• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 701.

A TEMESVÁRI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HÍREI

A lakosság egyharmada még nincs összeírva – Ne maradjunk ki a népszámlálásból!

Hírek itthonról meg otthonról

III. Bolyai János Tudományos Diákköri Konferencia

Bodó Barna – A Popovici-jelenség

Bölcsődeépítés és épületfelújítás finanszírozása helyreállítási alapból


Dr. Jancsó Árpád – TEMESKÖZI SZÁRNYASKERÉK (76.)


 20 Aug 2014   Írta admin  0 Hozzászólás


Krassova-Gerlistje állomás 2013-ban. Az állomásépület előtt álló vízdaru

Az oravica–aninai hegyi vasút 14.

Állomások 2.

Krassova (vagy Krassova-Gerlistye, Kras­so­va-Gerlistje) állomás a vasútvonalnak egyik érdekes megoldású állomása. A pálya 20 ezrelékes emelkedőben van, ezért az állomás részére külön vízszintes platformot vágtak a hegy ol­dalába. Az Oravica felől érkező vonat áthaladt az állomás mellett, majd visszatolatott a víz­szintes szakaszra. Az állomást a nyílt vonalra visszatérve hagyta el. Az Anina felől érkező vonatok balra tértek ki a mellékvágányra, majd hátrafelé tolatva kerültek vissza ismét a fővágányra, amelyen útjukat folytatták. Ezért nevezik Krassova állomást olyan állomásnak, mely­be „a vonat kétszer megy be, és egyszer jön ki”. A Horváth Ferenc és Kubinszky Mi­hály szerzőpáros szerint a vízszintes szakasz végén fordítókorongos vágánykapcsolatot is építettek.
1 a Krassova-Gerlistje, Stationsplan, 1874-egyben
Krassova-Gerlistye állomás helyszínrajza 1874 októberéből
Az állomás hossza 455 méter, a felvételi épület közepe a 62+170 kilométerszelvényben található, a sínkorona az Adriai-tenger 0 szintjéhez képest 551,111 méter magasságban volt a XIX. század végén. A nyíltvonal 20 ezrelékes emelkedőben, négy mellékvonal pedig vízszintesben helyezkedett el. Az állomás a pálya jobb oldalán található. Az állomás több épülettel rendelkezett: a felvételi épületen kívül volt még egy épület, melyben étterem, felvigyázólak, raktár kapott helyet, barakkok, raktárak, is­tállók, fészerek, víztartály, hídmérleg, ár­nyék­székek, tekepálya, veteményes- és virá­gos­kert. A mellékvonalakkal párhuzamosan a XIX. század végén még létezett a régi lóvasút keskeny nyomtávú pályája. A pálya bal oldalán található mai napig az eredeti számozás szerinti 466. őrház. Az állomást elhagyva a pálya a X. alagútban (Krassovai vagy Gerlistyei alagút) folytatódik, emelkedése 1,67 ezrelék. Az ál­lomás területén, jobboldalt évtizedekig mész­égető kemence is létezett. Manapság csak hűlt helyét találni.
Az állomás vízállomás is volt. A felvételi épület előtt még áll a vízdaru.
A mellékvágányok végein régi sínek „gyűjteménye”. A következő sínfeliratokat találtam 2013 őszén: „ANINA 79. M. St. III”, „RE­SCHITZA 1880 B St: III”, „H.B. & 1886 G 5”, „RESICZA 1910. M. A.”.
4. 1 Anina 1875 mai, 1-jo
Anina állomás helyszínrajza 1875 májusából
Anina állomás ma a vonal legimpozánsabb állomása. Reichmann Vince főmérnök felvétele alapján a XIX. század végén hossza 823 méter volt, az indóház közepe a 70,470 kilométerszelvényben helyezkedett el, a sínfej az Adriai-tenger 0 szintjéhez képest 555,802 mé­ter magasságban volt. Hosszmetszetben az állomás 612 métere vízszintes, 480 métere pe­dig 5 ezrelékes emelkedőben található. A vágányok száma négy. Ezek mellett csonkavágányok is léteztek, az idők folyamán a szükségnek megfelelő számban. Az OÁV által épített felvételi épület 37,96 hosszú és 10,30 méter széles volt, a vágányok felé 3,8 méteres peronnal. A vasút 1891-es államosítása után a MÁV egy új, nagyvonalú, sárga téglaborítású, emeletes felvételi épületet ápített. Ennek tervezője a magyar állomásépületek híres megalkotója, Pfaff Ferenc, a MÁV magasépítési tervezőirodájának vezetője volt. A ma is figyelmet éb­resztő épületet tehát a Magyar Államvasutak építette. A MÁV budapesti Központi Irattárá­ban megtalálható néhány, Pfaff Ferenc által aláírt tervrajz: az állomásépület pincéje, a földszint és az emelet terve. Az aláírás dátuma: 1900. III. 7.
A bányaváros nagyságához mérten hatalmas épület hossza 66,06 méter, szélessége 13,70 méter. Ezen kívül a vágányok felé egy, a faltól a tartóoszlopok középpontjáig 2,90 mé­tert kitevő, veranda van. A perontetőt 15 ön­töttvas oszlop támasztja alá. A felvételi épület kö­zépső része kétemeletes. Az emeleti rész hossza 49,20 méter. Az épület végén lévő két pa­vilon mérete egyenként 8,43 x 5,40 méter. Ezek csak földszintesek. Az állomás utca felé néző homlokzatának középső, 20,40 méter hosszú része előreugrik, közepe pedig (8,40 hosszon az előcsarnokba vezető három ajtó síkjában) 1,60 méterrel visszahúzódik. A két oldalszárny egyenként 14,40 méter hosszú. A két végen álló pavilonok hossza egyenként 8,43 méter, és 8,30 méterrel húzódik beljebb a központi rész síkjától.
(folytatása következik)


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • Szekernyés János – TEMESVÁR KÖVEI 701.
    • A TEMESVÁRI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HÍREI
    • A lakosság egyharmada még nincs összeírva – Ne maradjunk ki a népszámlálásból!
    • Hírek itthonról meg otthonról
    • III. Bolyai János Tudományos Diákköri Konferencia
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Curs Valutar

      4 July 2022
      EUR
      4.9448 RON
      HUF
      1.2354 RON
      USD
      4.7348 RON
      XAU
      274.8111 RON
      Curs oferit de Banca Națională a României
    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Farkas-Ráduly Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Matekovits György (egészségügy), Kiss Károly (mezőgazdaság), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs).
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó