Október 6-án, vasárnap délelőtt hagyományosan a belvárosi római katolikus minorita temp­lom­ban tartották az ökumenikus istentiszteletet, amelyen jelen volt a magyar kormány képviseletében dr. Hende Csaba honvédelmi mi­niszter, Schmitt Pál volt magyar ál­lamelnök és felesége, Kelemen Hunor, az RMDSZ szö­vetségi el­nöke, Füzes Oszkár, Magyar­or­szág bukaresti nagykövete, Mag­dó János, kolozsvári magyar főkonzul.
Darvas-Kozma József pápai káp­lán, címzetes esperes, a csíkszeredai Szent Kereszt-templom plé­bánosa magával ragadó szentbeszédét avval kezdte, hogy ok­tóber 6. a magyar nemzet számára gyász, de egyben ünnep is. Még­pedig a hit, az önfeláldozó sze­retet ünnepe. Mert, akik ak­kor bátran vállalták a halált hittek abban, hogy jót cselekszenek népüknek, nemzetüknek. A vértanúktól vett idézetekkel támasztotta alá azt a kijelentését, hogy „egy haldokló népet csak sza­bad­ságharcosok tudnak feltá­masz­tani”. Megmagya­rázta, hogy a nem magyar ajkú vértanúk azért álltak forradalmunk szol­gálatába, mert a magyar min­dig komolyan vette, hogy Is­ten nem „telekelte” a földet e­gyetlen nép számára sem, mindenkit be­fogadott országába, s mert a ma­gyar „pazarló” nép (nem rossz ér­telemben!), eszméiért képes életét is áldozni.

A szentmisét követően az aradiak és a határon innenről és túlról érkezett vendégek rótták le kegyeletüket a Szabadság-szobornál. A román és a magyar ál­lami himnusz elhangzását kö­vetően Gheorghe Falca, Arad pol­gár­mestere üdvözölte a megjelenteket, kiemelve a városban a különböző nemzetiségek kö­zött uralkodó hagyományosan jó vi­szonyt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az 1848-1849-es vértanúk példáját említve ju­tott el a mai politikai helyzethez. Beszédében kitért arra, hogy a tör­ténelmi példák és áldozatok el­lenére, ma is vannak, akik meg­kérdőjelezik a mellettük élő polgártársaik jogát ahhoz, hogy szabadon döntsenek saját sorsukról. Amikor a MOGYE esetét em­lítette, mi­sze­rint az intézet vezetői évek óta megtiltják a ma­gyar diákoknak, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, megakadályozzák ön­álló részlegek indítását, nyílt kiállásáért a több száz résztvevő lelkesen megtapsolta.

Dr. Hende Csaba magyar hon­védelmi miniszter expozéjában azt emelte ki, hogy 1848 egy olyan esemény a magyar történelemben, amely összefogta, egységbe kovácsolta a ma­gyar né­pet. A szabadságharcunk élén olyan kiváló parancsnokok álltak, mint az aradi tábornokok és főtisztek. Az aradi tizenháromra minden magyar kegyelettel em­lé­kezik szer­te a világon, ők minden magyar tiszteletét és együtt­érzését birtokolják.
Cosmin Pribac, a megye prefektusának köszöntőjét követően Bognár Levente alpolgármester az egész nemzet 1848-1849-es kö­zös, egységes sorsvállalását hang­súlyozta, ahogyan kiállt a sza­badság mellett. Megemlítette, hogy az aradi Ereklyemúzeum­nak a vértanúkra emlékeztető tár­gyai annak idején a diktátor pa­rancsára kerültek a múzeum alagsorába, azokat mindmáig nem láthatja a nagyközönség.
A tiszteletadás zárómomentumaként került sor a Szabad­ság-szobor megkoszorúzására. Vi­rág­koszorút helyeztek el az RMDSZ országos és több helyi szervezetének képviseletében, a magyar kormány nevében dr. Hende Csaba, Schmitt Pál volt köztársasági el­nök személyesen, a kolozsvári magyar főkonzul, a vér­tanúk le­szár­mazottjai (Dam­janich János és Knézich Károly utódai), valamint intézmények, szervezetek, egyesületek képviselői.

Délután a Vesztőhelyen a ben­sőségesebb hangulatú meg­em­lékezésen és koszorúzáson el­sősorban aradiak voltak jelen. Az öku­menikus áhítaton Balogh László arad-mikelakai római ka­tolikus plébános osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A há­rom nyelven elmondott Mia­tyánkot követően került sor a ko­szorúk, virágok elhelyezésére. A koszorúzók között ott voltak az immár 15. alkalommal Aradig el­karikázó Kecskeméti Reformá­tus Kollégium diákjai is. Ezúttal is óriási tapsot kaptak.

Kulturális rendezvények a vértanúk tiszteletére

Az Aradi Magyar Napok keretében a Csiky Gergely Fő­gim­­ná­zi­um dísztermében emlékeztek meg a Szabadság-szobor Egye­sü­­let fennállása 10. évfordulójáról. Király András elnök az egye­sület létrehozásának céljáról be­szélt, s arról, hogy a szobor felállítását követően miként álltak be a hagyományőrzés szolgálatába. Ezt szolgálja Ujj János Szántay Lajos palotái című színes albuma is, amelyet Cziszter Kálmán egy érdekes tanulmánya egészít ki az építész Szántayról. Azt kö­ve­tően a színházban St. Martin (Szent­már­toni Imre) a Váci Szim­fonikus Zenekar kíséretével tartott koncertjét hallgatta meg a termet megtöltő több száz főnyi, a hangverseny végén percekig fel­állva tapsoló közönség.
A Kölcsey Egyesület idén ja­nuárban indította el az aradi ma­gyar képzőművészeket bemutató kiállításait. Ezúttal a Megyei Mú­zeumban Hajós Imre László (1905-1977) retrospektív kiállítását nyitotta meg Fekete Károly, az egyesület alelnöke és Ódry Mária képzőművész, restaurátor.

A vértanúk tiszteletére szervezett rendezvények ezúttal is ok­tóber 5-én kezdődtek. Az aradi szín­házban az Aradi Kamara­szín­ház társulata (rendező Ta­pasztó Ernő és Fekete Réka) társulata ün­nepi előadást tartott. Bognár Levente, az RMDSZ me­gyei szer­vezetének elnöke köszöntőjét követően került sor az Éder Enikő és Fekete Réka összeállította Ara­di gyertyák ég­nek – A Mi Tizen­hármunk című műsorra. A felemelő hangulatú előadás a vértanúk búcsúleveleiből, naplójából készült összeállításból (Balogh József színművész tolmácsolta), illetve az Éder Enikő, Borsos Pál és Kászoni Lász­ló által, elsősorban az Arad­hoz kötődő megzenésített versekből (Ady, Arany, Petőfi, Tóth Árpád, Juhász Gyula) tevődött össze. Az előadók, Kászoni An­na­mária, Éder Enikő, Molnos And­rás Csaba, Kiss Attila, a kisiratosi Salbeck Vegyeskórus, il­let­ve a táncosok (Farkas Tamás, Farkas Ágnes, Móricz Bence) és ze­nészek két felejthetetlen órával ajándékozták meg a termet zsúfolásig megtöltő közönséget.