Szerbiát is elérte az Európai Unió

Miután a határőr pillantást vet a személyazonossági igazolványunkra, int, hogy mehetünk! Szerbia európai uniós előcsatlakozásának a szele érződik a korábban jóval macerásabb határátkelési gyakorlaton. Zavartalanul haladhatott tehát kocsisorunk az elmúlt vasárnap a Bánság, ma Romániához tartozó falvainak küldöttségével uticélunk, a szerbiai Bánság területén a vajdasági Csóka községhez tartozó Hódegyházán szervezett találkozó helyszíne felé. A falunapi ünnepség a történelmi Bánság településeinek második találkozójára nyújtott alkalmat. Először, alig egy hónappal korábban, június végén, a romániai Buziásfürdőn találkoztak a szerbiai és a romániai Bánság magyar falvainak képviselői, azt követően, hogy az RMDSZ Temes megyei szervezete felkarolta Marossy Zoltán kezdeményezését. Nagy Emil, a hódegyházi közösség elnöke a buziásfürdői találkozón meghívta augusztus 4-re a IV. alkalommal megszervezett Hódegyházi Falunapokra a temesi partnereket, hogy ott folytassák  az elkezdett megbeszéléseket. Ehhez Marossy Zoltán, a bánsági együttműködés kezdeményezője és további szervezője a gazdaság, nevelés-oktatás, hagyományápolás, művelődés, idősek és fiatalok rendezvényei illetve sporttevékenység területén javasolt együttműködési pontokat.

A futballpályán már ínycsiklandó halászlé-illat csábít

Hódegyházára, az ünnepi rendezvény kellős közepén érkeztünk, amikor a lovasok, motorosok, fiákerek is a központi futballpályán “landoltak”, ahol – a kánikulai meleg ellenére – nagyon sokan követték figyelemmel a gyermekek táncműsorát, a  zentai tamburások muzsikáját és a III. Nemzetközi Halászléfőző-verseny résztvevőinek szorgoskodását, akiknek “alkotását” Őz Szabó Imre elnökletével rangos szakértői zsűri értékelte. Sok derültséget váltott ki a kötélhúzó verseny, folyamatosan benépesült a gyermekek játszótere, és  egymást követték a Csóka község falvai közötti kispályás labdarúgótorna mérkőzései. Aki  pedig korábban megéhezett, megkóstolhatta a piactéren felállított üstökben sütött, és lila-hagymával kínált hódegyházi tepertyűt. Nagy Emil, a hódegyházi helyi közösség elnöke  lapunknak elmondta, hogy a temesi vendégek jelenléte büszkeséggel tölti el a mintegy 700  lakosú, csaknem színtiszta magyar (95%) kis településük lakóit. Tájékoztatott arról is, hogy a lakosság javarésze a mezőgazdaságban dolgozik, de híres a halgazdálkodásuk, s a halastónál 15-20 ember számára létezik munkalehetőség. Óvodájuk és I-IV. osztályos általános iskolájuk van, s a mindössze öt kilométer távolságra lévő Tiszaszentmiklóson, a magyar tagozatos, nyolc osztályos iskolában tanulnak tovább a gyermekeik. A falu legnagyobb ünnepe, a Szent Mihály-napi templombúcsú mellett, a falunap.

Eközben a római katolikus parókia termében megkezdődött a beszélgetés a határok által elválasztott közel 20 bánsági település képviselői között. A vendéglátók részéről Balázs Ferenc, Csóka község polgármestere köszöntötte a Romániából érkezett  sorstársakat. Megköszönte Marossy Zoltánnak a történelmi Bánságban élő nemzettársak közötti kapcsolat megteremtéséért vállalt fáradozását, és reményét fejezte ki, hogy ennek gyümölcsöző folytatása lesz mindkét közösség javára. Ugyanakkor üdvözölte Molnár Zsolt, Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő  jelenlétét, s a beígért  támogatási szándékát a kapcsolatok tovább építéséhez. Molnár Zsolt – a jelenlévők által is támogatott – javaslatot tett arra, hogy vajdasági és a temesi magyar-magyar kapcsolatot szélesítsék ki hárompólusúra, hiszen a romániai Detta, a szerbiai Csóka és a magyarországi Bordány közötti kapcsolat jó példa a hasonló együttműködések sikerére. Mellesleg a talákozón Magyarországról ezúttal jelen volt Tanács Gábor, Bordány község polgármestere is.

Ismerős folyamatok a vajdasági tájakon

Balázs Ferenc tájékoztatta a vendégeket arról, hogy községük közel a hármashatárhoz, a Tiszától a román határig 320 négyzetkilométeren terül el, hét helyi közösség (helység) tartozik Csóka községhez, összesen csaknem tizenkétezer lakossal, amelynek mintegy fele magyar nemzetiségű. Sajnos, a nyolcvanas években jól működő ipari-mezőgazdasági termelés  visszaesett, s ma csaknem kizárólag a szántóföldi termeléssel foglalkozik a lakosság. Noha híres volt az állattenyésztés mellett a húsipar, a csókai májpástétomot messze földön keresték. Sajnos, ezek az üzemek csak részben, vagy már egyáltalán nem működnek. De volt virágzó gyógynövény-termesztés és -feldolgozás és  dohányipar is. Hódegyháza a községen belül zsákutca, innen nem lehet tovább, csak visszafelé menni. Akárcsak a feldolgozó egységek ugyanúgy az itteni halastó is, amíg állami tulajdonban volt, sikeresen működött. Most minden a privatizálás átmeneti folyamatában van – mondta el a polgármester azoknak a vendégeknek, akik az elmúlt 20 év során Romániában tanúi voltak a dohány- és cukorgyárak, vágóhidak és más ipari létesítmények pusztulásának.

