Néhány napja kezdődött el az újmosnicai református templom külső tatarozása. A mostani nagyszabású mun­kálatot megelőzően, a helyi magyar közösség a parókia udvarán Magyar Közösségi Ház kialakításával tett bizonyosságot a jövendőbe vetett hitéről, élni akarásáról.
A részletekről nt. Gazdáné Mátyus Melinda helyi lelkipásztor tájékoztatott. „A Magyar Ház vonatkozásában eddig sikerült teljesen befejezni és felszerelni a konyhai részt, bevezettük az áramot és a nyílászárókat is elhelyeztük. A nagy­te­remben még több munkálatot kell elvé­gezni, terveink szerint szigetelésre, csem­pézésre és más szükséges munkálat­ra később kerül sor. Befejezéséhez kö­zeledik az udvaron a burkolat elhe­lyezése, így az udvari rész felhasználásával a Magyar Házba nagyszabású rendezvényeket is befogadhatunk. Templo­munk felújítására már szinte egy esztendeje készülünk, engedélyek, jóváhagyások és tanulmányok elkészítése volt szük­séges, és mire elkészültünk mindennel előállt a jelenlegi szükséghelyzet. Az egyházközség saját forrásból valósítja meg a templomépület külső felújítását, és a vezetőség döntése értelmében kizárólag erre összpontosítunk, minden más fej­lesztésre a templomfelújítást követően kerülhet sor. Az átfogó munkálatok során kialakítják a talajvíz elvezetését biztosító drénrendszert, ahol szükséges kijavítják a tetőszerkezetet, a toronyba vezető belső lépcsőket, új csatornákat szerelnek fel és az oromzaton elavult bádogborítást is kicserélik. A munkálatok keretében a templom belsejében eltávolítják a falak burkolatát és helyére korszerű és a falak páraáteresztését – „lélegzését” – nem gátoló vakolat kerül. Hasonló anyaggal vakolják be a külső falakat is, illetve a templom körül és a bejárat előtt térrendezésre is sor került. Istennek hála gyü­lekezetünkben senki sem betegedett meg, megkerestük az idős egyháztagjainkat, segítséget ajánlottunk fel, rendszeresen megtartjuk és a világháló segítségével közvetítjük az istentiszeteleteket.”

“Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint Sion hegye, amely nem inog, hanem örökre megáll.” – áll a Zsoltárok Könyve 125. része első versében, és Újmosnicára tekintve – amely községet telepítésekor a magyarság egyik bástyájának szántak a soknemzetiségű Bánságban – látható, hogy mai, alapjaiban megváltozott körül­mények ellenére, a helyi magyarság összefogással, együttmunkálkodással és erős hittel megmaradása érdekében zárja össze sorait az istenháza körül.
Makkai Zoltán