Egy ritka ábrázolás: Laudon táborszernagy Újorsovát (Ada-Kaleh szigete) ostromolja 1789. november 24. és 1790. április 16. között. A metszetet a „Sächsischer Postillion” jelentette meg. A rézmetszet készítője G. Hisler volt.

Néhány évvel ezelőtt bizony elég keveset tud­tam a metszetekről, metszőkről, az illusztrációk készítésének e technológiájáról. Természetesen az­előtt is érdeklődve nézegettem őket, azonban nem gondoltam volna, hogy valaha éber szemű vadá­sza leszek a Bánság várait, helységeit, helyeit áb­rázoló korabeli metszeteknek és kéziratos rajzoknak. Ha pedig valaki az állította volna, hogy össze is fogom gyűjteni őket, tanulmányt fogok majd ír­ni, könyveket fogok kiadni e témában, bizonyára kikacagtam volna.
A sors fintora azonban úgy hozta, hogy nekifogtam (ez is véletlenek összjátéka volt) Temesvár hídjai történetének kutatásához. A hajdani város híd­jairól kerestem képeket. Ekkor botlottam újra a metszetekbe. Kíváncsiságom és „gyűjtő, begyűj­tő” tulajdonságom arra ösztönzött, hogy mind többet foglalkozzam a témával. Először Temesvár met­szeteit (főleg) és kéziratos rajzait gyűjtöttem össze, rendszereztem, írtam le. A „detektívtevé­keny­ség” szelleme, a kutatás, majd felfedezés örö­me mind több munkára sarkallt. Különös élmény volt kézben tartani olyan metszeteket, amelyeket ad­dig csak múzeumok tárlóiban láttam, vagy pe­dig egy-egy könyvben, nem túl jó minőségű má­solatban. Ilyen körülmények között született meg a „Temesvár régi ábrázolásai”.
A kutatás ezzel nem fejeződött be. Gyűjteni kezd­tem az egész Temesköz (melyet az 1700-as évektől kezdve osztrák kitalációval Bánát/Bánság névvel illetnek/illetünk) várait, helységeit, helyeit áb­rázoló metszeteket, rajzokat. Lassan összegyűlt az anyag legnagyobb része, és eljött az idő, hogy elkészítsem a kéziratot és elinduljon a harc a kia­dás anyagi fedezetének megteremtéséért. Sok he­lyen kilincseltem, sajnos sikertelenül. Legna­gyobb meglepetést azok okozták, akik állandóan, az értékmentés, a megmaradás, a kitartás, a nagy nemzeti összeborulás zászlaját lengetik, akik örök­ké nevünkben szerepelgetnek, minket „kép­viselgetnek”. Hozzáállásukról több oldalnyit ír­hat­nék. Ezért úgy határoztam, hogy a könyvet ma­gán kiadásban fogom megjelentetni, felvállalva az elő­fizetők felkutatását. Ezzel a felhívással most ezt teszem.
A nyomda legalább 100 példány megrende­lé­sét vállalja, a nyomtatás árát ki kell fizetni.
Keresem tehát azt a 100 bánáti magyart, aki meg­rendelésével támogatná e könyv megjelené­sét. A támogatás 150 lej (lehet több is). Ezért a tá­mogató kap egy számozott és dedikált példányt, és felkerül a könyvben található támogatók listájára. A könyv, a kis példányszám miatt is már megjele­nésekor könyvritkaság lesz, megkerülhetetlen for­rás­anyagot jelent majd a Bánság kutatóinak. Ugyanakkor érdeklődéssel forgathatják a tájaink történelme iránt érdeklődők is.
A könyv a teljességre törekszik és tartalmazza 17 bánáti vár, helység, hely összesen 128 ábrázo­lását, minden, 1800-ig megjelent eddig ismert met­sze­tet. A könyvben az olvasó kimerítő tanulmányt találhat a metszetekről, a rajzolókról, a metszőkről, az ábrázolt történelmi eseményekről. Minden ábrázolást egy részletes leírás kísér, melyből megtudható a metszet rajzolója, metszője, kiadója, a metszet méretei, technikája, a kiadvány, ha kiadványban jelent meg, a kiadás helye és éve, a metszeteken lévő feliratok. Ezeken kívül sok más, a szerző által fontosnak ítélt megjegyzés is kíséri az egyedi leírásokat. A metszetek többségét személyesen szkenneltettem le, mind nagyon jó minőségű másolatok.
Tehát ezt ígérhetem minden előfizetőnek. A könyv előreláthatólag egy hónap múlva fog el­ké­szülni, ha… lesz legalább 100 előfizető-támogató.
Az érdeklődőket arra kérem, hogy minél ha­marabb vegyék fel velem a kapcsolatot a 0729.625-232-es telefonszámon, vagy pedig a jancso­_arpad@yahoo.com e-mail címen.
Születendőben van tehát egy nem mindennapi könyv. Megjelenése 100 bánáti magyartól függ. Van-e tehát 100 olyan bánáti magyar, aki e könyv születésénél bábáskodna?
Én szóltam, kiáltottam, közhírré tettem.
Van-e 100 bánáti magyar, aki…
Dr. Jancsó Árpád