A megbeszélés során a két országban élő bánsági magyar közösségek képviselői közös programokról, a lebonyolításukhoz szükséges pályázati lehetőségekről,  testvértelepülési kapcsolatok létrehozásáról egyeztettek. A különböző, immár konkrét együttműködésekről, kölcsönös vendéglátásokról egyre közvetlenebb módon tárgyaltak a helységek  képviselői, külön-külön is egyeztetve javaslataikat, elképzeléseiket. A következő közös találkozó időpontját jövő év június második felére tűzték ki, amelynek fogadására Csáki-Gál Károly végvári polgármester  tett ígéretet, aki ezúttal Csóka község vezetőségével külön is tárgyalt együttműködési lehetőségekről. A községhez tartozó Padé falu részéről Pintér Csaba, a helyi közösség tanácsának tagja elmondta, hogy a falu közel 2400 lakosának a közelmúltig még a gyógynövény-termesztés biztosított megélhetést, ugyanis a termelés mellett, feldolgozó-, csomagoló gyár is működött, ami sajnos ma csődeljárás alatt van, pedig – mint elmondta – jelentős piaccal rendelkeztek, nemcsak a volt Jugoszlávia államaiban, hanem Nyugaton is. Csáki-Gál Károly, végvári  polgármester, az együttműködést ezen a területen vagy más tevékenységben közös pályázat útján tartja fejleszthetőnek, mert mint mondta, a padéi gyógynövény-termesztés és -feldolgozás számára azt bizonyítja, hogy nemcsak gabonatermesztésben kell gondolkozni, mert például virágkertészet vagy más, uniós támogatással megvalósítható ágazatban is elérhetők a lakosság épülését szolgáló eredmények.

Dobai János, Torontáltorda polgármestere, a Vajdasági Tartományi Kormány tisztségviselője, akárcsak a buziásfürdői találkozón, ezúttal is azt hangsúlyozta, hogy sajnos mindkét közösség tagjai ahhoz a régióhoz tartoznak, amely elég szegény  gazdaságilag is, s ezt az együttműködést arra kell irányítani, hogy ebből a helyzetből kikerüljenek, hogy e régió fejlesztése járuljon hozzá az itt élő magyar emberek sorsának javulásához, hiszen a Bánát valamikor  gazdag régió volt, tehát megérdemli, hogy  ismét olyan legyen. Ehhez fel kell újítani az úthálózatokat, a vasutat, s mindazokat a kapcsolatokat, amelyek újra összekötik a határ két oldalán lévő települések lakosait.

Hódegyházi megállapodások

A buziásfürdői találkozó után Marossy Zoltán az együttműködésekre vonatkozó témákat tartalmazó kérdőívet juttatott el a résztvevőkhöz, amelyre 17 település válaszolt. Ez képezte az alapját a hódegyházi megbeszélésnek. Milyen eredménnyel? – kérdeztük Marossy Zoltántól, aki a tárgyalást is levezényelte.

Hódegyházán a tevékenységek konkrét vállalásában állapodtunk meg. Ennek értelmében Zzombolya lesz az információ- fejlesztés, pályázatok, programok kidolgozásának központja (résztvevők: Csanád, Magyarittabé, Ótelek, Ság, Tamásfalva, Torontáltorda).

Újszentes vállalta a foglalkozást a vegyes házasságban élő szülők gyermekeivel  (résztvevők: Buziás, Csanád, Hódegyháza, Kikiknda, Máriafölde, Ötvösd, Ság, Végvár).

Hódegyháza – művelődési egyesületek (résztvevők: Kikinda, Újszentes, Végvár, Zsombolya).

Torontáltorda – népi táncegyüttesek (résztvevők: Hódegyháza, Kikinda, Magyarittabé, Ótelek, Tamásfalva, Újszentes, Végvár, Zsombolya).

Kikinda – szaktáborozás (résztvevők: Hódegyháza, Máriafölde, Torontáltorda, Újszentes, Végvár, Zsombolya).

Temesvár – diákcsere, nyári vakációban (résztvevők: Csóka, Detta, Hódegyháza, Máriafölde, Ótelek, Padé, Ság, Torontáltorda, Végvár, Újszentes, Zsombolya).

Végvár – szépkorúak ünneplése (résztvevők: Bodófalva, Csanád, Ótelek, Ötvösd, Padé, Ság, Újszentes).

Végezetül, továbbítjuk Marossy Zoltán programfelelősi kérését, amely szerint szeptember elsejéig még be lehet jelentkezni bármelyik tevékenységbe, illetve ki lehet iratkozni a fenti hét terület programjából.

Hódegyházán a falunap ünnepi műsora este tanyaszínházi előadással, majd a csókai cimborákkal közös utcabállal fejeződött be.

Graur János