Augusztusai tanácsülés
Megtartotta augusztusi ülését Arad Megyei Jogú Városa tanácsa. Mint már lenni szokott, a ülés napirendi pontjai között voltak olyanok, amelyeket pillanatok alatt elfogadtak a tanácsosok. Ilyen volt Călin Bibarț polgármestere által előterjesztett javaslat, miszerint a polgármester aláírási jogot kapott az Arad- Nagyvárad közötti út partneri szerződésének megkötésében. Hamar megegyezés született a fakerti csatornahálózat megvalósításának ügyében is.
Nem volt különösebb vita az Eternitatea (Felső) temető melletti Câmpul Liniștii (nem volt magyar neve) úton felépített Ekklesia-templom melletti 35 ezer négyzetméteres terület használatba adásáról sem. Oti Tipei lelkész kifejtette, hogy azon egy felekezeti iskolát, egy óvodát, sportpályát, valamint egy egészségügyi központot szeretnének létrehozni. Ez utóbbiban szubvencionált árakon az anyagilag rászorulóknak szeretnének rende- lőket és gyógyászati központot létrehozni. (Azt senki sem vetette fel, hogy miként lehet majd oda kijutni a betegeknek, hiszen arra egyetlen közszállítási jármű sem közlekedik!)
A leghevesebb, leghosszabb ideig tartó vita az Állami Filharmónia versenyvizsgájával kapcsolatban bontakozott ki. Az intézményt a korábban felmentett helyett az ideiglenesen megbízott Sergiu Bacoș vezeti. A városvezetés által kiírt versenyvizsgamód nem felel meg a szabályoknak. Egyes felszólaló tanácsosok (közöttük Bognár Levente is) számos javaslattal igyekeztek segíteni a pályázat kiírását. A szabályoknak megfelelő pályázatot ugyanis mihamarabb ki kellene írni, különben a helyi közigazgatás 100 ezer lejes bírságra számíthat.
Nem kellene ilyen módon az ablakon kidobni a város pénzét!
Nagyobb bírságok
Egy „művészi” alkotás a nemrég restaurált várhíd pillérén
A román parlament július végén hozott törvénymódosítása értelmében a korábbinál (100-500 lej) jóval magasabb büntetések szabhatóak ki a rongálóra. Mindazokra, akik a közintézmények, magánházak falát, kerítését valamilyen formában károsítják.
Ez a határozat Aradra is vonatkozik, hiszen ismeretlen személyek a tatarozást, átfestést, letisztítást követő napokban (éjszakákon) szinte azonnal telefújják ízléstelen, érthetetlen szövegű graffitikkal, avagy „művészi” alkotásokkal.
A megszavazott törvénymódosítás 3000 és 6000 leg közötti bírság kiszabásáét teszi lehetővé. Az egyetlen baj, hogy mindeddig Arad városában még egyetlen személyt sem büntettek meg rongálásért. Mert a tettesek mindig felszívódnak az éjszakába. Ez után a törvénymódosítás után vajon másképpen lesz?
Kizöldült
Mármint az elhanyagolt aradi épületek teteje. Azt már a tapasztalt aradiak megszokták, hogy két-háromévente a több mint kétszáz éves aradi színház tetején kinő egy-egy kis ecetfa. Már Buda Bujor néhai szép emlékű városvédő a század első évtizedében készített riportjaiban is beszámolt azokról, mint a nemtörődömség, az elhanyagoltság bizonyítékáról.
A színház tetején növő ecetfa-hajtásokat időnként eltávolították. Aztán megjelent egy másfajta növény is, amely immár közel egy évtizede nemcsak csúfítja, hanem rombolja is a falakat. Az egész épület állaga a város szégyene. A város nevezetességei iránt érdeklődő turistáknak az idegenvezető minden esetben restelkedve mutatja meg Délkelet-Európa talán legrégebbi álló kőszínházát, amelyben már 1818-ban fellépett Déryné is. Az épületnek román kulturális jelentősége is van, hiszen abban megfordult Eminescu is, mint egy Kárpátokon túli vendégtársulat súgója.
S mert a városvezetés mindig avval takarózik, hogy a régi színházépület tulajdonjoga nem tisztázott, nincs kit büntetni annak elhanyagolt állapotáért, szeretnék bemutatni egy másik, hasonló sorsú épületet. Alig kőhajításnyira a fentebb említettől, a Tribunul Dobra (Asztalos Sándor) utcában egy 18. században emelt kétszintes épület eresze alól immár második éve kandikál ki egy facsemete (fotó). Lassan, de növekszik. Hogy milyen következményekkel az épület állagára, azt csak egy szakember tudná megállapítani. De ki lesz az?
Mindkét épület az aradi belvárosban, nem a periférián áll. Ha ott sem veszik észre az illetékesek, akkor hol?