Egy ritka ábrázolás: Laudon táborszernagy Újorsovát (Ada-Kaleh szigete) ostromolja 1789. november 24. és 1790. április 16. között. A metszetet a „Sächsischer Postillion” jelentette meg. A rézmetszet készítője G. Hisler volt.
Néhány évvel ezelőtt bizony elég keveset tudtam a metszetekről, metszőkről, az illusztrációk készítésének e technológiájáról. Természetesen azelőtt is érdeklődve nézegettem őket, azonban nem gondoltam volna, hogy valaha éber szemű vadásza leszek a Bánság várait, helységeit, helyeit ábrázoló korabeli metszeteknek és kéziratos rajzoknak. Ha pedig valaki az állította volna, hogy össze is fogom gyűjteni őket, tanulmányt fogok majd írni, könyveket fogok kiadni e témában, bizonyára kikacagtam volna.
A sors fintora azonban úgy hozta, hogy nekifogtam (ez is véletlenek összjátéka volt) Temesvár hídjai történetének kutatásához. A hajdani város hídjairól kerestem képeket. Ekkor botlottam újra a metszetekbe. Kíváncsiságom és „gyűjtő, begyűjtő” tulajdonságom arra ösztönzött, hogy mind többet foglalkozzam a témával. Először Temesvár metszeteit (főleg) és kéziratos rajzait gyűjtöttem össze, rendszereztem, írtam le. A „detektívtevékenység” szelleme, a kutatás, majd felfedezés öröme mind több munkára sarkallt. Különös élmény volt kézben tartani olyan metszeteket, amelyeket addig csak múzeumok tárlóiban láttam, vagy pedig egy-egy könyvben, nem túl jó minőségű másolatban. Ilyen körülmények között született meg a „Temesvár régi ábrázolásai”.
A kutatás ezzel nem fejeződött be. Gyűjteni kezdtem az egész Temesköz (melyet az 1700-as évektől kezdve osztrák kitalációval Bánát/Bánság névvel illetnek/illetünk) várait, helységeit, helyeit ábrázoló metszeteket, rajzokat. Lassan összegyűlt az anyag legnagyobb része, és eljött az idő, hogy elkészítsem a kéziratot és elinduljon a harc a kiadás anyagi fedezetének megteremtéséért. Sok helyen kilincseltem, sajnos sikertelenül. Legnagyobb meglepetést azok okozták, akik állandóan, az értékmentés, a megmaradás, a kitartás, a nagy nemzeti összeborulás zászlaját lengetik, akik örökké nevünkben szerepelgetnek, minket „képviselgetnek”. Hozzáállásukról több oldalnyit írhatnék. Ezért úgy határoztam, hogy a könyvet magán kiadásban fogom megjelentetni, felvállalva az előfizetők felkutatását. Ezzel a felhívással most ezt teszem.
A nyomda legalább 100 példány megrendelését vállalja, a nyomtatás árát ki kell fizetni.
Keresem tehát azt a 100 bánáti magyart, aki megrendelésével támogatná e könyv megjelenését. A támogatás 150 lej (lehet több is). Ezért a támogató kap egy számozott és dedikált példányt, és felkerül a könyvben található támogatók listájára. A könyv, a kis példányszám miatt is már megjelenésekor könyvritkaság lesz, megkerülhetetlen forrásanyagot jelent majd a Bánság kutatóinak. Ugyanakkor érdeklődéssel forgathatják a tájaink történelme iránt érdeklődők is.
A könyv a teljességre törekszik és tartalmazza 17 bánáti vár, helység, hely összesen 128 ábrázolását, minden, 1800-ig megjelent eddig ismert metszetet. A könyvben az olvasó kimerítő tanulmányt találhat a metszetekről, a rajzolókról, a metszőkről, az ábrázolt történelmi eseményekről. Minden ábrázolást egy részletes leírás kísér, melyből megtudható a metszet rajzolója, metszője, kiadója, a metszet méretei, technikája, a kiadvány, ha kiadványban jelent meg, a kiadás helye és éve, a metszeteken lévő feliratok. Ezeken kívül sok más, a szerző által fontosnak ítélt megjegyzés is kíséri az egyedi leírásokat. A metszetek többségét személyesen szkenneltettem le, mind nagyon jó minőségű másolatok.
Tehát ezt ígérhetem minden előfizetőnek. A könyv előreláthatólag egy hónap múlva fog elkészülni, ha… lesz legalább 100 előfizető-támogató.
Az érdeklődőket arra kérem, hogy minél hamarabb vegyék fel velem a kapcsolatot a 0729.625-232-es telefonszámon, vagy pedig a jancso_arpad@yahoo.com e-mail címen.
Születendőben van tehát egy nem mindennapi könyv. Megjelenése 100 bánáti magyartól függ. Van-e tehát 100 olyan bánáti magyar, aki e könyv születésénél bábáskodna?
Én szóltam, kiáltottam, közhírré tettem.
Van-e 100 bánáti magyar, aki…
Dr. Jancsó Árpád