Rakétatámadás érte Kárpátalját
A magyarok lakta területre a háború kirobbanása óta most először csapódott be rakéta, ilyen közel a magyar határhoz még sosem lőttek. Viktor Mikita kormányzó közölte: a hatóság a helyszínen dolgozik, jelenleg tisztázzák, hogy vannak-e sérültek vagy áldozatok. Vitalij Glagola újságíró értesülései szerint, a volóci területen csapódott be egy rakéta. A Munkácsi járásban található Volóc városa egyébként mindössze 180 kilométerre fekszik Szatmárnémetitől. A Kárpátalja.ma úgy tudja, hogy a helyszínen tűz van. A kárpátaljai katonai adminisztráció közlése szerint, dolgoznak a lángok elhárításán. Egyelőre nem tisztázott, hogy vannak-e halálos áldozatok. Késő este a portál arról adott hírt, hogy Volócot érte rakétatámadás, egy elektromos alállomást és egy vasútállomást ért találat. Kárpátalját először érte légitámadás, mióta február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója néhány nappal ezelőtt azt mondta, bár nincsenek katonai célpontok Kárpátalján, nem zárja ki, hogy az oroszok akár ezt a területet is lövetni kezdik raké­ták­kal előbb-utóbb. „Néhány hete az ukránok körében már nincs félelem, csak harag, düh és gyűlölet. Készek vagyunk akár Moszkváig is elmenni, csak hogy megöljük Putyint, aki nem érti meg, hogy a 21. században már teljesen elfogadhatatlan a polgári célpontok szándékos támadása” – mondta Mikita. (Krónika)

Újabb szankciók Oroszországgal szemben
Szerdán az Európai Unió illetékesei újabb szankciókat fogadtak el Oroszországgal szemben, többek között betiltanák az orosz kőolaj importját az unió országaiba. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Layen kifejtette álláspontját, mely szerint teljes embargót kell alkalmazni az orosz kőolaj behozatalával szemben, még akkor is, ha több ország számára létfontosságú a nyersanyag. Ezzel párhuzamosan pedig azon kell dolgozni, hogy lépésről lépésre függetlenítse magát az Unió az orosz­országi energiahordozóktól.
A fenti mellett, az Európai Unió hatodik szankciós csomagja olyan ma­gas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért.
A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elekt­ronikus fizetési rendszerből. Emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tiltja meg az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt – közölte az elnök. „Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat” – fogalmazott. (maszol)
Magyarország nem támogatja az orosz olaj- és földgázimport be­til­tását. Az Orbán Viktor vezette kormány a háború kezdete óta azt hangsúlyozza, hogy kiáll az ukrán szuverenitás mellett, de nem támogat olyan in­tézkedéseket, amelyeknek az árát utána a magyar embereknek kell meg­fizetnie. A márciusi nemzeti ünnepen arról beszélt, hogy a ma­gyarok érdekeit a magyaroknak kell képviselniük higgadtan és bátran. Le­szögezte, hogy az az érdek, hogy „ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában”. Hozzátette, hogy egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. Egy héttel később pedig Brüsszelben, az uniós csúcson is egyértelművé tette a többi állam- és kormányfőnek, hogy a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekében nem támogatja a gáz- és olajembargót. “Ez elfogadhatatlan és ellentétes a magyarok érdekeivel, sőt, azt jelentené hogy valójában velünk fizettetik meg a háború árát”– jelentette ki a magyar miniszterelnök.