A Bánsági Magyar Értékekért Egyesület (Értéktár Egyesület) szervezésében, a temesvári Projektközpont által meghirdetett Grow Timisoara Program támogatásával került sor az Új Ezredév Központban a Temesvár és a régió értékeinek köztéri reprezentációja elnevezésű nemzetközi szimpóziumra, amely tág teret biztosított térségünk köztéri képzőművészeti alkotásainak bemutatására, a hiányosságok pótlására irányuló elképzelések megvitatására, a felmerült gondok orvoslási lehetőségeiről való tanácskozásra.
A szimpózium nyitó rendezvényeként dr. Bodó Barna, a szimpózium szervezője és Kocsik Zoltán, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója bevezetőjét követően mutatták be Károlyi Attila, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanára, aki társszerzőként és szerkesztőként is hozzájárult a A Piarista: 300 éve Szegeden című, 2022-ben megjelent kötet kiadásához. A könyv elnyerte az első helyet a Magyar Levéltárosok Egyesülete által kiírt Az év levéltári kiadványa pályázaton az év legjobb ismeretterjesztő kiadványainak kategóriájában. Szeged legrégebbi, regionális jelentőségű középiskolájának 300 éves történetét a várostörténetbe ágyazva, a mai diákok, olvasók számára érdekesen, képekkel és rövid szövegekkel dolgozták fel a kötet szerzői, akik a Piarista Rend Magyar Tartománya budapesti gyűjteményeiben fellelhető anyagokat is megvizsgálták és gazdag, jórészt ismeretlen levéltári, könyvtári és muzeális anyagokat, rengeteg adatot megosztó, hiánypótló kötettel gyarapítják a Piarista Rend háromszáz éves örökségét.
A szimpózium második napján Miklósik Ilona muzeológus moderálásával, felülírva az időbeni és a földrajzi távolságokat, a tágabb értelemben vett térségünk köztéri képzőművészeti alkotásairól, helyzetükről szóló előadásokat hallhattak a résztvevők. Temesvár köztéri szobrairól Pataki Zoltán tartott érdekes előadást, hangsúlyozva, hogy az utóbbi évtizedekben gazdagodott igazán a Béga-parti város méltán híres művészek értékes alkotásaival. Dr. Bodó Barna, beszédes elnevezésű előadásában – Temesvár elsodort szobrai, emlékművei – az elveszett műalkotások kapcsán, a várost érő történelmi viharok pusztításaira is kitért, kiemelve, hogy csak a Bánság romániai területén a százat közelíti a meggyalázott emlékművek száma. Szekernyés János hely- és kultúrtörténész A temesvári Személyiségek sétánya című szakavatott előadásban szerkesztette meg a jobb sorsra érdemes helyi személyiségek panteonjának szánt szoborpark helyzetképét, megfogalmazva meggyőződését, mely szerint az alkotások a lehető legmagasabb szintű művészeti értékének fenntartása érdekében, üdvözítő és időszerű lenne újrafelállítani az alkotások művészeti értékére összpontosító, szakemberekből álló bíráló bizottságot. Károlyi Attila tanár, Szeged 1990 utáni köztéri szobrai című, számos, a közönség előtt kevésbé ismert adalékot is megosztó előadását követően, Ujj János aradi hely- és kultúrtörténész a Maros-parti város épített örökségét képező, sokszor hányatott sorsú, a történelem viharainak kitett köztéri szobrait mutatta be. Az előadó külön kitért és szomorú példákkal bizonyította, hogy az aradi temetőkben fellelhető emlékjelek is folyamatosan pusztulnak. Ami összecseng Temesvár története iránt érdeklődő és fontos felleltározási munkát végző Momír Dorottya Jeles elődeink síremlékeinek mai állapota című előadásában megfogalmazottakkal. A bánsági szerb közösség köztéri alkotásairól és emlékjeleiről Bugarski Stevan történész tartott kitűnő és közvetlen hangvételű előadást, melynek középpontjában a szerb közösség kiemelkedő személyiségeinek – Dositej Obradovic, Sava Tekelija, Misa Anastasijevic, Sava Vukovic, a magyar történetírás által Vukovics Sebőként tisztelt, egykori miniszter és mások – emlékezete és jelenkori tisztelete állt. Megrázó és elgondolkoztató, döbbenetes számadatokkal alátá- masztott helyzetképet festett rövid előadásában a Délvidék lerombolt emlékjeleiről Szabó Attila, kiemelve, hogy a mai napig sem készült el az eltűnt, vandál kezek áldozatául esett emlékművek, emlékjelek teljes leltára. Nagy István, magyarpécskai tanár, a hely kiváló ismerője a város emlékműveit és emlékjeleit mutatta be, hangsúlyosan a római katolikus templom körül kialakított emlékhelyre és szobrokra összpontosítva. Végül Tat Stefan bemutatta az általa jegyzett Temesvár története emlékjelekben című könyvet.
A szimpózium szombat délután az Emlékjel-állítás és politika című kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, Răzvan-Gabriel Negrișanu (Temesvár Helyi Tanács, az urbanisztikai bizottság elnöke) Eugen Gherga (Interkulturális Intézet), prof. dr. Miodrag Milin történész, Szekernyés János, a Képzőművészek Szövetsége temesvári fiókjának képviselője, Ștefan Tat helytörténész és dr. Bodó Barna részvételével. A konferencia több fontos témát érintett, többek között az utóbbi időben a közterekre kihelyezett munkák megkérdőjelezhető művészi értéke és a helyzet javításának lehetőségei. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Temesvárnak nincs egy reprezentatív emlékműve az 1989-es forradalomról. A létező emlékművek bizonyos helyszíneket jelenítenek meg, de a forradalom eszmeiségét nem hordozzák. Szükség van egy olyan emlékműre, amely közvetíti Temesvárnak és a nagyvilágnak, hogy mit jelentett ez a forradalom, és miért kell erre a jövőben is odafigyelni – hangzott el a beszélgetés során. A temetők kérdése, jeles elődeink sírjainak állapota szintén megvitatásra került, kiderült, hogy a temesvári Városháza számára is fontos kérdés a temetők helyzetének rendezése. Az intézmény képviselője ismertette, hogy a Városháza belátható időn belül elkezdi a sírok felleltározását Temesváron, és a folyamat befejezését követően kérhető a közösségek számára fontos síremlékek védelme. Siralmas a helyzet, de az aradi Ujj János is szomorú példákat hozott fel ebben a vonatkozásban. Megvitatásra került a köztéri alkotások tulajdonjoga, a belvárosi teme- tőben levő osztrák emlékmű helyzete, a köztérre szánt alkotások engedélyeztetési folyamatának buktatói, a Bégabalsori Alpinet-parkban elhelyezett köztéri alkotások helyzete. Az 1989-es temesvári forradalom útvonala és helyszínei elnevezésű országos projektben eltervezett emlékjelek ügye is felmerült, illetve a Személyiségek sétányával kapcsolatban, a majdan (négy éve egyetlen szobrot sem állítottak a sétányon!) kiállításra kerülő szobrok művészeti értékét felülvizsgáló, elbíráló bizottság felállításának szükségessége is felmerült.



13 Jul 2023
Írta admin
0 Hozzászólás