Nagymacska utca

Nem szólnak arról a krónikák, hogy mikor, hogyan és miért kapta a Török Császártól a Gyárváros pe­remét szegélyező, rétekig veze­tő utca a nevét éppenséggel a macs­kafélék egyik legtestesebb, legszebb és legfélelmetesebb ra­ga­dozójáról, szépségében is félelme­tes tigrisről. A régi temesváriak ki­mondottan kedvelték a keleties egzotikumot.
Az utca 1. számot viselő ingatlanát, amely az I. világháború éve­i­ben dr. Mály Gyula örököseinek tulajdonát képezte, a 20. század haj­nalán nagyon vegyes össze­té­te­lű lakóközösség lakta, akik a leg­különfélébb foglalkozásokat űz­ték. Kalinits János a városi rendő­rök egyenruháját viselve vigyázta a köz­biztonságot és a közrendet. Szenner Ferenc díjnokként állt Te­mesvár szabad királyi város szolgálatában. Stankovits Emíliát hi­va­talnoki özvegyként tartották nyil­ván. Weisz Márton utazóként, míg Pekat Fülöp napszámosként biztosította megélhetését. A pontosan meg nem határozott magánzói foglalkozást űzte Buzet Mária, Feldmann Berta és Kaiser Mária.
Tulajdonosként lakta Gerdán Miklós a Tigris utca 2. szám alatti házat, amely Belányi József pos­tahivatalnoknak, Belányi Mária hivatalszolgai özvegynek, Janau­csek Ferenc pincérnek, valamint Stehmann Gyula és Uramovits Lujza magánzóknak is hajlékot nyújtott. Wetschl Ottília volt a tu­laj­donosa a Tigris utca 4-es számú házának, amelyben Schlesinger Sándor biztosítási hivatalnok, a foglalkozásnélküli Herschkovits Lazár valamint Bittermann Ferenc nyugalmazott vasúti altiszt bérelt lakást. Bittermann Ferenc 1899-ben távozott az árnyékvilágba. Az 5-ös ház Szebessy Imre asztalossegéd, Bingert Katalin napszámos és a foglalkozás nélküli Alfrandy Anna feje fölé tartott fedelet. A Gyárváros egyik legtekintélyesebb polgára, Varga Lőrinc tiszteletbeli telekbíró lakott a Tigris utca 6. szám alatt. Lakószomszédja volt Putz János cs. és kir. őrmester, Altmayer Ferenc cipész és Fälscher József cipészsegéd valamint a nyugalmazott dohánygyári hivatalnok, Herzig István családjának tagjaival. Herzig Hermin a var­rónői mesterséget űzte, míg Herzig Sándor címfestősegédként tanulta a mesterséget. A tulajdonos Forgách Éva Tigris utca 7. szám alatti házában Gyukits Miklós cs. és kir. százados, Kánya Pál városi villamos vasúti kalauz, Doraszil Ferenc betűszedősegéd, Beck Péter kádársegéd, Pavlovics Ger­gely irodaszolga, Küble Guszta­fine és Pecsinka Laura napszámosok meg Csicsáki Lukrecia foglalkozásnélküli bérelt lakást. Ház­tulajdonosként Nekits Róza a Tig­ris utca 8-as számú ingatlanában négy napszámosnak – Hoffmann Viktóriának, Papp Erzsébetnek, Plesz Mártonnak és Sandhauser Katalinnak – valamint Vraszta Erzsébet hivatalnoki özvegynek nyújtott szabott bérleti díj fejében szállást, alkalmas menedéket. Fér­fi­szabóként kereste a kenyerét meg­rendelőit készségesen kiszolgálva a bejegyzett lakással a Tigris utca 10. szám alatt rendelkező Csihak Vince, aki a fogyasztási hivatalnok Kell Henrikkel, a vasúti lakatossegéd Dumitru Ardelean­nal, a cipész Schiffer Istvánnal valamint a foglalkozásnélküli Schiffer Jakabbal és Babos Her­mi­nával élt egy fedél alatt. Foglal­kozásnélküliként tartották számon a Tigris utca 11. számú házában la­kást bérlő Weszely Mihályt, akinek Horki Dániel kőművessegéd, Bohn Anna szülésznő és Bohn Ka­talin napszámos volt a bérlőtársa.
