Helyreállítják a gyimesbükki Rákóczi-várat
Kiadták az építkezési engedélyt a gyi­mesbükki ezeréves határon álló Rákóczi-vár romjaiból történő újjáépítésére, amelyet az Országos Beruházási Társaságnak (CNI) végeztet. Ha időben lezárul a közbeszerzési eljárás, a munkálat idén elkezdődik. Tavaly ősszel a fejlesztési minisztérium áfával együtt 6,7 millió lejes finanszírozást ha­gyott jóvá a fontos történelmi és idegen­forgalmi jelentőségű létesítmény helyre­állítására, amelynek műszaki tervei már ak­kor készen voltak. (2022. február 19. – szekelyhon.ro)

Lemorzsolódás a romániai egyetemeken
Országos szinten a hallgatók 40 szá­za­léka nem diplomázik le, a Sapientián 29 százalék az arány, a BBTE-n pedig 10. Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatásban az átlagosnál jobb a helyzet. A Sapientia Er­délyi Magyar Tudományegyetemen a ta­nul­mányaikat megkezdő hallgatók 70,8 százaléka szerez diplomát. „Ez megfelel a 25–30 százalékos európai átlagnak” – nyilatkozta a Maszolnak Tonk Márton rek­tor. Alapképzésen 30–32 százalékos a le­morzsolódás a Sapientián, míg a magiszteri képzésen mindössze 10–15 százalékos, mi­vel ott tudatosabb, célirányosabb a vá­lasztás. (2022. február 19. – maszol.ro)

Dokumentumfilmek bemutatója Magyarkanizsán
Vajdaság legjelentősebb kulturális örök­ségeiről készült dokumentumfilm pre­mierjét láthatta a közönség a magyar­ka­nizsai Művészetek Házában. Az aracsi pusz­tatemplomról, a bácsi lovagvárról és a szerémi borvidékről készült alkotásokat vetítették le. A rendező Fejős Csilla volt, az operatőri munkát Csubrilo Zoltán és Kovács Róbert végezte, a vágást Masa Attila. A dokumentumfilmek producere Iván Attila. (2022. február 19. – Vajma. info)

Tamási Áron emlékév
Gyerekkorában súlyosan megsérült a keze, ezért szülei úgy határoztak, taníttatni fogják, mert nem lesz képes elvégezni a gazdasági munkát. Bizonyára ez a momentum is hozzájárult ahhoz, hogy az Ábel-trilógiájának szerzője, Tamási Áron az iro­dalomban találta meg az útját. A Kossuth-díjas székely író Farkaslakán született 125 évvel ezelőtt. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2022-re Tamási Áron Emlékévet hirdetett meg, amelynek rendezvénysorozata Marosvá­sárhelyen kezdődik a Magyar Kultúra Nap­ján. De Kárpát-medence szerte számos ren­dezvényt tartanak és számos kiadvány készül az emlékév kapcsán. Névadóját ünnepli a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium is és különleges évre készülnek az író szülőfalujában, Farkaslakán is. (2022. február 19. – Duna)

Szijjártó: Magyar Ház létesül Londonban
A magyar kormány megvásárolta a Tra­falgar tér szomszédságában levő héteme­letes épületet, amely a Londoni Magyar Ház lesz – közölte a külgazdasági és kül­ügyminiszter. Szijjártó Péter elmondta, hét­végi magyar iskola, színházterem is lesz majd az épületben, ahol kiállításokat, elő­adásokat is tartanak a helyi magyarság ré­szére. A tárcavezető hangsúlyozta, Lon­don­ban és a környékén sok magyar él, ott dolgoznak vagy tanulnak, de eddig a vá­rosban nem volt igazán méltó otthona a magyar kultúrának, a magyar közösségnek, a magyar identitás megőrzésének. (2022. február 20. – MTI, Magyar Nemzet)

Hűségkártyával támogatják a gazdákat
Hűségkártyával jutalmazzák a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesülethez csatlakozó gazdákat a partiumi falugazdászok. Az elfogadó helyeken jelentős árkedvezményekre feljogosító tag­sági kártyák első példányait a napokban adták át tulajdonosaiknak a Partiumi Fa­lugazdász Hálózat térségi képviselői. A bank­kártyákkal azonos méretű hűségkártyák névre szólóak: felmutatásával a partnerboltokban változó mértékű árenged­ményekben részesülnek a gazdák, legyen szó akár vetőmagok, növényvédő készítmé­nyek, vagy akár kerti kisgépek, szerszá­mok, kopó- és fogyóanyagok vásárlásáról. (2022. február 20. – maszol.ro)

