Az új tervezet tartalmaz minden olyan nyelvhasználati jogot, amit az RMDSZ-nek sikerült 2018-ban a parlamentben kiharcolnia, de amelyeket eltörölt a kormány sürgősségi rendelete:
• ott is megmaradnak a magyar közösség jogai, ahol a magyar­ság számaránya a húsz százalé­kos küszöb alá csökkenne a kö­vetkező népszámláláskor. Pél­dául nem vehetik le Kolozsváron a helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően.
• szankciókat ír elő arra az eset­re, ha a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat.
• a megyei rendőrségekre is ki­terjesztené az anyanyelv-hasz­nálati jogot.
• a szimbólumhasználati jogokat törvénybe foglalja. Helyi szinten a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról dönthet a megyei és helyi önkor­mányzat.
• biztosítja közösségünk számára a magyar képviseletet. /Idén a kormány sürgősségi rendelettel változtatta meg a megyei tanács­elnökök megválasztására vonat­kozó rendelkezést/
• modernebb, decentralizált köz­igazgatást ír elő. Például a gép­járműbejegyzés és jogosít­ványkibocsátás átkerül a pre­fek­tus alárendeltségéből a me­gyei ön­kormányzatok hatáskö­rébe.
• magyarul is ki kell írni az ut­cák, terek, parkok nevét ott, ahol a magyarság számaránya meg­haladja a húsz százalékot.
• az anyanyelvhasználat kiterjesztését a prefektus intézmé­nyére, a tömegközlekedési válla­latokra, víz- és hőszolgáltatókra.
• anyanyelvű formanyomtat­ványok az ügyintézés könnyíté­sére az önkormányzatokban.
• ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat.