting-kápolnában ravatalozták fel. Délután 18 órakor a hatalmas érckoporsót a temető főbejárata előtt felállított katafalkra helyezték. A gyászszertartást Rech K. Géza apát végezte Wetzl György, Juhász István, Schill János, Wittmann János, Paschek Ottokár segédletével. A szertartás után Rech K. Géza apát búcsúzott a katolikus egyház temesvári büszkeségétől és mindig hűséges fiától. Fehér Kristóf dr. hitközségi elnök a gyárvárosi hitközség első elnökétől majd díszelnökétől búcsúzott, akinek nevéhez nemcsak a gyárvárosi hitközség alapítása, hanem fejlődése és boldogulása is fűződött Marx Tamás iskolaigazgató németnyelvű búcsúbeszédet mondott. Kovács Ödön dr. Temesvár polgárainak és a Gyárvárosi Társaskörnek utolsó, melegszívű üzenetét tolmácsolta. A Filharmónia (amelynek az elhunyt három évtizeden át elnöke, majd díszelnöke volt) férfikara gyászkórust énekelt. A menet azután a Kimmel család sírboltjához vonult, ahol az Országos Magyar Párt nevében Veterány Viktor dr., a Filharmónia nevében Lampárter István igazgató mondottak búcsúztatót. Nemes József holttestét a Kimmel-kriptába örök nyugalomra helyezték. Temesvár „leghűségesebb és legnépszerűbb polgárát” azonban nem hagyták családja sírboltjában nyugodtan pihenni. A Béga-parti város egyik legszebb, legművészibb kiképzésű és díszítésű kriptáján 1989 után megakadt egy tömött bukszájú klán szeme, s nem tudni, hogyan, miként s főként mennyiért megszerezte, birtokába vette azt. Nem tudjuk, csupán gyanítjuk, mi történt a nevezetes, érdemdús Kimmel-család – közöttük a vő, Nemes József – földi maradványaival?!.Mennyit tettek és áldoztak Temesvár városáért!