Az őszről általában az olyan kerti munkák jutnak az eszünkbe, mint a gyepgondozás vagy a zöldhulladék összegyűjtése, pedig most is termeszthetünk növényeket. A hűvösebb idő azt is jelenti, hogy kevesebb a poloska és a gyom, ráadásul a kertészkedéssel járó munka is sokkal kényelmesebb, mint a nyári hőségben. Ősszel a talaj hőmérséklete még kellően meleg, a csapadékmennyiség több és a hideg éjszakák is segítenek abban, hogy nedvesség maradjon a növényeken. Ezek a tényezők tökéletes környezetet biztosítanak a csírázáshoz.
Mire figyeljünk? Érdemes a vetőmagok csomagolásán megnézni, hány nap alatt érnek meg a zöldségek és ez alapján kiszámolni, hogy mikor kell azokat ültetni. Például, ha a növény 60 napig érik, és az első fagy november 3-ára várható, akkor a magokat szeptember elején el kellett vetnünk. A következő zöldségek jól tűrik a hűvösebb időjárást és gyorsan növekednek (45-60 napig): Számos leveles zöldséget termeszthetünk ősszel, például spenótot, mángoldot, kelkáposztát, rukkolát és különféle salátákat. Ezek a zöldek szeretik a napsütést, a bőséges vizet és a jó vízáteresztő talajt. A gyökérzöldségek, mint a például a cékla, a retek és a fehérrépa gondozása nem jár sok fáradsággal, kedvelik a napfényt, de félárnyékban is szépen növekednek. A rendszeres öntözés viszont elengedhetetlen. A keresztesvirágú zöldségek – mint például a brokkoli, a karalábé, a karfiol és a kelbimbó – legjobban napsütéses helyen fejlődnek, de elviselik a részleges árnyékot is. Bőséges vízre és a jó vízáteresztő talajra van szükségük. Ez csak néhány példa. Lényeges, hogy miután eldöntöttük, mit szeretnénk ültetni, nézzünk utána, hogy milyen egyéb speciális szükségleteik lehetnek (műtrágya, talajtakarás, esetleg fagyvédelem).
Készítsük elő a talajt! Távolítsunk el minden gyomot és a tavaszi növények maradványait, majd készítsük elő a talajt. Műtrágyára, talajtakaróra, komposztára is szükség lehet. Sok mag különösebb előkészület nélkül, közvetlenül ültethető a kerti talajba. Tartsuk be a csomagoláson olvasható utasításokat! Az, hogy valamit milyen mélyre, egymástól milyen távolságra érdemes ültetni, nagyon fontos információ. Előfordulhat, hogy az első hetekben különösen bőkezűen kell locsolnunk, hogy kellően nedves legyen a talaj a magok csírázása alatt. Ez attól is függ, milyen mélyre vetettük a magokat: például a retket (ami mindössze 3 hét alatt megnő!) 15 cm mélyre kell vetni, míg a rukkolát elegendő 2,5 cm-re. A rukkolát csírázásig nedvesen kell tartanunk, de a retek is folyamatos locsolást igényel, mert hamar kiszárad. Ha melegebb az ősz, akkor a növényeknek több vízre lehet szükségük, tartósan csapadékos időnél éppen fordítva.
Mikor jön a szüret? A kelkáposzta levelei egész szezonban szedhetők. Sötétzöldnek, keménynek és vastagnak kell lenniük. A karfiolt akkor szedjük le, amikor a feje teltté válik és a felülete még puha. A brokkolinak a még ki nem nyílt virágait fogyasztjuk, ezért gyakran kell ellenőrizni, főleg meleg időben, hogy ne virágozzon ki. Szedjük le, amikor a rügyek gyufafej nagyságúra nőttek. Jó tudni: a házilag termesztett brokkoli nem fog akkorára nőni, mint a hipermarketben kapható, ne várjunk soká a leszedéssel.

Néhány ajánlat a szeptemberi kertészeti tennivalóinkhoz
1. Gyomláljuk ki a zöldségeskerteket, szedjük fel a sárgarépát és tároljuk.
2. Ültessük el a tavasszal virágzó növények hagymáit.
