Az RMDSZ Arad megyei szervezete december 20-án, pénteken a Jelen Ház nagytermében emlékezett meg a romániai forradalom (?) aradi eseményeinek 30. évfordulójáról. A szervezet jelenlegi elnöke, Faragó Péter parlamenti képviselő szép számú hallgatóság előtt faggatta Hosszú Zoltánt, az egyesület első aradi elnökét, egykori szenátort az 1989-es helyzetről, az okokról, az országban Aradon másodikként kirobbant a kom­mu- nistaellenes megmozdulás részleteiről.

Az aradi eseményekben a kezdettől fogva részt vevő egykori jogász neveket, pontos dátumokat sorolva ismertette az eseményeket, az aradi hatalomátvételt, a helyi és a megyei új hatalmi struktúrák kialakulását. Ebben jelentős szerepe volt az aradi magyarságnak is, amelynek vezetőit beválasztották az új hatalmi szervekbe. A tartalmas párbeszédbe bekapcsolódó résztvevők (Bognár Levente, Matekovits Mihály, Király András, Jámbor Gyula, Szabó Péter) újabb és újabb részletekkel gazdagították az 1989-es események emlékeit.
A találkozó második részében került sor Hosszú Zoltán Magyar szenátor a román parlamentben című könyvének bemutatójára. A szerző hat éven keresztül ott volt a „helyszíneken”. Az első helyi kezdeményezésektől a „boszorkánykonyha” minden országos jelentőségű eseményénél. Olykor felelős tisztségeket is betöltve. Neki köszönhetjük ezt, az eseményekről közzétett első magyar nyelvű emlékiratot. Az általa kezdeményezett aradi magyar szervezet megalakításától, a két parlamenti választásban elért kiváló ered­ményén át a szenátori székig.
Élvezetes stílusú, pergő ritmusú, fordulatos emlékezése jó (és hasznos) olvasmány, amelynek a stíluson kívül még van egy jelentős ütőlapja: nem csak emlékeire támaszkodik, hanem fontos, a történések megértéséhez elengedhetetlen dokumentumokat is felhasznál.
Az a tény, hogy az em­lék­író megőrizte a kezén átment iratok eredetijét vagy azok másolatát, kétségkívül ügyvédi gyakorlatának tudható be. A mindenkori bíróságnak, de az utókornak is, bármilyen szép, szárnyaló is az ügyvédi védőbeszéd, csak úgy van hatékonysága, csak akkor tűnhet hitelesnek, ha azokat okirat alátámasztja. Jogi berkekben használt kifejezés szerint: az a perdöntő. Ezeket az okmá­nyo- kat a könyvet átforgató megtalálja a Mellékletekben. A hírhedt bányászjárások ma sem teljesen tisztázott (avagy szándékosan ködösített) részleteire, a szenátus, illetve az aradi helyi hatalom pozitív, avagy vitatott határozatai születésének néhány kulisszatitkáról, a választások pontos eredményeiről is tudomást szerezhet az olvasó. No meg néhány, a közelmúlt politikusa állásfog­- lalásának megértésére is „útmutatót” kapunk.
Hosszú Zoltán büszkén mondhatja magáról, hogy a legnagyobb aradi magyarnak titulált Barabás Béla (1855-1934) után ő a második aradi magyar, aki bekerült a román szenátusba. S e könyvével igazolja, hogy a hat év alatt ott ugyanolyan hatékonyan tevékenykedett is.