A vasúthálózat korszerűsítéséről
Olvassuk a médiában, hogy a kormány jóváhagyta az Arad-Temesvár-Karánsebes vasútvonal korszerűsítése megvalósításának és finanszírozásának tervezetét. A 162 kilométer hosszú vonal, 8,8 milliárd lej értékű beruházását a Közlekedési Minisztérium költségvetéséből, illetve a CFR Vasúttársaság jövedelmének egy részéből fedezik. A tervek szerint a munkálatokat három év alatt kellene befejezni.
Az aradiak örömére a terv szerint kivonják a vasúti forgalmat Arad Mikelaka városnegyedéből. (Azt pontosan kettészeli a forgalmas sínpálya!) A kanyarok kiegyenesítésével, illetve a pálya megerősítésével jelentősen megnövekedne a maximális sebesség: a személyvonatoknál 160, a tehervonatoknál 120 km/órára.
Az Arad-Temesvár vonalon rendszeresen közlekedők tudják, hogy ezen az 50 kilométeres szakaszon egy évszázad alatt szinte nem változott az utazási idő. Pedig közben a pálya is korszerűsödött, a járműpark is jelentősen átalakult. Igencsak ideje lenne az utazási időt felére csökkenteni!
A hírrel kapcsolatban még lenne két észrevétel. Az elmúlt években jelentős EU-s finanszírozással korszerűsítették a Kürtös-Soborsin közötti vasúti pályát. Azt nagy csinnadrattával át is adták. A lehetőségek ellenére a vonatok sebessége nem növekedett ezen a szakaszon, a negyedszázaddal ezelőtti és a jelenlegi menetrendben szinte ugyanannyi az utazási idő Arad és Déva között.
Másodszor. Szakemberek állítása szerint: a pálya korszerűsítése mellett a mozdonyok teljesítményének növelése, illetve a gördülő állomány lecserélése is elengedhetetlen beruházás lenne. Ez pedig nincs betervezve!
És mi a biztosíték arra, hogy egy következő, más politikai formációhoz tartozó kormány (nálunk igencsak sűrűn váltakoznak!) nem állítja le a megkezdett beruházást? Mint tette azt a hatalomra került szociáldemokrata vezetés az Aradot elkerülő közúti körgyűrű esetében is, évekig félbehagyva a két vasúti átjáró befejezését?
A vártnál kevesebb fejlesztési pénzek
Az Arad Megyei Tanács legutóbbi ülésén a döntött a megyei fejlesztési pénzek leosztásáról. Mint Bölöni György RMDSZ megyei tanácsos a médiának nyilatkozta, a fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzösszegek jelentősen kisebbek az elvárásoknál. Vagyis a kormány igencsak megnyirbálta azokat.
A tanács végül is mindössze 25,6 millió lej sorsáról döntött, amelyet 9 városnak és 68 községnek osztott szét. A kilenc kisváros (Pécska, Lippa, Nagylak, Borosjenő, Borossebes, Kürtös, Szentanna, Kisjenő, Pankota) összesen 5 millió lejt kapott, ami átlagban alig több mint fél millió lejt jelent. Nagyobb összeg jutott Pécskának (800 ezer) a közvilágítás bővítésére, illetve korszerűsítésére, valamint Kisjenőnek (600 ezer) és Borosjenőnek (700 ezer) az új lakónegyed épületeinek és a középületek hőszigetelésére. A többi település vezetősége elsősorban az infrastruktúra (víz- és gázvezeték, csatornahálózat kibővítése, úthálózat korszerűsítése) fejlesztését célozza, de akadnak olyanok is, amelyeknek óvoda- és iskolajavításokra is kell fordítaniuk belőle. Kürtös a várost elkerülő, Mácsa felé vezető út elkészítésére szánja.
A többségében magyarok lakta települések közül Kis- és Nagyiratos, valamint Nagypereg 300-300 ezer lejt, Nagyzerind 320 ezret, Tőzmiske (Simonyifalvával, Vadásszal, Bélzerinddel) 200 ezret, míg Sofronya (Szentpállal) 100 ezret kap. Viszonylag nagyobb összeghez, fél-félmillió lejhez jut Vinga (Majláthfalvával) és Gyorok, 350 ezer lejhez Fazekasvarsánd. A megyei települések egy része az elhanyagolt úthálózat javítására, illetve néhány a földgáz bevezetéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmánytervezet elkészítésére fordítja a leosztott pénzeket.
