A fenti kérdésre 1857-ig leginkább Kis­kunfélegyháza, azt követően Kiskörös helységnév hangzott el válaszként, de Szabad­szállást is emlegette néhány kutató. Mos­tanság a legtöbb irodalomtörténetben Kis­kö­rös szerepel, ott található a sokunk által ismert Petőfi-szülőház is.
A Kölcsey Egyesület szervezésében hétfőn délután az aradi Csiky Gergely Főgim­názium Tóth Árpád termében elhangzott előadásában Molnár Péterné Kálmán Aranka egyértelműen Szabadszállás mellett tette le a voksát. A kunszentmiklósi tanár, helytörténész, a Kárpát-medencei Irodalmi Társa­ságok Szövetsége ügyvezető elnöke előadásán előbb azt elemezte, miért nem lehet a születési hely Kiskunfélegyháza és Kiskörös. Az ő kutatásai szerint a költő édesapja, Petrovics István 1819-től volt Szabadszállás adófizető polgára. Ott bérelt mészárszéket, majd 1828-ban ott vett tanyás földet. Egzisztenciáját a Duna 1838-as áradása tette tönkre, s kényszerítette a település elhagyására.
Másik igazolása az előadó állításának: a Pápai Református Kollégium 1840-es évekbeli könyveiben Petőfi neve hatszor szerepel (négy tanárnál), s ebből négyben születési he­lyeként Szabadszállást jelölték meg. Az elő­adá­son láthattuk annak a teleknek a fényképét, ahol az egykori Petőfi-ház állt, illetve a városházáét, ahol a költő is megfordult, de olvashattunk néhány versidézetet is.
A mintegy két órás előadás hibájának azt a rendkívüli adatbőséget lehet felróni, amellyel az előadó saját igazát bizonyította. Csak­hogy a szép számú hallgatóság túlnyomó több­sége képtelen volt követni a kevésbé ismert személynevekhez kapcsolódó rengeteg információt, s nem tudott eligazodni a településnevek és dátumok sokaságában. Kevesebb több lett volna!
Az előadás végén a szerző dedikálta a Helikon Kiadónál megjelent „… a róna, hol születtem” című, kutatásai eredményét bemutató könyvét.