A bőség és a korszerűség földje
„A természet szépségeivel és gazdagságával megáldott táj”, amelyet hajdanán „Magyarország Kánaánjának” is neveztek, a Maros, a Duna, a Tisza és a Ruszka-hegység körülölelte Bánság, 2016 áprilisában mutakozott be először Budapesten, a Magyarság Házában, amely akkor még, a 2011-től használt korábbi hajlékában, a Szentháromság téri Fellner Sándor tervezte műemlék-épületben fejtette ki áldásos tevékenységét. Az intézmény 2017-ben új otthonába, az impozáns Duna Palotába költözött, amely a Szent István Bazilika előtti teret a Széchényi térrel összekötő sétálóutcában, a Zrínyi utca 5. szám alatt díszeleg, és változatos programajánlatokkal, színvonalas rendezvényekkel várja a magyar kultúra iránt érdeklődőket, a nagyobb részt a Magyarország határain kívülről érkező meghívottakat, fellépőket valamint a művészeti értékekre fogékony nagyközönséget. „Az intézmény amellett, hogy bemutatkozási lehetőséget ad a külhoni magyarságnak, megerősíti őket abban is, hogy amit őriznek, az érték és tovább őrizendő. Mi egyfajta motor szeretnénk lenni, hogy találkozóhelyet biztosítsunk a Kárpát-medencében élő magyarság számára” – fogalmazta meg tömören a létesítmény legfőbb rendeltetését és célkitűzését Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatónője.
Tar Béla és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatónője
Az Úr 2019. esztendeje Böjtelő havának első két napján Tamás Péter vállalkozó, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja jóvoltából ismét a Bánság szerepelhetett, mutatkozhatott be a Magyarság Házában az Útikalauz magyaroknak sorozat keretében. A hétvége két egymást követő napján megteltek a széksorok a Duna Palota előadótermében, amelynek előterében Tar Béla temesvári festőművész rendezett egyéni kamaratárlatot, amelyet Szekernyés János művészeti író nyitott meg, vezetett be. A neoexpreszszionista fogantatású, eleven színvilágú festmények hatványozott figyelmet, élénk érdeklődést keltettek. Házigazdaként Csibi Krisztina, Magyarság Háza igazgatónője nyitotta meg a kétnapos rendezvénysorozatot, amelynek projekt-felelőse és levezénylője Fekete Bálint rendezvényszervező volt.
Szekernyés János helytörténész a Bánságról tartott előadást
Helytörténészi minőségében Szekernyés János Magyar jelenlét a Bánságban címen tartott ismeretterjesztő előadást, amelyben felvázolta, áttekintette az Alsó Részek, a Temesköz, a Délvidék több száz éves történelmének meghatározó mérföldköveit, sorsdöntő eseményeit, nagy horderejű fordulópontjait a rómaiak, az avarok jelenlététől, Ajtony és Csanád ütközeteitől, a Gellért püspök alapította püspökség és egyházmegye 1030-as megteremtésétől kezdve Károly Róbert király, Ozorai Pipo, a törökverő Hunyadi János temesvári időzésein, a hadvezérekként kivételes érdemeket szerzett temesvári főispánok és temesvári várkapitányok során, a török hódoltság 164 esztendején, Eugen von Savoya herceg hadjáratain és intézkedésein, a vármegyerendszer visszaállításán, az 1848–1849-es forradalom és szabaságharc dicsőséges és gyászos eredményein, a dualizmus gerjesztette gazdasági, társadalmi és szellemi fellendülésen, a I. világháború történésein és tragikus következményein át a temesvári Magyar Ház 1930-as felavatásáig, a Jakabffy Elemér szerkesztette Magyar Kisebbség című „nemzetpolitikai szemle” kiadásáig, a Temesvári Állami Magyar Színház 1953-as létrehozásáig, a magyar tan- nyelvű középiskola 1971-es újraszervezéséig, stb.
Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja
Történelmi mozzanatokat, eseményeket és vonatkozásokat is idézve, fölvillantva a Bánság magyarságának közelmúltjáról és jelenéről tartott Magyarok a 21. századi Bánságban címen hangulatos vetített képes előadást Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja. Expozéjába szervesen beépítette a három alkalommal megrendezésre került Temesvári Magyar Napok forgatagát megörökítő, visszaidéző kisfilm levetítését, valamint Kányádi Sándor Vannak vidékek című költeményének szuggesztív elszavalását is. A bánsági városok, fürdőhelyek, turisztikai nevezetességek jellegzetes részeit – köztereket, emblematikus épületeket, jellegzetes létesítményeket stb. – rögzítő látképek, fotográfiák, postai képeslapok projektálása mellett pozitív hangütésű és kicsengésű előadását Temesvárról írott versekkel is illusztrálta, amelyeket Nagy Dóra, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésznője olvasott fel.
