Az aradi Vértanúk kivégzésének napját 2001-ben kormányrendelet alapján nyilvánították Nemzeti Gyász­nap­pá. A véres megtorlásnak 1849-ben 157 hazafi esett áldozatul. Rajtuk kívül még nagyon so­kakat üldöztek. Egye­sek Magyarországon bujdostak, mások külföldi emigrációba kényszerültek. Az orosz cári hadsereg segítségével az osztrákok által levert szabadság­har­cot császári megtorlás követte, amely­nek során október 6-án kivégezték gr. Batthyány Lajost, a magyar kormány mi­nisz­ter­elnökét. Ugyan­ezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly és egy főtisztje, Lázár Vilmos ezredes szenvedett vértanúhalált Aradon.

Temesvári főhajtás a hősök emléke előtt

Sokévi hagyományt betartva, a Komá­rom várát 1849. október 2-ig védő Klapka György tábornok szülőházán elhelyezett em­léktábla előtt emlékeztek meg a temes­vá­ri magyar közösség képviselői az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól. A temesvári ünneplésen idén is népes csoporttal vettek részt a Gerhardinum Teológiai Líceum diákjai és oktatói mellett, a Szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium diákjai és a tanárok, a Fábry Géza tanár által irá­nyí­tott szegedi gimnázium művészeti tago­zata élményszámba menő zenei összeállítással adóztak az ünnepnek. Nt. Fazakas Csaba esperes, az RMDSZ művelődési alelnöke üd­vözlőbeszédében a közös ünneplés összetartó erejét méltatta, majd Halász Ferenc ele­­venítette fel a forradalom temesvári vo­nat­kozású eseményeit, kiemelve Klapka György tábornok hitét és kitartását a szabadság eszmeisége mellett és hangsúlyozva, hogy a hős tábornok rendületlen hite a mai politikai csatá­rozásokban is példát ad­hat mindazoknak, akik ma parlamentáris, békés eszkö­zökkel a kisebbségek ér­dekeinek érvé­nye­sítését vállalták fel. Lőrinc Zita előadásában hallhatták a résztvevők Juhász Gyula: Vértanúk című versét.
Az emléktáblánál az RMDSZ Temes me­gyei szervezetét képviselve Molnár András alelnök és Oláh Gábor TEIS-elnök koszorúzott, a Gerhardinum Teológiai Líceum kép­vi­seletében Jakab Ilona igazgató és Mihálka Márta tanárnő, a Bartók Béla Elméleti Lí­ceum képviseletében Fazakas Szilvia és Metz Norbert diákok, a Szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium képviseletében Ká­rolyi Attila tanár, igazgató-helyettes ko­szorúzott, a Romániai Magyar Pedagógus­szö­vetség koszorúját Kiss-Pataki Adél ta­nár­nő, a Civil Tanács nevében pedig Tasi Ottília tanítónő koszorúzott.

A koszorúzást követően a belvárosi református templomban megtartott ökumenikus áhítat kertében közösen fohászkodtak a magyar közösség, a templom és az iskola megtartatásáért Ft. Kocsik Zoltán római katolikus, nt. Kovács Zsombor evangélikus és nt. Fazakas Csaba református lelkipásztorok. A rendezvény ün­nepi hangulatát a Fábry Géza tanár által ve­zetett Szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium művészeti tagozatának zenés szolgálata teremtette meg. (m.z.)

*

Az októberi megemlékezés elő­estéjén a színház nagytermé­ben az Aradi Kamaraszínház Tóth-Máté Miklós A nagyrahivatott című, Árkosi Árpád rendezte da­rabjával lépett színpadra.
Október 6-án a minorita temp­lomban tartották a szokásos em­lékező szentmisét. A mise főcelebránsa és szónoka ft. Kovács Péter esperes-plé­bános püspöki hely­nök volt. A szentmisén jelen voltak az RMDSZ országos és he­lyi szervezetének vezetői, a Ma­gyar Köztársaság diplomáciai tes­tületének képviselői. A szentmisét követően került sor a koszorúzási ün­nepségre a Szabadság-szobornál.

A szobrot meg­ko­szorúzták a városi és megyei önkor­mány­zat, az RMDSZ szerveze­tei­nek a kép­viselői, a ma­gyar dip­lomáciai tes­tület­nek, az egyhá­zak­nak, a civil szer­ve­­ze­teknek, intéz­mé­nyek­­nek a kép­vi­selői, de elhelyezték virága­i­kat ma­gánsze­mé­lyek is.
Hasonló koszorú­zás­ra került sor lap­zártánk után a Vesztő­helyen is. (Ujj János)