Királyi székhelytől Európa kulturális fővárosáig

Három-négy esztendeje a Romániai Képző­mű­vészek Szövetsége temesvári szervezete te­matikus kortárs szép- és iparművészeti cso­port­kiállítást rendez Temesvár napja alkalmából. A tárlatok vezéreszméjét, tartalmi alapgondolatát általában valamilyen várostörténeti évforduló, korszakos jelentőségű esemény ihlette és adta. A Helios Galériában valamint a polgármesteri hivatal kiállítótermében felavatott idei tárlat a Temesvár – a királyi székhelytől Európa kul­turális fővárosáig összefoglaló címet viseli és 1315 májusának kivételes emléke előtt tisz­teleg, ugyanis kereken 700 esztendővel ezelőtt költözött udvarával a Kis-Temes partján meg­erő­sített és újjáépített erődítménybe és vár­kas­télyba Károly Róbert (1288-1343), Magyar­or­szág királya, hogy nyolc esztendőn át az Al­só­ré­szek katonai, közigazgatási és gazdasági köz­pontjából irányítsa kiterjedt és megerősített birodalmát. Történelme során Temesvár még kétszer kapott fővárosi rangot és szerepet: az 1848-1849-es magyar forradalom és szabad­ság­harc leverése után a vérszomjas osztrák ön­kény a mesterségesen létrehozott koronatarto­mány, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság szék­helyévé tette, míg 1918 őszén a kérészéletű Bánsági Köztársaság hatóságai intézkedtek falai közül. A koraközépkortól a 21. század ele­jéig kiterebélyesedett, gyökeres metamor­fó­zi­son, a történelmi sorsfordulók sokaságán ment át a Béga-parti város, amelynek jellege, arcul­a­ta, kinézete is mélyre hatóan átalakult, meg­vál­­to­zott. Folyamatosan fejlődik, gyarapodik nap­ja­­ink­ban is. A jeles személyiségek sokaságát adta a honi és az egyetemes históriának, szel­le­mi­ségnek és kultúrának. Nagyon tág és fölötte gaz­dag ihletforrásból meríthetett tehát az a mint­egy öt tucatnyi festő, grafikus, szobrász és iparművész, akinek alkotói fantáziáját serken­tőleg érintette meg a Romániai Képző­mű­vé­szek Szövetsége temesvári szervezete által vá­lasztott és ajánlott téma, akik pozitívan vá­la­szol­tak a szakmai érdekvédelmi egyesület fel­hívására, a Temesvár önkormányzata által fel­karolt és támogatott „projektjére”.
Az életük, tanulmányaik, alkotói pályájuk színteréhez érzelmileg és szakmailag is tartós szálakkal kötődő művészek nemzedéki és műfaji különbségek nélkül figyelmet ébresztő, igényesen megformált, gondosan megkom­po­nált és kivitelezett táblaképekkel, vízfestmé­nyek­kel, rajzokkal, nyomatokkal, falikárpí­tok­kal, fa- és bronzszobrokkal neveztek be és sze­repelnek a seregszemlén, amelynek Viorel Toma festőművész a kurátora. Akadnak, akik a Béga-parti városhoz kötődő jelképeket, törté­nelmi momentumokat idézik, mások város emblematikus épületeit, park-, tér- és utca­rész­leteit, jellegzetes tájait örökítik meg. Többeket a „virágok városának”, a „parkok telepü­lésé­nek” attributumai késztettek alkotásra. Tartá­sos, színvonalas és élményt nyújtó kiállítással hódolnak az Európa kulturális fővárosa cím 2021-es elnyeréséért versengő Béga-parti városnak a Temesváron, Lugoson, Szörény­tornyon és Resicabányán élő és alkotó kép­zőművészek, akik sorából nem hiányoznak a tapasztalt mesterek, az egyetemi oktatók, a derékhad kiválóságai és a fiatal nemzedék ígé­retes tehetségű képviselői sem. Hatásos, mag­vas, gondolat- és formagazdag alkotá­sokkal szerepel a tárlaton a festő Ciprian Radovan, Petru Galiş, Constantin Răducan, Daniela Orăviţanu, Sorin Nicodim, Claudiu Toma, Adriana Ilin Tomici, Torony Pál, Neagu Katalin, Sorin Drăgoi, Tar Béla, Ecaterina Schiwago, Silvia Trion, Torony Edith, Micota Marosán Ildikó, a grafikus Constantin Catargiu, Traian Abruda, Lucia Preda, Ioana Russel Banciu, Constantin Plăviţiu, Ana-Maria Cuteanu, Reghina Târnoveanu, Lia Popescu, a szobrász Octavian Maxim, Linda Saskia Menczel, Remus Irimescu, Constantin Grangure, a textiles Rodica Banciu Regep, M-Kiss Hédi, Ana Hoble, Nataliţia Boeţi, a divattervező Sabina-Cristina Faur stb. Ormós Zsigmond idős- és ifjúkori arcképeit egymásra rajzolva, ötletesen kombinálva és régi képes­lapok reprodukcióival keretezve adózott digi­tális kompozicióval adózik Traian Abruda a táj­egység egyik legkiválóbb személyisége, a mú­ze­umalapító műgyűjtő és művészettörténész érdemdús emlékének.
Hitelesen igazolja a Temesvár – a királyi székhelytől Európa kulturális fővárosáig címen megrendezett csoportos kiállítás is, hogy Te­mesvár az ország egyik legjelentősebb képző­művészeti központja, miként azt is, hogy a Béga-parti város mindenkor roppant hálás témául szolgálhat az alkotóművészek számára. Eredményeik, országos és nemzetközi sikereik­kel hatványozottan kiérdemelték, hogy az Európa kulturális fővárosa címre áhítozó város alkalmas, tágas kiállítási csarnokot biztosítson a képzőművészeti tárlatok számára, hogy egy nagyobbszabású csoportos kiállítást ne kell­jen két vagy három helyen – miként jelen eset­ben is történt! – megrendezni. Karakte­réből, esz­köz­tára nemzetközi, nyelvek fölötti jellegé­ből adódóan a város eleven és rangos képző­művészete komolyan és hatékonyan járulhatna hozzá az Európa kulturális fővárosa cím el­nyeréséhez, sikeres megszerzéséhez. A Temes­vár­nak szentelt tárlatból válogatott festmények, grafikák, szobrok és falikárpitok is megér­de­melnék, hogy a földrész néhány rangos mű­vé­szeti központjában is meghordozzák, bemutas­sák.