Thália művészetét a szemlén egyébként – mivel a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Szín- ház társulata objektív okok miatt nem honorálhatta a meghívást – a Zentai Magyar Kamaraszínház együttese képviselte, előadva Az égig érő fa című mesedarabot, melyet Lénárt Róbert alkalmazott színpadra és Crnkovity Gabriella újvidéki színésznő rendezett valamint Mark Twain Éva és Ádám naplója című dialógusát, amelyet Verebes Ernő adaptálásában és rendezésében Verebes Judit és Szilágyi Áron keltett életre a rivaldák fényében. A Tisza jobb partján fekvő Zenta nem fekszik ugyan a történelmi Bánság területén, meghatározó szerepet töltött be azonban a tájegység históriájában: közelében diadalmaskodott ugyanis Eugen von Savoya herceg serege az oszmánok felett, megteremtve Temesvár és környéke „felszabadításának” feltételeit, lehetőségét.
Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, professzor, Tamás Sándor gyógyszerész, a nagszentmiklósi Pro Bartók Társaság elnökei és Fekete Bálint rendezvényszervező, a Magyarság Háza munkatársa
A hírnevet szerzett, kiváló személyiségek tömött sorának a bölcsőjét ringató országrész legnagyobb, legzseniálisabb szülötte, a Nagyszentmiklóson 1881. március 25-én világra jött Bartók Béla zeneszerző, -tudós, -pedagógus és zongoraművész emlékének ápolására, ébrentartására, életműve megismertetésére és népszerűsítésére az Aranka-parti városban 2001-ben életre hívott Pro Bartók Társaság érdemdús tevékenységét az alapító-elnök, Tamás Sándor gyógyszerész valamint dr. Kerek Ferenc, Liszt-díjas zongoraművész, a Szegedi Egyetem zeneművészeti karának professzora, társelnök, művészeti vezető mutatta be, ismertette levetítve a Bartha Csaba rádióriporter forgatta dokumentumfilm átdolgozott, újabb résszel kiegészített és bővített változatát is.
Felfokozta, oldottabbá avatta az amúgyis bensőséges, baráti hangulatot a Tamás Péter, tiszteletbeli konzul moderálta borkóstoló, amelynek keretében bánsági szőlészetekben – Rékason, Szilason, Temespéterin (Petrovaselo) meg a Maroson túli Ménesen – termelt, előállított válogatott nedűket mutatott be, ízleltetett meg a terített asztalok mellett helyet foglalt közönséggel, amelynek soraiban Temesvárról, illetve más településekről Magyarországra áttelepült bánságiak is szép számban akadtak. A feltálalt harapnivalók – nagyobb részt a „De János” cég készítményei – hagyományos, jellegzetesen bánsági ízekkel „fűszerezték” a kellemes estét. Némelyek nehezményezték is – félig tréfásan, félig komolyan –, hogy nem társult a fellépőkhöz egy bánsági cigánybanda is, amely Dóczy József temesvári nótaköltő szerzeményeinek megszólaltatása mellett az emelkedett hangulatba mámorosodott, a dalra fakadás küszöbére jutott közönséget is kísérhette volna. A koccintgatás, a borok ízlelgetése mintegy „irodalmi kísérőként” Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvéből Nagy Dóra és Tamás Péter olvasott fel részleteket.
Előnyös, vonzó oldaláról mutatkozott be a bánsági magyarság Budapesten. Az előadóknak, a résztvevőknek, a bemutatkozott művészeknek remélhetőleg sikerült felkelteniük a budapestiek érdeklődését, kíváncsiságát a Bánság fölötte gazdag történelmi öröksége, kiemelkedő művészi értékei, csodálatos természeti képződményei, ritkaságai és nevezetességei valamint kivételes turisztikai és gasztrológiai adottságai, kínálata iránt. A kétnapos rendezvényfüzér minden tekintetben jó hírét keltette a Maros, a Duna, a Tisza és a Ruszka-hegység közrezárta tájegységnek, amely a 18. századtól kezdve a Bánát, a Bánság nevet viseli.
Kurkó Tibor
Kiemelt fotó: Tar Béla festményei a Duna Palota előadótermének előcsarnokában