Zenés vígjáték Bodrogi Gyula rendezésében

Május 23-án, csütörtökön 19 órakor mutattak be Aradon a József Attila Színház Bodrogi Gyula rendezésében Barabás Pál Egy szoknya, egy nadrág című filmforgatókönyvének zenés színpadi változatát hozta el az aradi közönségnek.
A budapesti József Attila Színház repertoárjából több előadást is műsorára tűzött már korábban az Aradi Kamaraszínház. Ezúttal az Egy szoknya, egy nadrág című zenés vígjátékot láthatták a nézők a legendás Bodrogi Gyula rendezésében.
A főbb szerepekben Horváth Sebestyén Sándor, Zöld Csaba, Horváth Csenge és Kocsis Judit látható. Barabás Pál filmforgatókönyvét zenés színpadra Frenkó Zsolt dolgozta át.
Sóvári Péter, ünnepelt színész és a kezdő Pintér Ibolya szerelme könnyedén révbe érhetne, a sármos, ám annál kapzsibb Borsay Ubul gróf azonban ügyesen magába bolondítja a meggazdagodásban és fényes jövőben reménykedő hölgyet. A szálakat végül a Budapestre érkező spanyol özvegy, Dulcinea Juares teljesen összekeveri. A történetről nincs, aki ne hallott volna, hiszen az 1943-ban bemutatott legendás filmvígjátékot, amelyben Sóvárit Latabár Kálmán alakítja, számtalan színpadi előadás követte. Barabás Pál filmforgatókönyve zenés változatban, Fényes Szabolcs nagysikerű melódiáival tűzdelve kerül színpadra, csaknem háromórányi felhőtlen kikapcsolódást garantálva a nézőknek.

Az aradi magyarságról románul

Az aradi Szabadság-szobor Egyesület 2016 és 2021 között négy kötetbe foglalva adta ki az aradi magyarság utóbbi mintegy 170 éves történetét A 19. század közepétől a 21. század első két évtizedéig bezáró történeti összefoglalást aradi magyar helytörténészekből álló csoport dolgozta ki. A sorozat első kötetének román fordítását tavaly, a másodikét most hétfőn mutatták be az érdeklődőknek az Arad Megyei A. D. Xenopol Könyvtárban.
A megyei tanács anyagi támogatásával és a könyvtár közösségének a közreműködésével Numele rămâne Arad (eredeti címe: Arad, a név marad!) címen megjelent kötet megszületéséről, annak céljairól Ioana Nistor főkönyvtáros, az esemény háziasszonya, és dr. Doru Sinaci megyei alprefektus, a kezdeményezés felkarolója beszélt. Az aradi magyarság két világháború közötti történetét taglaló tanulmánykötetet egy négytagú fordítócsoport ültette át román nyelvre. Tagjai: Gabriel Constantinescu, Molnár-Sólya Emília, Gabriel Roman és Wittman Anikó. A kötet azt a Trianon utáni periódust mutatja be, amelyet az aradi magyarság is traumaként élt meg, mégis talpra tudott állni, és jelentős mértékben hozzájárult a helyi gazdasági és kulturális élet prosperitásához.
A szerzők közül Király András, Puskel Péter, Ujj János, dr., Muntean Tibor és Horváth Levente, míg a fordítók közül Gabriel Roman és Gabriel Constantinescu mondta el a kötethez kapcsolódó benyomásait. Felszólalt Bognár Levente, a város korábbi alpolgármestere, aki mandátuma idején nagyon sokat tett az aradi helytörténeti kiadványok támogatásáért.
Doru Sinaci biztosította a megjelent szép számú közönséget arról, hogy a Megyei Tanács és a megyei könyvtár továbbra is támogatást kap a következő két kötet lefordítására és megjelentetésére is.

Virágos erkély

Arad egyik patinás épülete az ún. Arany ABC-ház. Az egykori Asztalos Sándor (most Tribunul Dobra) utcában, a neológ zsinagóga mellett álló épületről Ficzay Dénes, Aradi séták című, posztumusz megjelent könyvében a barátjával, Zeiner Alfréddel folytatott közös sétáit felidézve a következő szöveget találjuk. „Hányszor álltunk meg az Arany ABC előtt, szép empire kereskedőház. Nagyszerű, kovácsoltvas ajtók, csak a „modernizálásban” tűntek el. Te is ismerted azt a mondát, hogy az első tulajdonos gyermekeiről – Ábel, Bébel és Cecília – nevezte el az épületet. /A valóságban ez divatos, szokásos elnevezés volt!/”
Fiatal korunkban mi is többször megfordultunk a Hal kér környékén. Akkoriban ennek az épületnek a falában még látszottak, tapinthatóak is voltak azok a lövedékek, amelyekkel az osztrák helyőrség kilenc hónapon keresztül (1848 októberétől egész 1849 júniusáig) lőtte a várost. A kimutatások szerint 45 ezer lövedék hullt a rebellis városra, amely mindvégig kitartott a forradalmi kormány mellett. A Ficzay Dénes említette „modernizálás” alatt ezeknek is nyoma veszett. Jó, ha bekerültek a megyei múzeumban.
Nos, ennek a történelmi háznak az erkélyét díszítik a mellékelt fotón látható virágok. (Az erkély felett a nevet adó ABC márványtábla.) A példát lehetne követni!