Ádám Ferenc (1841-1912), köz­ségi tanító lakta családjával a 19. és a 20. század fordulóján a Tigris utca 12. szám alatt emelt in­gatlant. A Németságon, 1841. április 17-én született Ádám Ferenc Ara­don a minoriták főgimnáziumában végezte középfokú tanulmányait. Érettségi után két évig a temesvári papnevelő-intézet nö­vendéke volt. Teológiai tanulmányaival fölhagyva, a budai tanítóképzőbe iratkozott be. Az aradi ze­neiskolában elkezdett zenei tanulmányait az Országos Zenedében folytatta tovább. Oklevele meg­szer­zése után szülőfalujába, Né­met­­ságra nevezték ki segédtanítónak. 1871. november 1-jétől a te­mes­vár-rezsőföldi, majd a temesvár-belvárosi községi elemi iskola oktatójává – Gokler Antal, a ké­sőbbi igazgató, Biela János, Tietz Ferenc és Wittenberger József tanítók kollégájává – vált. Igaz­ga­tóként vezette 1909-1911 között az 1893-tól 110.000 forintos költséggel emelt többszintes, díszes épületben működő tanintézetet. 1911-ben vonult nyugdíjba, és 1912. július 17-én hunyta le örökre a szemét. Zenés kísérettel te­met­ték el a temesvár-gyárvárosi te­me­tő­ben. Városi tanítónőként működött Ádám Eugenia is, míg ifj. Ádám Ferenc a könyvkereskedői mesterséget űzte. A Tigris utca 12. szám alatti ház nyújtott hajlékot Kálmán István szabósegédnek valamint Kindl Antal tudakozóintézeti szolgának is.
Háztulajdonosként bírta a Tig­ris utca 13-as számú épületét Grabler Rezső, akitől Seidberg Róza írnoknő, az időközben el­hunyt Seidberg Ede magánzó valamint három napszámos – De­met­ro­vits Vilmos, Untisz Józsefa és Felkel Jakab – bérelt lakást. Götz Kornélia magánzó és Liviu Chernolateţ lakta a Tigris utca 14. szám alatti épületét. A háztulajdonos Faragó Vilma és kereskedősegéd Faragó Endre mellett Hadzsi Mihály postatisztnek, Weber Vik­tor cipészsegédnek és Szent­pály Ludmilla foglalkozásnélkülinek biztosított hajlékot a 15-ös számot viselő épület. A 19. század alkonyán hunyta le örökre a szemét a Tigris utca 16. szám alatti ház tulajdonosa, Mittermayer Antal. Az épületből járt ki munkaadóihoz, megrendelőihez Kropp Miksa szobafestő. Mészáros Júlia háztulajdonos a Tigris utca 17-es ingatlanába bérlőként fogadta be Divéki Ferenc nyugalmazott jegyzőt valamint Beontek Júlia, Maszner Etel és Petersberger Anna napszámosnőket. Klienseit a Tig­ris utca 18. szám alatt, ahol egyébként bejegyzett lakása is volt, fo­gadta naponta Jakoby Márton cipész. Janáts Miklós betűszedő és Ilie Matuşan a háztulajdonos Tuma Jánostól bérelt lakást a Tigris utca 19. szám alatt. Bonomy Ferenc mé­­száros, Bonomy Károly laka­tos­­segéd és Wendt Katalin fe­je fölé a Tigris utca 20. szám alatti épület tartott fedelet. Háztulaj­do­nosként egyedül lakott a Tigris utca 21. szám alatti épületben Brand Teréz. A 22-es számot vi­selő ház Lazăr Oculicean fuvaros, Schwarcz József asztalos, Taufer Antal molnársegéd és Palek Róbert napszámos otthonául szolgált. Czenne János fazekassegéd, Mitzka Nándor kőműves, Bakin Konrád napszámos és Püspök Erzsébet napszámos osztozott a 23-as ház bérletén. Czutz Endre megyei hivatalnok, Angyal Emília postahivatalnoki