Elgondolkoztató, hogy mennyivel nagyobb összegek jutnának Arad megyének is, ha nem Bukarest osztogatná (és vámolná meg!) a pénzeket, hanem minden önkormányzat a helyi bevételek arányában költhetné el azt.
Látogatható a soborsini királybirtok
A soborsini kastély és a hozzátartozó birtok története is megérdemelne egy alapos tanulmányt. A kastély eredetijét Forray András főispán emelte még az 1700-as évek második felében, azt vadászatok alkalmából használta. A 19. században a gróf Hunyady család átépíttette, kibővíttette, az évente ott megrendezett parkünnepély a megye arisztokrata családjainak jelentős társadalmi eseménye lett. Az impériumváltást követően még használta a család, majd az a román királyi család birtokába került.
A királyság megdöntését követően egy ideig pionírtáborként működött, majd 1965 után a kommunista diktátor és felesége egyik ritkán látogatott rezidenciája lett. Bukásukat követően visszakerült I. Mihály király családjának tulajdonába.
Most jelent meg a médiában a hír, hogy május elsejétől az elegáns királyi kastély és a hozzá tartozó jelentős méretű park ismét látogatható lesz október elsejéig, minden szombaton és vasárnap 9-18 óra között. A látogatókat idegenvezetők kalauzolják. Szervezett csoportok a hét többi napján is ellátogathatnak Soborsinba, amennyiben e-mailen vagy telefonon jelzik szándékukat. A savarsinregal.ro honlapon az érdeklődők részletes információt kaphatnak.
Hídfelújítások
Az Országos Közúti Infrastruktúrát Igazgató Vállalat (CNAIR) 58 országúti híd felújítását vette tervbe az országban. A hidak felújítását uniós vissza nem térítendő forrásokból finanszíroznák.
A hidak közül hét Arad megyében található. Aki kicsit is járatos a megyében, tudja, hogy ezeket a hidakat évtizedek óta nem javították, de a megnövekedett közúti forgalom miatt felújításuk igencsak időszerűvé vált. Arad megye alföldi részén a Tornya falu, illetve az országhatár felé vezető út két hídja található a megnevezettek között. A dombos-hegyes vidéken Ácsfalva (Aciuța), Áldásos (Hălăliș), Berzova, Halmágycsúcs (Vârfurile), Konop és Nádas körzetében levő közúti hidak teljes helyreállítását, statikai elemeinek megerősítését célozzák. Bár ezeknél a hidaknál még nem jeleztek hibákat, de a több tonnás tehergépkocsik potenciális veszélyt jelentenek a sokkal kisebb tömeg elbírására tervezett hidakra.
Menesztik az kórházigazgatót?
Korábbi lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy milyen súlyos vádak hangzottak el a médiában az Arad Megyei Sürgősségi Kórház dolgozói ellen. Akkor a kórház ideiglenes menedzsere, Florina Ionescu megígérte, hogy belső vizsgálatot indítanak az ügyek kivizsgálására.
A hét elején az Arad Megyei Tanács épületében ülést tartott a kórház igazgatótanácsa. Ezen elhangzott a Közegészségügyi Igazgatóság az ügyben lefolytatott vizsgálatának eredménye. A feltárt szabálytalanságok, orvosi jellegű elégtelenségek miatt, de a város lakosságának véleményét is figyelembe véve, a jelentésben azt javasolják a kórház ideiglenesen kinevezett menedzserének, hogy mentse fel tisztségéből dr. Mircea Onel igazgató-főorvost. (Ez lapzártáig nem történt meg!) Ugyanakkor azt a szakmai körökben, de a városban is terjengő szóbeszédet, miszerint a megyei tanács elnöke megvesztegette volna az említett orvos-igazgatót, hogy önként mondjon le tisztségéről, maga dr. Mircea Onel is cáfolta.
Az ülés második felében megtárgyalták a sürgősségi részlegen uralkodó állapotokat is, hiszen hétfőn éjszaka 33 járványbetegnek nem tudtak ágyat biztosítani. Ez pedig súlyos szervezési hiányosságokra utal.


14 Apr 2021
Írta admin
0 Hozzászólás