Kis kalauz jelent meg Lehár Ferenc életéről
Komáromi gyerek vagyok címmel látott napvilágot a híres zeneszerző életéről szóló kiadvány a Pro Museum társulás gondozásában – magyar és szlovák nyelven. A kiadvány szerzője Galo Vilmos történész, a komáromi Duna Menti Múzeum (DMM) munkatársa. Az Új Szó érdeklődésére elmondta, két oka van a füzet létrejöttének. Az egyik: „2020 végén megcsináltuk a Lehár-kiállítást a Duna Menti Múzeumban, ahhoz nem készült katalógus. Mivel én ké­szítettem el a kiállítás szövegét, s egy komoly képanyagot gyűjtöttem össze hozzá, úgy gondoltam, készítek egy utókatalógust”– fejtette ki a történész. A másik ok: a Zichy-palotában található múzeumi kiállítások között van egy állandó tárlat, amely a város nagy szülötteit, Jókai Mór és Lehár pályafutását mutatják be. „Jókaihoz korábban már készült egy füzetecske, ami meg is vehető. Lehárhoz viszont eddig nem volt ilyen összefoglaló kiadvány, amit amolyan »gyorstalpalóként« vagy emléknek elvihet a látogató” – zárta Galo. (2022. február 20. – Új Szó)

Magyarul Csángóföldön
Moldva legtávolabbi falvaiból is érkez­nek Bákóba a hívek, hogy részt vegyenek a havonta egyszer sorra kerülő magyar nyelvű misén. Éppen harmadik éve annak, hogy a moldvai csángómagyarok anya­nyelvű misén imádkozhatnak. A több évtizedes küzdelem után először a bákói Szent Miklós-templomban szólhatott ma­gyarul az ige, ma pedig már a Szent Ke­reszt-templomban lehet magyarul énekelni és imádkozni. (2022. február 20. – M1)

Román–magyar miniszteri találkozót készítettek elő
A megújuló energiaforrások terén való együttműködésről és az energiabiz­ton­sá­gért tett közös erőfeszítésekről egyeztetett Vurgli Popescu energiaügyi miniszter a hi­vatalában Zákonyi Botonddal, Magyar­or­szág bukaresti nagykövetével. A megbe­szélésről a román tárcavezető tett közzé rövid beszámolót a közösségi oldalán. Po­pescu szerint tájékoztatta a magyar kül­képviselet vezetőjét a kisméretű moduláris atomreaktorok tervezett romániai üzembe helyezéséről, valamint a Fekete-tengeri erő­források közelgő kitermeléséről is tár­gyaltak. A megbeszélés egyik napirendi pont­ja volt Palkovics László Magyar in­novációs és technológiai miniszter májusi bukaresti látogatásának az előkészítése is. (2022. február 22. – maszol.ro)

Szórványkollégium Nagybányán
A magyar és a román kormány kép­viselőinek jelenlétében adták át Nagybá­nyán Erdély 31. kollégiumaként a Don Bosco Szórványkollégiumot. A márama­rosi beruházást a magyar kormány 290 millió forinttal támogatta. Potápi Árpád Jánosnak, a Miniszterelnökség nemzet­politikai államtitkárának üzenetét Brendus Réka, az államtitkárság főosztályvezetője tolmácsolta. “Azokat az embereket sze­retem, akik nemcsak tudnak, hanem mer­nek is szemben úszni az árral. Azt hiszem, az erdélyi magyarság természeténél és ké­pes­ségeinél fogva alkalmas arra, hogy ilyen emberré váljon” – a 125 éve született Ta­mási Áron szavait idézve kezdte be­szédét a magyarországi politikus, aki Ta­mási és Don Bosco életútját összehasonlítva úgy fogalmazott, a mai diákok is megta­nul­hat­j­ák tőlük a példamutatást. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott, az RMDSZ politikája egyben nemzetpolitika is, az identitásmegőrzés alapja az anyanyelv és a magyar kultúra, ezek kiindulópontja pedig a család és az iskola. A politikus hang­sú­lyozta, mindig figyelni kell azokra is, akik különböző okok miatt nem élvezhetik a csa­ládi hátteret, a szórványban élők szá­má­ra pedig az iskola, az anyanyelven történő tanulás lehetőségének hiánya okoz gondot. (2022. február 24. – MTI, Krónika, maszol.ro)