23 May 2019
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Megkezdődött a 12. Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó
A hagyományokat követve az ünnepélyes megnyitót képzőművészeti kiállítás előzte meg. Ezúttal Benedek Levente képzőművész, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház grafikusa rendhagyó kiállítással lepte meg a közönséget. Az általa tizenöt év alatt gyűjtött plakátokból, fotókból, matricákból, színházjegyekből stb. készült kollázsait nagy érdeklődéssel fogadta a közön- ség. A művész leleményességéről árulkodik, hogy az időhiány miatt be nem fejezett, mintegy 40 félkész kollázs véglegesítésére a közönség tagjait kérte fel együttműködésre. A játékos tárlatnyitás után, a színház előcsarnokában Balázs Attila igazgató megnyitotta a színházi seregszemlét.
Az idei, 12. TESZT központi témája a Hős és Antihős fogalmak jelentéskörét járja körül, és – nomen est omen! – mindjárt a kezdés előtti legutolsó pillanatban küzdésre kényszerül hős és antihős, és ennek az “összecsapásnak” eredménye a csökkentett támogatás miatt FÉLTESZT-nek nevezett színházi találkozó, amely iga- zán 11 és feledikként tartható számon… A multikulturális jellegű és a különböző művészeti ága- zatok találkozásának helyszínt biztosító nemzetközi színházi találkozó első előadása a Novoszibirszki Stary Dom Állami Dráma Színház Andrej Prikotenko által rendezett Sociopath/ Hamlet darabja volt. A produkció újabb változata, átirata az ismert történetnek, amelyben a Lenni vagy nem lenni? alapkérdés jelentőségét veszítette, helyébe a lelkiismeretétől, szégyenérzetétől lecsupaszított mai embert foglalkoztató kérdések, jelenségek, cselekedetek és folyamatok kerülnek az érdek- lődés homlokterébe.
Görbe tükör világunkról
A TESZT második napján láthatta a Nagyérdemű – a szóhasználat ezúttal talán nem fedi teljesen a valóságot, hiszen eme nagy- betűs megszólítás a művészeti intézmények törzsvendégeinek, nagyrabecsü- lésre méltó, állandó, minden körülmények között kitartó és állhatatos látogatóinak, nézőinek derékhadát illeti meg, és a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház nagytermében, érthető okból, a nézőtéren csak nagyon kevés temesvári színházbajárót fedezhetett fel a krónikás –, szóval a második napon Kokan Mladenovic rendezésében a Hattyúk tava újratöltve című produkciót tekinthették meg. A temesvári nézőközönség előtt nem ismeretlen Kokan Mladenovic rendezői stílusa, csak az utóbbi években a magyar színházban a nagysikerű Koldusopera, és a Shakespeare szonett 66 című, illetve a román nemzeti színházban a Prométeusz című drámáját, pontosabban a Kokan Mladenovic-i átiratokat tekinthették meg. Tudható a rendezőről, hogy munkáiban semmi sem az, aminek látszik, és ami valami, az biztos, hogy nem. A fenti akár képzavarként is értelmezhető kijelentést igazolja a legújabb rendezése, a Hattyúk tava újratöltve című produkció, amely legalább annyira nagyhatású, mint a Bánsági Magyar Napok alkalmával Temesváron vendégszereplő Szeged Trombone Ensemble nyolc harsonásá- nak előadásban hallani Beethoven Egmont nyitányát vagy a Queen együttes Bohemian Rhapsody című monumentális dalát! A magyar társulat számos tagjának szerepet biztosító előadás legelső pillanata impozáns, a szokatlan látvány miatt felkapja a fejét a néző, az ismert hattyús történetbe beágyazott saját történetben számtalan megfontolásra méltó, életbevágóan fontos üzenetet tolmácsol a rendező, a görbe tükörben állandóan magunkra és közvetlen vagy tágabb környezetünkre ismerhetünk, azokra a figurákra, jelenségekre és meglehetősen torz, ám mára normává átalakult viselkedési szokásokra, ame- lyeknek következtében olyan világunk, amilyen. A klaszszikus mese csupán laza keretet biztosít, a kitűnő színészi alakításokat felvonultató darabban, hattyúk és hattyúk táncai, tütü, szerelem, pénz, aljasság, alakoskodás, farizeusi álszentség, kirekesztés, befogadás, érték és kacat, és a hozzájuk rendelt hősök és antihősök mind-mind szerepet kapnak. Úgy, hogy a rendező egyszerre kínálja fel a görbe tükör által a nézőnek a depressziós állapotba esés és az önfeledt szórakozás lehetőségét. A darab hatására elengedhetetlenül teszi fel magának a Mi történt velünk? kérdést a néző, ám ennek megválaszolása egy másik történet.
Tétes d’Affiche, avagy a táncnak adózni
A Compania de Dans Cie Malka franciaországi tánccsoport táncművészeti produkcióját jobb híján Címlapsztori-ként fordítanám, (az érthetőség érdekében románul simán Cap de afis-ként fordítható), ami a hirdetőplakáton a legelőkelőbb, legjobban látható helyet jelöli… Emiatt, jó eséllyel, a közérdeklődés homlokterébe kerülhet. A táncművészek hitelesen fogalmazták meg a színpad által határolt középpontban a magányosságot, elvetettséget, a mechanikus létformát, majd vélhetően valamiféle közösség született meg a világot jelentő deszkákon, majd harc indult a minden eszközzel, minden áron címlapra kerülés érdekében. Függöny.
Graur János
Makkai Zoltán
Részletek a fesztiválról, képek, további műsor a http://www.teszt.ro/2019/fesztival/a-fesztival/ címen
