Kétszeri halasztás után az Európai Bizottság alelnöke, Verá Jourová csütörtökön vég­re megjelent az Európai Parlament Petíciós bizottsága (PETI) előtt, hogy válaszoljon az európai polgári kezdemé­nye­zések (EPK) helyzetéről szóló kérdésekre. Felszóla­lá­sá­ban az alelnök asszony ki­emelte, hogy az End the Cage Age állatvédelmi kezdemé­nye­zés esetében jogalkotást javasolt, a Minority SafePack kapcsán pedig elmondta, tisz­tában van vele, hogy a Bizott­ság döntése nem kielégítő a szervezők számára. Elismé­tel­te, hogy az Európai Bizott­ság véleménye szerint a kez­deményezés elindítása óta eltelt nyolc évben számos elő­re­lépés történt az európai kisebb­ségvédelem terén, ezért döntött úgy a Bizottság, hogy nem szükséges jogalkotás, vi­szont ígéretet tett, hogy folya­matosan monitorizálni fogják az intézkedések megvalósu­lá­sát. Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője az európai polgári kezdemé­nye­zések parlamenti jelentéste­vő­jeként felszólalásában üdvö­­zölte az első sikeres polgári kezdeményezést, de cáfolta és hihetetlennek nevezte a Bizottság álláspontját a Minori­ty SafePack ügyében. Az Eu­rópai Néppárt képviselő­cso­portja nevében rámutatott: a Bizottság soha nem készített kutatást az európai nyelvi és kulturális sokszínűségről, és semmilyen konkrét intézke­dése nem volt ezen a téren. A Bizottság válaszában felsorolt intézkedéseknek semmi köze a kezdeményezés javaslataihoz: a roma stratégia, a rasz­szizmus és diszkrimináció el­leni küzdelem célja nem a nemzeti és regionális kisebbségek támogatása – emelte ki. To­vábbi példának az Európa Ta­nács által létrehozott, Graz­ban székelő Európai Modern Nyelvek Központját említette, amelyet a Bizottság a nyelvi sokszínűség terén való együtt­működés ideális intézmé­nyé­nek tart, noha a Bizottságnak tudnia kellene, hogy a köz­pont egyáltalán nem foglal­ko­zik a kisebbségi és regionális nyelvekkel, és az EU és az Európa Tanács közti együtt­mű­ködésnek jelenleg semmilyen formában nem része a kisebbségi jogok. Az RMDSZ-es EP-képviselő kér­dé­sére, hogy mi határozza meg a Bizottság döntését, és hogy a Bizottság szívéhez kö­zel álló témának kell-e lennie ahhoz, hogy pozitív döntés szülessen egy kezdeményezés esetében, Jourová asszony csak annyit válaszolt, az európai kulturális hagyaték és a sokszínűség közel áll a Bizottság szívéhez. A FUEN elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt arra is kíváncsi volt, hogyan reagál Verá Jourová arra a felvetésre, hogy a Bizottság tulajdonképpen válogat a kisebbségek közt: míg egyesek esetében az alapvető értékekre és jogokra hivatkozva intézkedéseket ja­vasol, addig a nemzeti kisebbségek esetében a tagállami kompetenciával érvel és fo­lya­matosan ignorálja őket még diszkrimináció, el nem ismerés vagy a jogállamiság megsértése esetén is. Az alelnök azonban ebben az esetben is csak a roma stratégiáról és az Európa-szerte elharapózó antiszemitizmusról beszélt válaszában. Az ülésen a liberális és a zöld frakció képviselői szintén bírálták az EB döntését.

Kiemelt fotón: A FUEN elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt