Megállapodott társadalmú országokban az oktatás, évszázados ta­pasz­talatokra épülve évről évre, esetleges kisebb változtatásokkal, de  megy a saját medrében, nem kell a pedagógusoknak és a diákoknak szinte minden tanévkezdéskor, sőt még tanév közben is, szembesülniük a soros miniszter újabb és újabb reform-ötletével. Mifelénk – és nem­csak országunkban – az ilyen ötletelések gyengítik az oktatás szín­vo­nalát, aminek napjainkban is tanúi vagyunk.

Hogyan, milyen feltételek kö­zött indul hát 2013 őszén Te­mes megye iskoláiban a taní­tás?
1990 óta a tanügymi­nisz­té­riumban fordult meg a legtöbb miniszter, ami semmiképpen nem volt hasznos a rendszer számára. Nem alakult ki egy koherens ok­ta­tási politika Romániában, a kor­mányra került pártok újra és újra a saját elképzeléseiket pró­bálják érvényesíteni, noha Traian Băsescu államelnök man­dátumának elején az összes párt és szakszervezet aláírt egy úgy­nevezett paktumot, amelyben meg­próbálták leszögezni az ok­tatási rendszernek az alapelveit. 2011-ben újabb törvényt foga­dott el a parlament, de azóta ezt is számtalanszor módosították. Kö­vetkezésképpen, éppen olyan törvénykezési dzsungel létezik ma oktatásunkban, mint a tör­vény elfogadása előtt. Ez pedig a pedagógusok, az iskolavezetők és a tanfelügyelőségek munkáját rendkívül megnehezíti, és persze a tanulók felkészülését is hátrál­tatja.

Melyek azok a változta­tá­sok a tanügyi rendszerben, ame­lyekhez az utóbbi időben a pedagógusoknak, szülőknek, diá­koknak igazodniuk kellett?
Szerencsére bevált az alter­natív oktatás, amely a Bartók Béla Elméleti Líceumben 1990 óta folyik. Sok vitát váltott és vált ki az előkészítő osztályok be­ve­zetése, amelyhez a törvény rend­kívül rövid időt engedélyezett. Az első év után úgy látszik, hogy po­zi­tívuma is van ennek a rend­szernek. Ugyanis ma már egész Európában a gyermekek 6 éves kortól vesznek részt valamilyen oktatásban, ezt pedig csakis az iskolában lehet megvalósítani, és nem az óvodák szintjén. Sajnos ezen a téren a minisztérium nem volt elég következetes és megen­gedte, hogy az előkészítő osztá­lyok az óvodákban is marad­has­sanak. Jövőtől ez teljesen átkerül az iskolákba, tehát érvényesíteni kell azt, hogy a kötelező iskolai ok­tatás a gyermekek számára nem az első osztállyal, hanem az előkészítő osztállyal kezdődik.

A magyar tannyelvű okta­tásban ezt mennyire sikerül életbe léptetni?
Vidéken sok gondot okozott az előkészítő osztályok működ­te­tése, főleg ott, ahol szimultán ok­ta­tás folyik, de sikerült egy plusz tanerőt engedélyeztetni az ilyen helyekre, példul Lugoson is. Te­mes­váron nagyon jól működött a két előkészítő osztály, aminek kö­szönhetően rekord beiratkozási számról beszélhetünk. 52 gyer­me­ket írattak be a szülők az elő­készítő osztályba, ilyen lét­szám­ra már régen nem volt példa, s jelenleg az I-IV.-ben párhuzamos osztályok vannak. A Bartók Béla Elméleti Líceumhoz idéntől hoz­zá­kapcsolódik a nagy múltú 10-es számú óvoda, ahol kiváló fel­tételek között folyhat az iskolai ok­tatás. Ezzel egyszersmind teret is nyertünk, biztosítva a kizá­ró­lagos délelőtti tanítást a Bartók Béla Líceum minden osztálya számára.

