Különleges kiállítás megtekintésére invitálta az elmúlt bő hét folyamán a Szépművészeti Múzeum, a temesvári művészetpártoló közönséget. A Dóm téri Barokk Palota patinás termeiben különleges művészeti kisugárzást kölcsönözve a térnek, egyszerre csodálható meg a két világháború közötti időszak rendkívül gazdag művészeti termése, melynek eredetéről és a sajátos bánsági szellemiség gyökereiről már a kiállítóterem bejáratánál elhelyezve, a Tanár úr, Salló Ervin anekdotikussá vált saját eredetéről szóló vallomása fest hiteles képet. A múlt század első fele bánsági művészetét bemutató tárlat, hiszen a korszak meghatározó művészegyénisége, Podlipny Gyulának több rendkívüli alkotását, Szuhanek Oszkár, a velencei kikötő sajátos varázsát és a temesvári belső terek, udvarok különleges alakzati és színvilágát megörökítő festményeit, Bánlaki Szőnyi István, Varga Albert, Franz Ferch és más helyi festőművészek alkotásait, Kóra-Korber Nándor karikatúráit és könyvillusztrációit, Aurel Ciupe, Catul Bogdan, Romul Ladea később Kolozsvárról Temesvárra időlegesen áttelepedett művészek alkotásait tárja a látogató elé. Ezúttal egy helyen látható Gallas Nándor számos kisplasztikája is. A kiállítás egy sokrétű, változatos és pezsgő képzőművészeti életre enged következtetni.
Honnan e képzőművészeti termékenység a két világháború közötti időszak Temesvárjában? – kérdeztük meg dr. Victor Neumann professzortól, a Szépművészeti Múzeum igazgatójától.
A múlt század elején, illetve a két világháború közötti időszakban Temesvár hamisítatlan kultúrvárosi jellegekkel bírt, a képzőművészetek, az irodalom, a zenei műfajok fejlődésének, kiteljesedésének igazi táptalaja volt a Bega-parti város. A művészetekhez hasonlóan lendületes a technikai fejlődés, ami felerősödik a Műegyetem 1920-ban való megalapításával. Temesvár esetében egy a XVIII. században indult fejlődési folyamat kiteljesedésének lehetünk tanúi a huszadik század első felében. A török hódoltságot követő betelepítések során számos nemzet fia került Temesvárra, hozzájárulva a város kozmopolita jellegének kialakulásához, ebben a közegben lebontásra kerülnek a nemzetek közötti különbségek és korlátok. Sajátos helyzetéből adódóan, a hajdani birodalom más részeivel ellentétesen, Temesváron az innovációra, a technikai fejlődésre és a művészetek, a kulturális értékek kiteljesedésére fektetnek különös figyelmet ebben a korszakban, a teljes XIX. század folyamán a soknyelvűség jellemzi a várost. Ezt a kulturális hagyatékot gyümölcsöztetik az alkotók a két világháború közötti időszakban. A kiállítás november 22-ig látogatható, de terveink szerint hamarosan megismételjük és gazdagítjuk a kiállítás anyagát, sőt Bukarestben és Kolozsváron is szándékunkban áll bemutatni ezt az anyagot.
Mennyire gyakoroltak hatást a temesvári képzőművészetre a kor európai irányzatai, hogyan viszonyultak a kozmopolita Temesvár képzőművészei a kor kihívásaihoz?
A korszak meghatározó, európai színvonalú alkotója és valóságos iskolaalapítója a Budapesten tanult Podlipny Gyula, a hazi modernizmus egyik legelső képviselője. A Mester környezetében és hatására számos temesvári alkotó formálódik és amikor a harmincas évek elején Temesvárra költöztetik át a Képzőművészeti Főiskolát, tanárként ő szó szerint maga köré vonzza a művésztársadalmat. A második világháborút követően Podlipny Gyula folytatja ezt a tevékenységet és figyelemre méltó oktatói feladatokat lát el a helyi Képzőművészeti Líceumban, oktatási módszerei, rajzórái máig emlékezetesek. Összegezve elmondható, hogy Podlipny Gyula és az utána következő alkotói nemzedék európai szintű képzőművészeti iskolát teremtett Temesváron, és elmondható, hogy a második világháborút követő időszak alkotói számára a temesvári alkotók előőrsökként, munkáik a viszonyítási alapot jelentették. Elég csak Bertalan Istvánra, a romániai neoavantgárd vezéralakjára, a temesvári művészeti mozgalom megalkuvásokat nem tűrő személyiségére és a Sigma-csoportra, Constantin Flondor, Roman Cotosman, Dorel Tulcan vagy Molnár Zoltán munkásságára gondolni. Tehát nem véletlen, hogy a jelenlegi művészeti megnyilvánulási formák léteznek, ezek beágyazódnak az európai áramlatokba Temesváron. Természetesen új körülményeket, új lehetőségeket biztosított a ’89-es forradalmat követő időszak, a Temesváron létesített művészeti felsőoktatási intézmény, a folytonosság és az új utak és kifejezési módok keresése egyaránt jellemzi a forradalmat követő időszak temesvári művészetét. Stefan Calarasanu, Dana Constantin, Fikl György néhány személyiség, akiknek a művészete új utakat nyit. A visszatérő folytonosságot képviseli Constantin Flondor, Jecza Péter művészete pedig a világ minden táján hódít… Legjobban a pezsgés jellemzi a mai temesvári képzőművészeti életet.
