A Szűz Mária, a Magya­rok Nagyasszonya ünnepén, október 8-án megtartott magyar zarándoklat az utolsó, amely egyházmegyei szintű zarándoklatként szerepel a helyi ró­mai katolikus naptárban. Mint azt Ft. Reinholz András ka­nonok, radnai plébános elmondotta, idén (eddig) mintegy 100.000 hívő, érdeklődő és tu­rista kereste fel a kegytemplomot, valamint a kolostor mú­ze- umát. Erről a bazilika kimutatásai is tanúskodnak. Év vé­géig azonban még további za­rándokcsoportok érkeznek, ezek az adatok tehát még korántsem véglegesek.
Ft. Reinholz András plé­bános eseménynaptárából ki­derül, hogy október 13-án a ma­gyarországi Mórahalomról, ezt követően pedig Strasbourgból érkezik turista- és zarándokcsoport a radnai kegy­helyre, 20-án pedig hatvan ország nagykövetségének munkatársai vesznek itt részt találkozón.
A magyar zarándoklatra a munkanap ellenére is sokan érkeztek az egyházmegyéből csakúgy, mint több anya­or­szági egyházközségből: Békés­csabáról, Csanádapácáról, E­lekről, Kevermesről, Nagy­ka­marásról, Battonyáról, Me­ző­hegyesről, Gyuláról, Sze­- gedről, valamint Budapestről és környékéről. A zarándoklaton részt vettek a Romániai Máltai Szeretetszolgálat kisira­tosi és temesvári filiájának tagjai.
Excellenciás Roos Márton ny. püspök meghívására az ünnepi szentmisét Excellenciás dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia alelnöke celebrál­ta a temesvári székeskáptalan több tagja és a zarándokokat elkísérő lelkipásztorok jelenlétében.
A szentmise kezdetén Excellenciás Pál József Csaba temesvári megyés püspök üdvözölte a magas rangú vendé­get, a jelen lévő lelki­pász­torokat, híveket. Mint mondotta, a helyi papok közül többen vettek már részt Egerben lel­ki­pász­tori napokon, ahol Ex­cellenciás Ternyák Csaba érsek látta őket vendégül.
Bevezetőjében az egri ér­sek elmondotta: zarándok­ként jött el köszönteni a radnai Szűz­anyát, most első alkalommal, és külön öröm a számára, hogy a szentmisén ilyen nagy számban vesznek részt lel­ki­pász­torok és hívek. Szent­be­szédében pedig megemlítette azokat a történelmi szálakat, amelyek a két egyházmegyét, illetve a radnai kegyhelyet összekapcsolják. Az ünnephez fűződően Excellenciás dr. Ternyák Csaba kiemelte: – A magyarok szoros kötődése Szűz Máriához és ennek a mai ünnepnek az eredete is Szent István királyhoz kapcsolódik, aki utód nélkül maradva, a halálos ágyán, Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Ezt az évszázados Mária-tiszteletet ismerte el XIII. Leó pápa, amikor engedélyezte számunkra a Magyarok Nagyasz­szonya liturgikus tiszteletét. 1980 óta pedig egészen különleges ünnepe ez a Rómába zarándokló magyaroknak, akik a Szent Péter-bazilika altemp­lomában, a Magyarok Nagy­asszonya kápolnában tisz­tel- hetik őt. A mai napon a debrecen-nyíregyházi egyházmegye főpásztora, Palánki Ferenc püs­pök atya celebrált ott szentmisét. A Magyarok Nagyasz­szonya napja a magyar és a katolikus identitás ünnepe. Úgy erősít meg bennünket ma­gyarságunkban, hogy közben megerősít katolikus egyetemes identitásunkban is – fogalmazott a meghívott főpásztor.
A bazilika orgonáján Tankó László arad-belvárosi és Bakó Antal arad-mosóczytelepi kántor sokak által ismert népé­ne­keket, a liturgia záróak­- kord­jaként pedig a pápai himnuszt és nemzeti imánkat szólaltatta meg.
A zarándoklat hagyomá­nyos módon keresztúti ájta­tos­sággal fejeződött be a kegy­- templom mögötti magaslaton felállított stációknál.
S.E.