Tanácskozás Temesvár értékeiről

Temesvár magyar értékeinek bemutatásáról és népszerűsítéséről, civil együttműködésekről, adat- és értéktár létrehozásáról, kutatók és támogatók találkozásának elősegítéséről és rendszeresítéséről és még sok minden másról is tanácskoztak a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Bánsági Munkacsoportja, dr. Nagy-György Tamás professzor kezdeményezésére megszervezett Bolyai-BartókKós kerekasztal résztvevői. A temesvári civil társadalom nagy érdeklődése mellett megtartott találkozó a dicső előd, Bolyai János ötnyelvű emléktáblája megkoszurúzásával vette kezdetét, ahol Szekernyés János hely- és kultúrtörténész mutatta be röviden Bolyai János és Temesvár kapcsolatát, amelynek mérföldkövét képezi a nemeuklidészi geometria alaptételének temesvári felfedezése és kidolgozása, amit egy 1823-ban az édesapjának írt levelében a szállóigévé vált mondattal, „semmiből egy új, más világot teremtettem” közöl. A temesvári magyar közösség kiemelt tiszeteletének örvendő történelmi helyszínen több temesvári civil szervezet helyezte el a hálás utókor koszorúit.

Dr. Nagy-György Tamás a tavalyi nagyaszabású BOLYAI 200 rendezvénysorozat folytatásaként értékelte az idei rendezvényt, amelyen a temesvári civil szervezetek, oktatási intézmények, tudományos kutatók mellett, részt vettek az Erdélyi Múzeumegyesület, a Sapientia Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság képviselői is. „A tevékeny, érdeklődő részvétel igazolta e tanácskozás időszerűségét – mondta dr. Nagy-György Tamás – nagyon sok értékes ötlet, javaslat fogalmazódott meg. Mindenképpen folytatni tervezzük, rendszerré fejleszteni e tanácskozásokat, mert meggyőződésem, hogy Temesvár sokat nyerhet a megfogalmazódó elképzelések megvalósításával. Célkitűzésként fogalmaztuk meg a három, Temesvárohoz is kötődő személyiség alakját, munkásságát, temesvári kötődéseiket a lehető legjobban bevinni a köztudatba. Bolyai János munkássága még mindig bemutatásra vár, a helyi közösségen belül kevesen ismerik. Bartók Béla munkássága legjobb estben a zeneszerzői tevékenysége révén ismeretes valamennyire a mai temesváriak között, de amint tudjuk ez csak egyik területe a korszakalkotó, kimagasló, sokrétű munkásságának. Kós Károlyról még a magyar közösségen belül is nagyon hiányosak az ismeretek… Egyszóval bőven van tennivalónk, úgy érzem, hogy van értelme a munkánknak, és rendkívül időszerű is. Előttünk áll Temesvár egykori főépítészének, Székely Lászlónak az esete: a Temesvári Magyar Nőszövetségnek és Szász Enikő elnök asszonynak évtizedekig tartó munkával sikerült a dicső előd alakját visszahozni és a közösségi érdeklődés középpontjába helyezni. Elképzelésem szerint talán éveket nyerhetnénk, ha sikerülne a temesvári értelmiség elé tárni és elfogadtatni a három említett magyar személyiség munkásságát, kiemelve temesvári kötődésüket és azt, hogy az egyetemes művelődéstörténet kiemelkedő alakjaiként „hozzájárulhatnak” Temesvár rangjához méltó megítéléshez. A temesvári résztvevők mellett nagyhírű, elhivatott személyiségek is részt vettek a tanácskozáson, akik érzékelik mekkora potenciál van Temesváron, akik tudják, hogy eme személyiségek kultuszát nem szabad veszni hagyni.”
– A tanácskozás során elhangzott, hogy Bolyai János munkássága nemzetségi hovatartozástól függtelenül Temesváron és szerte a világban szakmai körökban elismerésnek örvend. Megfogalmazódott-e valamilyen elképzelés, hogy a tudományos világ számára egyértelmű, ám a közember számára nehezebben érthető életművet megismertessék a temesvári emberekkel? – kérdeztük meg a rendezvény fő szervezőjétől.
– Meggyőződésem, hogy nagyon nehéz lesz, de vannak módszerek. Arra gondolok, hogy Bolyai és tágítva a kört a Bolyaiak esetében nem csak a matematikai részre kell koncentrálni, hanem velük kapcsolatban sokminden másra is, filozófiai, zenei munkásságuk is kiemelkedő mondta dr. Nagy-György Tamás
– Ma Kós Károly szülőháza gyakorlatilag elérhetetlen a temesvári vagy máshonnan érkezettek számára.Kapu zárja el az érdeklődők elől, nem látogatható, nem helyezhetők el koszorúk a ház falára elhelyezett kétnyelvű emléktáblán.
– Ennek az áldatlan helyzetnek a feloldására felmerült például az a lehetőség, hogy az említett táblák másolatait helyezzük el esetleg a Kós Károly Közösségi Központ épületén, vagy az Új Ezredév Református Központban, ahol kialakulófélben van egy magyar panteon.

Makkai Zoltán