A búcsú különös napja a falunak: ilyenkor mintha egy kicsit kitágulna a település határa. Hazatérnek azok, akiket máshová sodort az élet, és egy rövid időre ismét együtt van, aki egykor ugyanazokat az utcákat, tereket, emlékeket osztotta egymással. Az utóbbi években fellendülőben a templombúcsúk hagyománya. Azokon a településeken is, ahol az egykori telepesek későbbi nemzedékei már régen eltávoztak akár más országba, akár a temetőbe, manapság is vannak lelkes falubeliek, akik nem sajnálják sem az időt, az anyagi forrást a búcsú megszervezésre fordítani. Kisboldogasszony ünnepe környékén térségünkben – Csatádon, Máriaföldén, Billéden, Lovrinban és még sokmás településen, Temesságon is – nagy részvétel mellett szervezték meg a templom emlékünnepét. Felvételünk Temesságon készült, ahol a búcsú alkalmából a község apraja-nagyja és a nagy számban hazatérők együtt ünnepeltek.
A búcsú nem csupán egyházi ünnep és nem is egyszerű falusi rendezvény. Inkább alkalom a találkozásra – azokkal, akiket régen láttunk, és azokkal az emlékekkel is, amelyekről azt hittük, már régen magunk mögött hagytuk őket.
Talán ezért van a búcsúnak mindenütt sajátos hangulata. Egy napra visszatérnek a régi történetek, ismerős arcok kerülnek elő a fényképekről, és a falu ismét megtapasztalja azt, amit a hétköznapokban könnyű elfelejteni: hogy egy közösséget nemcsak az otthon maradók, hanem az elköltözöttek emlékezete is összetart.
A fenti gondolatok kaptak megerősítést a temessági templombúcsú alkalmával is, ahol Kapor Antonius alpolgármester és csapata önzetlen szervezésében az ünnep hamisítatlan népünnepéllyé alakult. Az alpolgármester elmondása szerint a helybéliek mellett, temesvári, dettai, lovrini, nagycsanádi, lugosi hagyományápolók, közel száz viseletbe öltözött pár – közöttük a Felső Béga-mente magyar közösségeinek büszkesége, a Balogh Zsolt és Madaras Andrea által irányított Tűzkarika néptánccsoport tagjai – vonult fel a község utcáin. A temessági közösségi ünnepen részt vettek Molnár András képviselő, a Temes megyei RMDSZ szervezet elnöke, Sipos Ilona ügyvezető és nőszervezeti elnök, Flavius-Alin Roșu temessági polgármester, helyi világi és egyházi tisztségviselők.
Hagyományt betartva a búcsúi rendezvények a közel két és fél évszázados római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisével kezdődtek. A fiatalok sorfala között többszázan vonultak be az istenházába, ahol ft. Simon Ciubotariu beszolgáló lelkész, ft. Kóbor György csáki és ft. Máthé Lajos újszentesi plébánosok koncelebrálásával került sor a szentmisére. Ft. Kóbor György, a Szentírás üzeneteit tolmácsolva szentbeszédében a választás jelentőségére tért ki hangsúlyozva, hogy miképpen mindig is így volt, ma is saját döntés a hithez, közösséghez való ragaszkodás. A múltra gondolva az igehirdető a megtolásoktól való félelemre is kitért, emlékeztetve arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt nem volt tanácsos aktív résztvevője lenni valamely templomi közösségnek, gyülekezetnek. “Ma már nem kell félni – folytatta a főtisztelendő úr -viszont furcsa módon, egyre kevesebben döntenek a templom mellett, valahogy erre nem jut idő. Ezzel szemben a temessági római-katolikus templom védelmezője, az egyházmegye első püspöke, Szent Gellért pillanatig sem habozott, amikor közel ezer éve az új egyházmegye irányításával bízatott meg – emlékeztetett ft. Kóbor György. Szent Imre herceg tanítómestere, a szent püspök, élete mérföldkövének tekintette a temesközi népek keresztény hitre való térítését és ez a törekvés hét esperesség alapításával és számos iskola létesítésével vált valóra, ami a korabeli Európához való kapcsolódás bizonyítéka is. Ezért is hálával kell gondolnunk nem csak ünnepnapokon és a templombúcsú ünnepén az egyházmegyét alapító szent püspökre és az elődökre is, akik az ő oltalmába ajánlották a templomot” – zárta beszédét ft. Kóbor György, aki arra buzdította a résztvevőket, hogy legyenek büszkék és hálásak eme örökségükre.
Rövid méltató beszédben értékelte a búcsúi ünnep jelentőségét ft. Ciubotariu Simon szabadfalui plébános, Temesságon beszolgáló lelkész, aki a helyi közösség áldozatkészségét és a hagyományok iránti tiszteletét emelte ki, majd köszönetét fejezte ki az égi oltalmazóknak azért, hogy a megfogyatkozott helyi közösségnek sikerül megmaradni a hitben, illetve a helyi önkormányzatnak és segítőknek, akik lehetővé tették a templom emléknapjának méltó megünneplését.
A jövendőnek szóló közös fénykép elkészültét követően a templomi szertartás résztvevői, kiegészülve számos helybélivel, a központi park rendezvényterére vonultak, ahol a tánccsoportok nagyszerű össztánccal örvendeztették meg a résztvevőket.
A búcsúi ünnepség tartalmas kulturális műsorral folytatódott, melynek keretében felléptek az említett néptánccsoportok, majd az igazfalvi Angelis ’96 zenekarnak, azaz Szabó Béla, Ihász Albert, Boris Mihály, Marti Zsolt és Sándor Béla zenészeknek köszönhetően hajnalig tartó búcsúi bálon vettek részt a helybéliek és vendégeik.
Az idei temessági templombúcsú is megerősítette: a búcsúk nemcsak felelevenítésre méltó emlékeket őriznek, hanem minden esztendőben új emlékeket is teremtenek. És ezekből az apró, közös pillanatokból épül tovább egy település, egy közösség története.
Makkai Zoltán
