A tehetség megmutatkozása

Nagy érdeklődés mellett nyitották meg az Új Ezredév Központban a rendkívül tehetséges Szűcs Petra ötödik osztályos diák Színes képzelet csodavilága című egyéni ki­állítását, amely a rendkívüli adottságokkal bíró diáklány 2020 – 2023 közötti időszakban készült alkotásaiból nyújtott ízelítőt. Közöttük több rangos versenyen díjazott alkotás is bemutatásra került. A kiállítást Găurean Cristina képzőművész, a Bánsági Magyar Napok szervezői csapatának tagja nyitotta meg, aki méltatásában a bemutatott anyag mögötti rengeteg munkára és odaadásra hívta fel a figyelmet. A „mosolygós, tizenkét éves fiatal” művészt Nüszl Erzsébet tanár, kép­zőművész mutatta be, kifejezve örömét, hogy „a szárnyát bontogató, ifjú alkotó” mű­vei­nek legjavát tárhatja a közönség elé, ugyan­akkor megosztva meggyőződését, mely sze­rint „azok a rendezvények, amelyek kere­tében a fiatalok megmutathatják tehetségüket fon­tosak közösségünk megmaradása és épü­lése számára.”
Amint a június 12-ig látogatható kiállítás is tükrözi, Szűcs Petra világa rendkívül összetett: a mese-képzelet-valóság hármas­sá­gának ötvözete, ahol a virágok, madarak, ha­lak, négylábúak, az ember, a sárkányok har­mo­nikusan együtt élnek. „Képeit a kép­zelet szülte ugyan, a forma- és színvilága azonban arról árulkodik, hogy jó megfigyelő, tudatos és észreveszi az összefüggéseket. Uralja a teret, érzéke van a kompozícióra és ösztönösen hajlik a harmóniára. Technikája változatos: vízfesték, színes ceruza és más anyagok felhasználásával alkotja meg egyéni stílusú alkotásait.” – mutatta be a fiatal mű­vészt Nüszl Erzsébet, kifejtve meggyőző­dését, hogy Szűcs Petra előtt ragyogó mű­vé- szi pálya áll. A rendezvény művészi hangulatának megteremtéséhez járultak hozzá, ihletett zongora- és hegedűjátékkal újabb tehet­­séges diákok, Juhász Ábel és Pálma.

Virtuóz zongoraművészek

Minden bizonnyal a jövendő híres zongoraművészeit hallhatta a Nagyérdemű az Új Ezredév Központ koncerttermében megszer­vezett Zongora szólóest alkalmával. Dr. Bodó Mária méltán elismerésnek örvendő egyetemi tanár, kitűnő zongoratanár nö­ven­dékei hami­sí­tatlan zenei csemegézésre invi­tálták a résztvevőket. A mindössze tíz esztendős Ilici Milan, korát meghazudtoló biztonsággal és magas színvonalú előadással szólaltatta meg Chopin 3 Ecossaises című opusát, illetve Liszt Ferenc egyik első bécsi tanára Carl Czerny egyik etűdét, majd igazi zenei kalandozás végén két George Gershwin prelűdjét adta elő a nagy zongoristákhoz mér­hető precíz megfogalmazásban. Joggal tehették fel maguknak a kérdést a résztvevők: mi lehet még e gyermekből?
A továbbiakban Ivascu Emma Liszt Feren­c átiratában Fr. Schubert dallamos, a romantika jegyeit magán viselő Auf dem Wasser zu singen opusa egyszerre a boldog békeidők hangulatát idézte meg, és a zse­niális zeneszerző kreatív alkotóerejét. Finom­ra kimunkált, érzékeny előadásával a hete­- dikes Ivascu Emma méltán hódította meg a hallgatóságot, amely nem gépiesen előadott, sok-sok gyakorlással betanult előadásnak, hanem a zenével való érzékeny hasonulásnak volt tanúja. A kontraszt kedvéért a tizedik osz­tályba járó Bogdán Gyopár egy egészen más Liszt-darab, a zongoraművész teljes figyelmét, tudását követelő, La Leggierezza etűd (elnevezésével ellentétesen nem köny­nyed) dallamait, és a zeneszerző által be­épí­tett hangulatokat osztotta meg mesterien a részt­vevőkkel. Majd Chopin 3. sz. Ballada, op.47. mesterművének előadásával „vizsgázott” jelesre az ifjú zongoraművész.
Kohl Lucas második éves egyetemista Kreisler-Rachmanyinov: Liebesfreud című zongoraátiratot, majd Liszt Ferenc 4. sz. Mazeppa transcedentális etűdjét és egy Gershwin-improvizációt adott elő a tőle megszokott igényességgel, bizonyítva, hogy a tehetség és a kitartó munka összefonódásával születnek az értékek, amelyeket önzet­le­nül osztottak meg a hallgatósággal a virtuóz ifjú előadók.