3. Kezeljük téli műtrágyával a pázsitot (magas káliumtartalmúval).
4. Takarítsuk ki az üvegházat, és fertőtlenítsük a padokat és az asztalokat.
5. Vessük el a zöldsalátát, és tegyünk fölé üveges védőkeretet, hogy megóvjuk a fagytól.
6. Az egynyári növények és füvek dugványait készítsük elő beltéri gyökereztetésre.
7. Tisztítsuk ki a madáretetőket, takarítsuk, ki és tegyük félre a madárfürdőket.
8. Tisztítsuk meg a paradicsomtöveket, hogy gyorsítsuk az érést
9. Mély öntözéssel készítsük fel a fákat és bokrokat a télre.
10. Takarjuk ki és szellőztessük a pázsitot.
11. Vessük el a zöldsaláta-magvakat, és tartsuk készenlétben az üveges védőkereteket.
12. Tisztítsuk meg a rózsaágyásokat és alkalmazzunk egy utolsó kezelést gombaölőszerrel a peronoszpórára és a feketefoltos gombásodásra hajlamos fajtáknál.
13. Szüreteljük le az almát, a romlottakat (de nem betegeket) pedig tegyük a komposzthoz
14. Vágjuk le az elhalt virágfejeket a krizantémbokrokról, hogy meghosszabbítsuk a virágzás idejét.
15. Ültessünk fokhagymát, hogy legyen jövő nyárra.
16. Vessünk vadvirág-magvakat, hogy virágozzanak jövő tavasszal.
17. Ültessük szét a bazsarózsatöveket és más tavasszal és nyáron virágzó évelő növényeket.
18. Ültessünk évelőket.
19. Ültessünk szabadgyökerű és ládába ültetett fákat és cserjéket.
20. Ültessünk tavasszal virágzó virághagymákat.
21. Ha szeptemberben kevés a csapadék, öntözzük meg a fákat és a bokrokat, hogy rugalmasak maradjanak, és megelőzzük a téli károsodásukat.
22. Miután lemostuk és átültettük, óvatosan vigyük be a szobanövényeket, és állítsuk be a növekedésükhöz szükséges fényviszonyokat, hogy pótoljuk a természetes fényt.
23. Kezdjük el bevinni a lakásba a trópusi tavirózsákat és más érzékeny vízinövényeket.
24. Ültessük ki a hideg időjárást tűrő zöldségeket.
25. Ültessük el a telet jól bíró árvácskákat és őszi egynyári virágokat (körömvirág, szegfű, díszkel és díszkáposzta).
26. Ültessünk megjelölt évelőnövény-csoportokat, és tavasszal virágzó növényhagymákat, melyek jól kiegészítik egymást, vagy amelyek egymás után virágzanak majd a következő szezonban
27. Metsszük meg a nyári málnát.
28. Kaszáljuk vissza az eperültetvényt, gyomláljuk ki, és telepítsük újra a talajtakarót.
29. Ültessük ki a hideget tűrő zöldségeket, pl. a zöldsalátát, a brokkolit, a kelkáposztát és a káposztát
30. Folytassuk a gyógynövények, füvek, és virágok betakarítását szárítás céljából.
31. Szaporítsuk a szakállas írisz-töveket, és más túlszaporodott tavasszal és nyáron virágzó évelőket Vessünk évelő-magvakat, és tartsuk nedvesen a földet, ha kevés a csapadék.
32. Tervezzük meg, hogy milyen virághagymákat teszünk a kertbe, keressünk olyanokat (tulipánfajták, holland írisz, szellőrózsa, boglárka), amelyek jól megélnek esős téli és száraz nyári éghajlaton.
33. Ápoljuk és kezeljük műtrágyával a függőkosárban és virágtartóban levő növényeket, hogy viruljanak az ősz folyamán is.
34. Rendeljünk rózsatöveket őszi ültetésre.
35. Metsszük meg a nyáron virágzó bokrokat és szőlőt.
36. Készítsünk komposzthalmot az őszi termőtalaj feljavításához.
Ősszel a hidegtűrő zöldségfajok magjait vethetjük, melyek már a vetés évében meggyökeresednek, fejlődésnek indulnak, majd a téli fagyok alatt „hibernálódnak”, viszont az első tavaszias tél végi napokon már fejlődésnek indulnak, és ellátnak minket friss vitaminokkal. Érdemes tehát elszórnunk magjaikat! Szeptember végén – október elején vethető még: fokhagyma, dughagyma, metélőpetrezselyem.