A temesvári Szépművészeti Múzeum értelemszerűen a város egyik jelentős művelődési bástyája, mennyire sikerül közkinccsé tenni Temesvár kulturális értékeit?
Intézményünk tevékenysége a művésztársadalom, a tudományos élet szereplőinek és a nagyközönség figyelmének a fókuszában áll. Éves munkatervünk során e szempontoknak kívánjuk alárendelni a tevékenységünket. Amint azt az utóbbi időszakban a temesváriak megtapasztalhatták, a Szépművészeti Múzeum nem kizárólag a művészeti alkotások bemutatásának a helyszíne, hanem kulturális rendezvények létrehozója is. Az általános elismerésnek örvendő, vagy az útjukat még kereső, új művészi kifejezési módokat próbálgató rendkívül tehetséges képzőművészek alkotásainak bemutatása mellett rendszeresen szervezünk tudományos ülésszakokat, amelyek során a bel- és külföldi partnereink kutatásaik eredményeiről számolnak be a szakmának. Legutóbb a két világháború közötti hazai képzőművészettel kapcsolatos szimpóziumra került sor a Szépművészeti Múzeum szervezésében. Ezt belátható időn belül európai dimenzióban kívánjuk folytatni, de legalább ennyire fontosnak tartjuk a környező országok művésztársadalmával való együttműködést is. Rendkívül érdekes folyamatok zajlanak Szerbiában és a balkáni országokban, Bulgária, Moldávia és Magyarország is tartogat számos érdekességet. Saját újságkiadására is sor kerül, illetve különleges hangulatú hangversenyeket is szervezünk a múzeum történelemmel telített, ódon falai között. Elképzelésünk arra irányul, hogy a Szépművészeti Múzeum a művészetek közötti katalizátor szerepet is betöltse.
Hamarosan lezárul a 2014-es esztendő, mit terveznek jövőre?
Még idén decemberben megnyitunk egy nemzetközi kiállítást, amely Rembrandt metszeteinek sokaságát tárja a látogató elé, öszszesen kétszázhetvenhárom alkotást tekinthetnek meg a látogatók. A kiállítást a luxemburgi Euroart Galériával közösen szervezzük, és mintegy három hónapig tekinthetik meg az érdeklődők. Márciusban egy Salvador Dali-kiállítást hozunk Temesvárra, szintén az említett intézménnyel való együttműködés keretében. A kiállításra kerülő anyag Dante: Isteni Színjátékának illusztrációit tartalmazza, amelyeket a művész a hetvenes években készített, és csak nagyon ritkán kerülnek kiállításra. Természetesen jövőre is megszervezzük a művészetek éves tárlatát a helyi művészek számára, és az év második felében fogunk megszervezni egy nemzetközi tudományos konferenciát az európai művészeti élet és az európai művészeti műhelyek jeles személyiségeinek részvételével. Terveink között szerepel egy Podlipny-emlékkiállítás megszervezése is, amelyben a művész számos alkotása mellett, több, gyűjtőknél levő és hozzá köthető tárgy is bemutatásra kerülne. Ezt a kiállítást is szándékunkban áll az ország más helyszíneire is elvinni.
Temesvár 2021-re az Európai Kulturális Fővárosa címre pályázik. A Szépművészeti Múzeumra milyen szerep hárul e kontextusban?
Természetesen részt veszünk minden a Timisoara Capitala Culturala Europeana egyesület által szervezett rendezvényen, tanácskozáson, és hozzjárulunk a megfogalmazott cél eléréséhez, rendezvényeinken népszerűsítjük ezt a célkitűzést. Ebben a kontextusban kívánunk kapcsolódni a Dunai Kulturális Stratégia programjaihoz, ami szoros és sokrétű együttműködést jelent minden Dunamenti várossal. Reményeink szerint e programban való részvétel sok-sok együttműködésre biztosíthat lehetőséget számunkra, mert meggyőződésünk, hogy a Duna művészeti és kulturális összekötő kapcsot jelenhet a térség népei számára.


20 Nov 2014
Írta admin
0 Hozzászólás