Gyermeklétszámhiány mi­att, melyik helységben került ve­szélybe a magyar tannyelvű oktatás?
A vidéki iskolák esetében ál­talában létszámgondot okozott az előkészítő osztályok beveze­tése, még olyan nagy hagyo­má­nyú iskola is veszélybe került, mint az óteleki. Itt a magyar tan­nyelvű oktatás megtartására Böjte Csaba atya Szent Ferenc Alapítványához fordultunk, s tá­mo­gatásának köszönhetően, e hét végén átadásra kerül a helyi gyermekház. Létesítésével pró­bál­juk biztosítani az utánpótlást az óvoda és az iskola számára. A feltételeket a helyi önkormányzat közreműködésével sikerült bizto­sítani. Tanulókat első lépésben a petrozsényi gyermekházból – ahol túljelentkezés van – he­lyez­tünk át, a továbbiakban pedig a Temes megyében szociális gon­dok­kal küzdő családokat keres­sük fel, s biztosítunk helyet gyer­me­keik számára ebben az új óte­leki intézményben. Sajátos hely­zetről beszélhetünk Végvár ese­té­ben, ahol Temesvár után a leg­erősebb a magyar tannyelvű ok­tatás. Korszerű óvoda épült, és a hétfői tanévkezdéskor új is­kola­épület tantermei állnak a diákok rendelkezésére. Sajnos, az utóbbi években itt is csökkent a gyer­mek­létszám, részben mert kevés gyermek születik, részben pedig még mindig uralkodik az a tév­esz­me, hogy a román tannyelvű vég­zettség előnyösebb a gyermek érvényesülésében. Itt az elemi osz­tályok kivételével, ahol már szimultán oktatás folyik, a felső tagozaton még önálló osztályok működnek.

Az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökeként, ho­gyan látja, hozzájárulhat itt a község magyar tannyelvű okta­tásának erősödéséhez az, hogy magyar polgármestert válasz­tottak és, hogy többségében magyar tanácsosokból áll az önkormányzat?
Ennek az iskolának nagy je­lentősége van a temesvári líce­umok szempontjából is, ugyanis a vidéki iskolák közül legtöbb ta­nuló innen érkezik a líceumba. Ezért sem közömbös, hogy Vég­váron megteremtődnek-e olyan feltételek, amelyek helyhez kötik a fiatal családokat. A helyi kö­zösség is látja azokat a válto­zá­sokat, amelyek a 12 éves rabló­gaz­dálkodás után az új veze­tés­nek köszönhetően mutatkoznak. Kézzelfogható eredmény az új iskola, és körvonalazódik több munkahelyteremtő tervnek a meg­valósulása. Bízom benne, hogy a helyi közösség odaáll a polgármesterük mellé, s támo­gatja törekvéseiben.

Az iskolák között vetél­ke­dés folyik a gyermekekért, hi­szen a román tannyelvű is­ko­lákban is csökken a létszám. Ho­gyan sikerül a magyar csa­lá­dokat vagy a vegyes ­házas­ságban élő szülőket meggyőzni az anyanyelven történő tanulás előnyeiről?
A családok meglátoga­tásá­nak hagyománya van a magyar pedagógusok sorában, de bebi­zo­nyosodott, hogy ezzel a mód­szerrel kevés gyermeket sikerült toborozni. Inkább az iskolát igyekszünk vonzóvá tenni, kü­lönböző órákon kívüli tevékeny­sé­gekkel csalogatjuk be a gyer­mekeket az intézménybe. Nagyon népszerű a Bartók Bála Elméleti Líceumban havonta megszer­ve­zett játszóház, sok olyan gyermek jön el, aki román óvodába jár vagy vegyes házasságból szár­ma­zik. Ide sorolható még a nap­közis foglalkozás az iskolában, a tehetséggondozás, de említhetem az iskolának jó hírnevet hozó nép­táncoktatást is, tehát nagyon sok olyan elemmel igyekszünk bő­víteni a tanórákt, amelyek fel­hívják a figyelmet iskoláink ko­molyságára.