A tél alá vetés. Tél alá vetésnek nevezzük a késő őszi vetést – sokan megkérdőjelezik a fontosságát, és olyanok is vannak, akik szerint teljesen fölösleges ezzel kísérletezni. Mi nem mondjuk azt, hogy nem hordoz némi kockázatot magában az, hogy a téli hideg beköszönte előtt juttatjuk a földbe a magokat, viszont megéri kockáztatni, ugyanis hatalmas haszonra tehetünk szert ezzel a módszerrel! A kockázatot meglepő módon nem a hideg, hanem éppen ellenkezőleg: a meleg jelenti! Egy esetleges tél közepi erőteljes felmelegedés következtében a szunnyadó magok megduzzadnak a melegedő talajban, és még ki is csíráznak, ha több napig tartósan megmarad az enyhe idő. Ha pedig a meleg időszak elmúlik, és ismét hideg következik, akkor könnyedén elfagyhatnak a még zsenge csíranövények. A tél alá vetésnek az a nagy előnye, hogy kora tavasszal már lehet szüretelni, ezért pedig megéri kockáztatni, főleg a petrezselyem esetében. Természetesen ehhez az is kell, hogy későn érkezzen meg a tavasz, mert a tavaszi vetések csak késve kerülhetnek a földbe. A tél alá vetett petrezselyemgyökér viszont már vígan zöldell, amikor a tavaszi vetésűnek még csak duzzad a magja. Ha viszont korán érkezik a tavasz, akkor a tavaszi vetésű mag is hamarabb növekszik, és csak kevéssel marad el a tél alá vetett zöldségtől. A petrezselyem mellett még érdemes próbálkozni a zöldborsó tél alá vetésével, de csak és kizárólag a rövid tenyészidővel rendelkező, korai fajtákkal.
Mélyen felásott, gondosan elmunkált talajba vethetjük a petrezselymet, a sárgarépát viszont akkor érdemes vetni, amikor már tartósan +5 Celsius fok alá süllyed a hőmérséklet – ha hamarabb vetjük, akkor a magok kicsírázhatnak a fagyok előtt, később pedig nagy eséllyel el is fagynak. Ha a vetést tavaszra hagyjuk, akkor érdemes a csírázást hidegkezeléssel gyorsítani a petrezselyem és a sárgarépa esetében is. Tegyük ki kéthetes állandó fagyhatásnak a 15-20 Celsius fokos hőmérsékletben duzzasztott magokat. Ha tavasszal túl meleg van, akkor fagyaszthatjuk a magokat a mélyhűtőben is. A homokkal kevert, hidegkezelt magot a talaj szikkadásakor kell verni, enyhe időben már február is alkalmas lehet. Enyhébb napokon, október-november környékén vethetjük a zöldborsót. Az alacsonyabb termetű fajták esetében 25, a magasabban növő fajták esetében 40 centiméteres sortávolságot kell hagyni, utóbbinál ráadásul érdemes támrendszert készítenünk, így nagyobb lesz a hozam. Szeptember végétől október közepéig duggathatjuk a fokhagymákat. A lényeg az, hogy a tél beállta előtt erősödjenek meg a gerezdek. A gyökérzöldségek sorközeibe ültethetjük a dughagymákat, 5-10 centiméteres távolságokra. Az őszi vetés azért előnyös a hagyma esetében, mert így már március végén-áprilisban szedhetjük zöldhagymaként, ráadásul nagyobb termésre is számíthatunk. Ha tavaszra hagyjuk a duggatást, akkor is érdemes maximum március elejéig elvégezni a műveleteket, fagymentes napokon.
Szüret – a legszebb őszi munka
A szüret korai, de jó évjárat lehet az idei. Több héttel korábban megkapta a szőlő a szükséges hőösszeget, így a legtöbb borvidéken már bőven megérett, a korai fajták július közepére beértek. A tavasz is hamarabb indult, és nem egy lassú felmelegedéssel, fakadással, hanem a szőlő fejlődése volt robbanásszerű. A virágzás is mindennél korábbi volt. A korai tavasszal szerzett előnyét a szőlő megtartotta, és a termés minősége egyértelműen jónak néz ki, egészséges a szőlő, jó a beltartalom, van benne elegendő sav, és kifejezetten ízgazdag a termés. A még érő kék szőlő is jó állapotban van, a vízhiány okozta stressz pedig ebben az érési szakaszban kifejezetten jót tesz a magas minőségnek. Azoknak a szőlőknek viszont, amelyekből a vörösborok készülnek, kell a megfelelő érettség.

Dr. Csősz János