A sajtófotózás egyike azon műfajoknak, amelyhez – a mindenkori temesvári fotós-közösség legtovább aktív tagját (nyolcvanötön túl, két-három fényképezőgéppel a nyakában „vadászott„ a városban), a szép emlékű Robicsek Imrét, idézve – nem csak szem, hanem szív is kell. A sajtófotós nem csak a pillanatot örökíti meg, hanem az események hangulatát, üzeneteit is, nem csak esztétikai élményt nyújt egy-egy fotó, hanem háttértörténete(ke)t is. Olvasóink közül bizonyos, hogy sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor a magyar újság oldalain megjelent fényképek alatt olvashatták: fényképezete Gyurcsik Miklós. Sok évtizedig tartó pályafutása alatt egykori kollégánk több tízezer fényképet készített és a kor körülményeinek ismeretében, elmondhatjuk, hogy már ez  is rekordszámba menő. Archívumunkban mai napig őrízzük Miki bácsi precízen rendezett hagyatékát, összes filmtekercsét, amelyek tanúi a letűnt korszaknak. Szélhegyi Károly fotós kollégánkra is tisztelettel emlékezünk. Ő ugyan annó a német lap alkalmazásában tevékenykedett, de alkalmanként a magyar újságnak is örömmel biztosított képanyagot. A kilencvenes évek legelején Rácz F. Kornél egykori kollégánk neve került a magyar újságban megjelent fotók alá. Kornél barátunk szenvedélyes fotós és szenvedélyes horgász volt, soha nem tudtuk eldönteni melyiket űzte nagyobb szenvedéllyel. Ők már az Örökkévalóságban kattintgatják készülékeiket, nem érték meg, azt, hogy akinek van egy akármilyen telefonja, máris fotóriporterkedik, a közösségi  oldalakon

A mobiltelefonok és sok más kütyü megjelenésével, a sajtófotózás fentebb leírt lényege nem változott ugyan, de átalakult. A véletlen úgy hozta, hogy a fenti fotón, amely a díszpolgári címek átadási ünnepségén készült, reményeink szerint sikerült megörökíteni eme változást: Constantin Duma, közismert és nagy elismerésnek örvendő, rendkívül aktív  fotós kollégánk egy professzionális gép-költeménnyel, egyik „kisinasa” kissé feljavított hagyományos fényképezőgéppel, „legkisebb inasa” pedig mobiltelefonnal ígyekezett megörökíteni az ünnepség kiemelkedő pillanatait. A rendezvényen láthattuk, hogy a Mester és tanítványai a lehető legtöbb szögből igyekeztek használható képet készíteni, a részvevőkról készült pillanatfelvételek mellett, portrék készültek a kitüntetettekről, csoportképek az előadókról, instant felvételek a rendezvény különböző pillanatairól. Ahogy magunk is megörökítettük talán egy újabb sajtófotós elindulásának pillanatát.

Makkai Zoltán