Gondolom, hogy a Bartók Béla Alapítvány is ide so­rol­ható, amelynek elnöke éppen Halász Ferenc.
Huszonharmadik éve mű­kö­dik alapítványunk, a leg­látvá­nyo­sabb sikere a gyermekek is­kolabusszal való szállítása, amit akkor vezettünk be, amikor meg­szűnt a két temesvári általános iskolában a magyar tagozat. Ez a program Temesváron kívül ki­terjed Újszentesre és Újmos­ni­cára is, ezáltal ugyanolyan fel­tételeket biztosítunk az anya­nyel­ven való tanuláshoz a város peremén lakók vagy éppenséggel az említett két községből érkező gyermekek számára, mint az iskola közelében lakó családok gyermekeinek. Továbbá szociális ösztöndíjat, és nagyon sok gyer­meknek szociális ebédet is biz­tosítunk. A kimagasló ered­mé­nye­ket elért diákokat tanulmányi ösztöndíjban részesítjük, és hoz­zájárulunk az iskola felsze­relt­sé­gének javításához, hogy a kor­szerű oktatás feltételeivel is von­zóbbá tegyük a tanitézményt. For­rásaink döntő többsége ma­gyarországi pályázatokból szár­mazik.

A különböző szakmák iránt érdeklődő fiataloknak milyen le­hetőséget kínál a magyar nyel­ven történő oktatás?
A Bartók Béla Líceumban a közgazdasági osztályon kívül ma­gyar nyelvű szakmai oktatás­ról Te­mes megyében nem beszél­he­tünk. Természetesen szükség len­ne anya­nyelvű szakoktatásra, de az egyéb­ként is kevés gyermeknek az érdek­lődés szerinti szóródása nem teszi lehetővé a szakmai oktatást, ugya­nis nehéz 15 diákot egy szak­mára összehozni. Természetesen keres­sük a megoldást, hogy a Bartók Bé­la Líceum mellett vala­milyen szak­mai képzést is bizto­sítsunk a diá­koknak.

Temesváron a Gerhardinum Római Katolikus Líceumben is folyik magyar nyelvű oktatás.
Tavalytól magyar tannyelvű óvodai oktatás is beindult a líceum mellett, de még első osztály idén nem lesz, reméljük, hogy két-három év múlva ez a kezde­mé­nye­zés meg­hozza a gyümölcsét, után­pótlást biztosítva a líceumi oktatás szá­mára is, ahol a IX. osztályba 15 tanuló idén is magyar tago­zaton kezdi meg a tanulást.

Mennyire áll készen a hétfői tanévkezdésre a Temes megyei ma­gyar tannyelvű oktatás?
Iskoláink tagozatai­nak fel­ké­szültsége jobb mint a megyei át­lag. A kádermozgásban még van­nak kisebb rendezendő kér­dések, ugyanis várjuk a káder­mozgás módszertanának a módo­sulását, amit szeptember 15-én hoz meg a minisztérium. Ez majd le­hetővé teszi, hogy a pilla­na­t­nyi­lag még betöltetlen állásokat, leg­ké­sőbb az iskolaév első hetében el­­fog­lal­hassák a pedagógusok. A Bartók Béla Líceumban szakkép­zett pe­dagógusok tanítanak. A he­lyettesítő óvónők és tanítónők is már évek óta dolgoznak, jó ta­pasz­­­talattal rendelkeznek, a tan­köny­vek valamennyi iskolában vár­ják a diákokat, tehát minden feltétel adott a jó tanévkezdéshez Temes me­gyében, és remélem, hogy ez meglátszik majd a peda­gó­gusok munkájában, a szülők hoz­­zá­állá­sán és végsősoron a gyer­mekek tanulmányi előmene­te­lén.
Graur János