Királyi székhelytől Európa kulturális fővárosáig
Három-négy esztendeje a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezete tematikus kortárs szép- és iparművészeti csoportkiállítást rendez Temesvár napja alkalmából. A tárlatok vezéreszméjét, tartalmi alapgondolatát általában valamilyen várostörténeti évforduló, korszakos jelentőségű esemény ihlette és adta. A Helios Galériában valamint a polgármesteri hivatal kiállítótermében felavatott idei tárlat a Temesvár – a királyi székhelytől Európa kulturális fővárosáig összefoglaló címet viseli és 1315 májusának kivételes emléke előtt tiszteleg, ugyanis kereken 700 esztendővel ezelőtt költözött udvarával a Kis-Temes partján megerősített és újjáépített erődítménybe és várkastélyba Károly Róbert (1288-1343), Magyarország királya, hogy nyolc esztendőn át az Alsórészek katonai, közigazgatási és gazdasági központjából irányítsa kiterjedt és megerősített birodalmát. Történelme során Temesvár még kétszer kapott fővárosi rangot és szerepet: az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverése után a vérszomjas osztrák önkény a mesterségesen létrehozott koronatartomány, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság székhelyévé tette, míg 1918 őszén a kérészéletű Bánsági Köztársaság hatóságai intézkedtek falai közül. A koraközépkortól a 21. század elejéig kiterebélyesedett, gyökeres metamorfózison, a történelmi sorsfordulók sokaságán ment át a Béga-parti város, amelynek jellege, arculata, kinézete is mélyre hatóan átalakult, megváltozott. Folyamatosan fejlődik, gyarapodik napjainkban is. A jeles személyiségek sokaságát adta a honi és az egyetemes históriának, szellemiségnek és kultúrának. Nagyon tág és fölötte gazdag ihletforrásból meríthetett tehát az a mintegy öt tucatnyi festő, grafikus, szobrász és iparművész, akinek alkotói fantáziáját serkentőleg érintette meg a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezete által választott és ajánlott téma, akik pozitívan válaszoltak a szakmai érdekvédelmi egyesület felhívására, a Temesvár önkormányzata által felkarolt és támogatott „projektjére”.
Az életük, tanulmányaik, alkotói pályájuk színteréhez érzelmileg és szakmailag is tartós szálakkal kötődő művészek nemzedéki és műfaji különbségek nélkül figyelmet ébresztő, igényesen megformált, gondosan megkomponált és kivitelezett táblaképekkel, vízfestményekkel, rajzokkal, nyomatokkal, falikárpítokkal, fa- és bronzszobrokkal neveztek be és szerepelnek a seregszemlén, amelynek Viorel Toma festőművész a kurátora. Akadnak, akik a Béga-parti városhoz kötődő jelképeket, történelmi momentumokat idézik, mások város emblematikus épületeit, park-, tér- és utcarészleteit, jellegzetes tájait örökítik meg. Többeket a „virágok városának”, a „parkok településének” attributumai késztettek alkotásra. Tartásos, színvonalas és élményt nyújtó kiállítással hódolnak az Európa kulturális fővárosa cím 2021-es elnyeréséért versengő Béga-parti városnak a Temesváron, Lugoson, Szörénytornyon és Resicabányán élő és alkotó képzőművészek, akik sorából nem hiányoznak a tapasztalt mesterek, az egyetemi oktatók, a derékhad kiválóságai és a fiatal nemzedék ígéretes tehetségű képviselői sem. Hatásos, magvas, gondolat- és formagazdag alkotásokkal szerepel a tárlaton a festő Ciprian Radovan, Petru Galiş, Constantin Răducan, Daniela Orăviţanu, Sorin Nicodim, Claudiu Toma, Adriana Ilin Tomici, Torony Pál, Neagu Katalin, Sorin Drăgoi, Tar Béla, Ecaterina Schiwago, Silvia Trion, Torony Edith, Micota Marosán Ildikó, a grafikus Constantin Catargiu, Traian Abruda, Lucia Preda, Ioana Russel Banciu, Constantin Plăviţiu, Ana-Maria Cuteanu, Reghina Târnoveanu, Lia Popescu, a szobrász Octavian Maxim, Linda Saskia Menczel, Remus Irimescu, Constantin Grangure, a textiles Rodica Banciu Regep, M-Kiss Hédi, Ana Hoble, Nataliţia Boeţi, a divattervező Sabina-Cristina Faur stb. Ormós Zsigmond idős- és ifjúkori arcképeit egymásra rajzolva, ötletesen kombinálva és régi képeslapok reprodukcióival keretezve adózott digitális kompozicióval adózik Traian Abruda a tájegység egyik legkiválóbb személyisége, a múzeumalapító műgyűjtő és művészettörténész érdemdús emlékének.
Hitelesen igazolja a Temesvár – a királyi székhelytől Európa kulturális fővárosáig címen megrendezett csoportos kiállítás is, hogy Temesvár az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti központja, miként azt is, hogy a Béga-parti város mindenkor roppant hálás témául szolgálhat az alkotóművészek számára. Eredményeik, országos és nemzetközi sikereikkel hatványozottan kiérdemelték, hogy az Európa kulturális fővárosa címre áhítozó város alkalmas, tágas kiállítási csarnokot biztosítson a képzőművészeti tárlatok számára, hogy egy nagyobbszabású csoportos kiállítást ne kelljen két vagy három helyen – miként jelen esetben is történt! – megrendezni. Karakteréből, eszköztára nemzetközi, nyelvek fölötti jellegéből adódóan a város eleven és rangos képzőművészete komolyan és hatékonyan járulhatna hozzá az Európa kulturális fővárosa cím elnyeréséhez, sikeres megszerzéséhez. A Temesvárnak szentelt tárlatból válogatott festmények, grafikák, szobrok és falikárpitok is megérdemelnék, hogy a földrész néhány rangos művészeti központjában is meghordozzák, bemutassák.


30 Jul 2015
Írta admin
0 Hozzászólás