özvegy, Reiter Kristóf hivatalszolga, Gorischek Lajos volt kocsmáros, Trăilă Broştean munkás és Augustin Broştean szobafestősegéd lakott a Tigris utca 24. szám alatt. Szé­csényi András kocsis és Grünn Karolina napszámos a Tigris utca 25. szám alatt hajtotta fejét éjszakai pihenésre. Schausz Ernő asztalossegéd és Tinesz János kádársegéd – mindketten famegmunkálásra szegődtek – talált hajlékra a Tigris utca 26-os számot viselő házában. Pruschinszky Pálnál, a 27-es számú ház tulajdonosánál leltek alkalmas szállásra Wein­­müller József és Stenger Zsuzsanna napszámosok. Napszá­mosként kereste kenyerét Juhász István és Bartalyán Erzsébet is, akik Putz Károly kefekötősegéd, Horki István kőművessegéd és Bartalyán Mihály asztalossegéd társaságában, szomszédságában a Tigris utca 28. szám alatt laktak. Taufer Magdolna volt a tulajdonosa a 29-es háznak, amely Begner Dániel lakatosnak valamint három napszámosnak – Frank Erzsébet­nek, Gottlieb Mihálynak és Kiss Bélá­­nak – is otthonául szolgált. Hentschl József postatiszt és Witt Károly kőműves-segéd haladt vé­gig reggelente és munkaidejük lejárta után a Tigris utcán, a 30-as számot viselő házig, hivatalosan nyilvántartott lakásukig. Az utca számozás szerinti szélső házában, a 31-es szám alatt – amely után a mező kezdődött – lakott Todor Luca munkás, Friedrich Márton molnársegéd meg Gerse Zsuzsan­na és Gerse János napszámosok.
A 20. század első évtizedében gyökeresen módosult, alaposan megváltozott a Tigris utca lakóinak társadalmi összetétele, foglalkozási ágak szerinti megoszlása. Erősen megcsappant a napszámosok száma, nőtt ellenben a hivatalnokok aránya. A háztulajdonosok sorában meg túlsúlyba kerültek a „gyengébb nem” képviselői, s kö­zülük is különösen az özvegyek.
Az I. világháború kitörése előtt – miként azt a bevezetőben is jeleztük – dr. Mály Antal örököseinek tulajdonát képezte a Tigris utca 1. szám alatti ingatlan, amelybe családjával Belányi József posta- és távirdatiszt meg Maria Dolga szerb tanfelügyelői özvegy is átköltözött. A 2-es számú háznak Valeria Cioban volt a tulajdonosa, míg a 2/a fölött tulajdonosként Schlichting Károlyné rendelkezett. Férje Schlichting Károly magánzó volt. Bérlőjükként szerepelt a nyilvántartásokban Manaszy János városi díjnok. A Tigris utca 2. szám alatt lakott 1914-ben Kuhn Antal posta- és távirdatiszt is. Wetschell Ottília háztulajdonos társaságában Karakas Béla városi adóvégrehajtó, Prunkl Lajosné nyug­díjas özvegy és Prunkl Lajos ügyvédjelölt élt a Tigris utca 4. szám alatt. Özv. Szöllősi Gyuláné nevén szerepelt a Tigris utca 5. szám alatti épület, amelyben Kvassay Gyula királyi ítélőtáblai tanácsjegyző is lakott. A 6-os szám alatt Milutin Bezeran megyei hivatalnok és Mayer József vámhivatalnok lakott. Özv. Forách Éva fi­zette az adót tulajdonosként a Tig­ris utca 7-es számú házáért, amely özv. Krayer Róza magánzónak és Nicziphor Lajos pénzügyi szemlésznek is hajlékot nyújtott. Nekics Róza vallhatta tulajdonának a Tigris utca 8-as számú házát, míg a 9-es ingatlan Knopp Dániel tulajdonát képezte.

Szekernyés János