Filmkockákról a régi Temesvár
A temesvári Magyar Házban Keresztes Péter szerkesztő által megtartott vetítettképes előadás keretében elevenedett meg a temes­vári meteorológia kezdeti, hőskornak minő­sít­hető időszaka, amikor a méltatlanul elfele­dett Berecz Ede tanár elkezdte feljegyezni és továbbítani az időjárással kapcsolatos megfigyeléseit. Majd a sokrétű érdeklődésű tanár elhunytával a munkát folytató lánya, Berecz Ottília megpróbáltatásoktól sem mentes éle­té­nek alakulását egyben a Temesvári Szeizmológiai és Meteorológiai Obszervatórium fejlődésének mérföldköveit követhették nyo­mon az előadás során. A filmkockákról egy kevéssé ismert, letűnt korszak hangulata ragadta magával a nézőket. Az előadó beszámolt arról is, hogy az egykori temesvári csa­lád Pécsen élő leszármazottai máig őrzik az elődök jobb sorsra érdemes hagyatékát, és éppen ama jobb sors megteremtésének, és a fennmaradt iratok, eszközök, feljegyzések az utókornak való átmentése lehetőségeiről is tanácskoztak a rendezvény résztvevői.

Akinek szívügye az anyanyelv

Nagy érdeklődés mellett bocsájtották út­jára a Magyar Házban szervezett bemutató keretében Farkas Ráduly Melánia: Szó­bu­bo­rékok – Hogyan írjuk? És hogyan ne? című, az RMDSZ és a Communitas Ala­pít­vány támogatásával megjelent könyvét és az Olvasóból korrektor című gyakorlati mellékletet. A Temesvári Magyar Nőszövetség által a Bánsági Magyar Napok keretében szer­ve­zett rendezvényt Szekernyés Irén nyugalmazott magyar szakos tanárnő, a Temesvári Irodalmi Kör oszlopos tagja nyitotta meg, beszédében a helyes­írás, igényes fogalmazás fontos voltát hang­súlyozta, arra figyelmez­tetve, hogy felgyorsult jelenkorunkban a virtuális térben való kommunikáció az igé­nyesség terhére, legin­kább a gyorsaságra és a látványelemkre össz­pontosít. Ez sajnos ki­hat a hétköznapi kom­munikációra is – innen származtathatók a médiában tetten érhető pongyola fogalmazás, a képzavarok, sokszor felháborító helyesírási hibák és sok más rontó tényező – tette hozzá a beszélgetést irányító Molnos Ildikó ma­gyar szakos tanárnő, aki saját tapasztalatából vett pél­dákkal is alátámasztotta a fentieket. A bemutatott könyv vonatkozásában a tanár ki­fej­tette, hogy üdvöz­lendő és elismerésre mél­tó minden, a helyesírásra buzdító és ezt segítő kezdemé­nye­zés. Különösen a Farkas Ráduly Melánia által művelt könnyed, játékos és egészséges humorra is épülő kötetek lehetnek segítői nem csak a szakembereknek – akik­nek szere­tettel ajánlotta a könyvet – de bár­ki­nek, akiben megfogalmazódik az igény csodálatos nyelvünkben rejlő „csemegék” megismeré­sére és helyes alkalmazására. A jó hangulatú beszélgetés során a résztvevők előtt fokoza­tosan bontakozott ki a szerző eddigi életútja Csíkszentdomokostól – Temes­vár­ig, szerte­ága­zó érdeklődési köre – egy­- szerre újságíró, író, szerkesztő, táncoktató, (rövid ideig tanár, de az oktatási, a tudás át­adásának kényszere végig nyomon követhető tevékenységében), közösségszervező, vállalkozó – dinamikus személyisége és a „ma­gyarokkal, magya­rokért” hitvallásának tar­talommal való meg­töl­tésének igénye. A hogyan tovább? – kér­dést megválaszolva a szerző több tervéről, elképzeléséről és a Szövegkovács – fogalom továbbfejlesztéséről számolt be, majd kézjegyével látta el a könyveit.
(m.z.)