A több mint ezeréves magyar szállásterületen, a Kárpát-medencében a nagy távol-keleti konyhák közül (kínai, indiai, vietnámi, japán, indonéz, koreai és thai) elsőként a kínai terjedt el, első egységei már a rendszerváltás előtt megnyitottak, főként persze Budapesten. Temesváron értelemszerűen csak a rendszerváltás után volt erre lehetőség, bár éppenséggel beleférhetett volna annyi együttműködés a kínai elvtársakkal, hogy ne csak kínai nápolyi, sportcipő és óvszer jöjjön az országba, hanem éttermek is nyissanak, de a nagypolitika nem volt vendéglátásbarát egyáltalán.
Úgyhogy mifelénk a kilencvenes években nyílt az első kínai étterem s azóta még továbbiak, párhuzamosan azzal a folyamattal, ahogy a kínaiak bevették sorra a Kárpát-medence összes százezres nagyságrendű városát, talán kivétel nélkül. Sajátos, hogy ezek között az elsöprő többség egyfajta európaizált kínai konyhát visz, s nemcsak itt. Ugyanazokkal a fogásokkal találkozunk Göteborgban vagy Bécsben is.
Kivétellel a Kárpát-medencében csak Budapesten találkoztam, ahol a Tiktokon is igen aktív Wang mester nyitott négy Biang névre keresztelt bisztrót, és vezet három nevére vett éttermet, működik továbbá egy sor autentikus egység a kínai negyedben a Hehetől a Spicy Fishig, hogy csak az ismertebbet említsem. Wang mester éttermein s a fővárosi Kis-Kína helyein kívül Renze néven nyitott még egy egység a belvárosban a Ráday utcában, illetve a Liszt Ferenc téren nemrég tárta ki kapuit a Red Lantern, mely hotpotot kínál, azaz az asztalunkon elhelyezett gázlángon zubogó fűszeres lében főzhetjük meg az általunk kiválasztott alapanyagokat, a shimej–, fafül- és tű gombától a pacalon, csirkezúzán, sertésvesén, kacsavéren, hal- és húsgombócokon, különféle tésztákon át a rákokig, tintahalig és polipig, hogy csak az legizgalmasabbakkal példálózzak.
Az európaizált éttermeket is két csoportba lehet sorolni, az egyik a készételt csévingekből kimérő, esetleg azokat mikrózó, totál standardizált, lényegében érdektelen olcsó tömegétkeztetők hada, melyek a nagy bevásárlóközpontoktól a plázákon át a külvárosokig mindenfele megtalálhatók, beleértve olyan vidéki kisvárosokat, mint például Balassagyarmat, Gyula vagy Kaposvár. A másik kategória a szabályos étlappal működő nagyétterem, ahol a la carte rendelhetünk frissen készült ételeket érdekesebb alapanyagokból is, nemcsak csirkéből és sertésből, mint a büfék többségében.
Ezek közé tartozik a hajdani Studio mozi tőszomszédságában, a Hunyadikastély mögött 2024 derekán nyílt Hong Kong étterem. Néhány éve még egy olasz hely működött ott, mára a belteret teljesen átalakították, egyébként nagy gonddal, az étterem ügyesen elegyíti a hagyományos kínai ízlésvilágot a modern európaival.
Az étlapon igen változatos alapanyagokkal találkozhatunk, bár a sokak számára extrémnek számító, de másokat annál inkább vonzó dolgokkal mint a kacsanyelv, vér, selyemhernyó, csirkeláb, sertésvese-, bél- és gyomor nem. Választhatunk viszont halból, kacsából, birkából (!), marhából, tintahalból, rákból, sügérből és süllőből készült igen sokféle fogás közül.
Húszféle román bort kínálnak palackra, további hármat folyóborként. A Heineken portfólióba tartozó féltucatnyi tömegsör mellett kínálnak egy hasonló minőségű kínai sört is a Tsing taot. A töményitalok kommerszek.
Ettünk tavaszi tekercset, mely akár helyben készült, akár félkész alapanyagból, sokkal jobb volt, mint a legtöbb helyen kapható minitekercs, amit akár a nagyáruházakban is meg lehet venni, s olajba beleszórva pillanatok alatt megvan. Késztermék édes-csípős mártást adtak mellé, mint egyébként szinte mindenütt. Élvezhető volt a húsos derelye is, mely itt-ott szakadozott, de nem bántuk különösebben. Sültnek ígérték, pároltat kaptunk, utólagos rápirítás nélkül. Nem békétlenkedtünk, így is ízlett. Rendeltünk egy ragacsos mártásban felszolgált fafülgombás sertésételt zöldséges rizzsel, ezzel is meg voltunk elégedve, hozta a szokásos kínai raguk ízvilágát. Legizgalmasabb fogásunk egy sertésfülsaláta volt, a fűszeres lében megfőtt fület megdermesztették, felcsíkozták, majd izgalmas mártással, chilivel és zöldfűszerekkel tálalták.
A kiszolgálás kedves, udvarias és gyors, az árak megfizethetőek, nyilván alapanyagonként változóak, ha odafigyelünk az étlap jobb oldalára, akkor jutányosan étkezhetünk, mi a felsorolt négy fogásra három itallal együtt 206 lejt fizettünk.
A Hongkong nem kiugró, de korrekt étterem, mely jó választás lehet, ha a Bánság fővárosában kínai ételekre vágyunk.
Borbély Zsolt Attila