29 Mar 2018
Írta admin 
0 Hozzászólás 
EGRI BOROK ÍZEI
Tokár Zsolt borász kalauzolásával az egri borok ízeivel ismerkedhettek a résztvevők. Barta Máté, az egri vármúzeum munkatársa és Rácz Kristóf régésztechnikus Eger és az egri borászat, szőlőtermesztés történetéről tartott vetítettképes előadást. Erdei Lajos, a Losonczy István Egyesület elnöke köszöntőjét követően, Tokár Zsolt saját családi pincészetének vörös, fehér és rozé borait mutatta be, mindegyik borféleséghez az előállításának történetét is hozzáadva. Az egri borász ismerette, hogy az évszázadokra visszanyúló családi hagyományra alapozva bő két évtizede kezdett el komolyan foglalkozni a szőlőműveléssel és borkészítéssel. “Az, hogy családunkban hány nemzedékre visszamenőleg műveljük a szőlőt és borászkodunk, fontos tudni, de ennél sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy fiaim, unokáim, dédunokáim és azoknak dédunokái is rendületlenül kitartsanak e nemes foglalkozás mellett, a Nagykőporoson jó minőségű egri borokat készítsenek. Alapfajtáim a muskotály, zweigelt, merlot és a cabernet fajták, ezek mellé szoktam vásárolni chardonnay, pinot noir, sauvignon blanc fajtákat. Minden évben próbálkozunk újabb borokkal, jómagam a merlot és cabernet borok házasításával készítettem el a lányom nevére, a Bíborka névre keresztelt száraz vörösbort, illetve három leányomra gondolva, hármas házasításból származik a Ragyogás nevű borom.” Rácz Kristóf előadásában kitért az egri püspökség által a szőlőtermesztésre és borászat kifejlődésére gyakorolt hatására, ugyanis komoly értékű jövedelmet jelentett a XV. században az egyháznak a bortized. Az előadó ismertette, hogy az első nagyobb méretű egri szüretet is megörökítették a korabeli dokumentumokban. “Gyakorlatilag az egyház volt a borkészítés legfontosabb támogatója a XIV.-XVI. századok között a térségben, de arról is szólnak a források, hogy a XI. században az egyház megtiltotta az egyházi embereknek a kocsmák mű- ködtetését, mivel összeegyeztethetetlennek tartották a papi tevékenységgel.” De nem csak az egyháznak, hanem a várvédő katonáknak is nagy szükségük volt a borra – egészítette ki a képet Barta Máté. – “Az idők folyamán a bortized beszedésével a várkapitányokat bízták meg, közöttük volt Dobó István egri várkapitány is. A borok tárolására alakították ki a ma is előszeretettel látogatott és a vár egyik látványosságaként számon tartott „dézsma pince-rendszert”. A bornak fontos szerepe volt a vár mindennapi életében, amikor a katonák ivóvíz hiányában felvizezve itták. Az 1552-es ostrom idején Dobó István vezetésével sikerült ugyan megvédeni a várat, de az ostrom végnapjaiban a kapitány „szám nélkül osztotta” a bort és a gabonát az elcsigázott katonáknak, amivel végül nem tudott elszámolni, és emiatt keveredett bajba az udvarral.” A tartalmas előadás kiegészítéseként a rendezvény jó hangulatának megteremtéséhez járultak hozzá a „losonczys” Fazakas Bence, aki citerakísérettel korabeli dalokat adott elő, és a szervező egyesület önkéntesei, akik XVI. századi receptek alapján készült ételfélesé- gekkel kínálták a résztvevőket.
A temesvári származású dr. Szabó Mónika a Baráti Est meghívott vendége
Dr. Szabó Mónika belgyógyász főorvos, egyetemi tanár egyike azoknak a temesváriaknak, akiknek sikerült pályájuk során kamatoztatni a temesvári magyar közösségben elsajátított és a korabeli magyar iskolában megszerzett tálentumokat, és amint a beszélgetésből kiderült, hogy a hazai értékekre alapozva, a főorvos asszony számos beteg gyógyulásához vagy betegsége enyhítéséhez járult hozzá, illetve az általa természetesnek tartott önkéntességet felvállalva igyekezett az orvosi eskü és az orvosi etika követelményeinek megfelelni. A ‘89 előtti „bartókos” nemzedékek több tagja, és több egykori tanár vett részt a rendezvényen, amelyen említésre kerültek a több mint három évtizeddel ezelőtti események, iskolai történetek. Visszatérő motívumként került kiemelésre az iskola közösségteremtő szerepe. A vendég hangsúlyozta, hogy kellő kitartással, akaraterővel, bölcsességgel, fokozott munkával és megfelelő irányítással idehaza is sikeres lehet és értelmes életet élhet bármely fiatal. A kialakult párbeszéd során számos orvosi vagy egészségüggyel kapcsolatos kérdéssel fordultak a szakemberhez a résztvevők, de nem maradhatott el a Marosvásárhelyen élő orvoshoz intézett kérdések közül az erdélyi magyarság és a teljes román társadalom életére meghatározó marosvásárhelyi fekete márciussal kapcsolatos élményeinek a felelvenítése is.
Makkai Zoltán
