Manapság a házi kertészkedésben kétféle növénytermesztési technológiát alkalmazunk. Az egyik a szabadtéri, a másik a fedett vagy fóliasátoros növénytermesztés. Mind a kettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai.
A szabadtéri palánták előnye, hogy az időjárás pozitív előnyeit élvezik, tiszta esővíz, természetes levegő és napsütés éri a növényeket, a palánták sokkal erősebbek, és alkalmazkodnak a természeti körülményekhez, a hátrányuk, hogy védtelenek az erős, a savas vagy jégveréses eső, illetve a kártevő rovarokkal szemben.
A fóliasátoros termesztés esetében ellenőrizhetjük és szabályozhatjuk a természeti tényezőket (víz, meleg, napsütés). Hátránya viszont, hogy jóval drágább a technológia, elég nagy befektetés (fóliasátor, esetleg öntözési berendezés.) Itt említem meg, hogy a fedett termesztésnél olyan különleges rovarirtó szereket alkalmazunk, mint például ACTRA, MATCH 0-50. A szabadtéti termesztésben használhatunk MOSPILANT, TOPSINT vagy RIDOMILT, amelyek megvédik a nővényeket a rovaroktól és a gombáktól. Ezekhez akkor folyamodunk, amikor megjelennek a rovarok vagy bolhák, tetvek, ugyanis a kártevőkre direkt hatnak és elpusztítják a petéket is. Ezt a permetezést 2-3 hét múlva meg kell ismételni. Azoknak, akik bio termést akarnak elérni – kisebb támadás esetén – ajánlom, hogy csalánoldattal vagy híg ecetes vízzel permetezzék be a palántákat.
A krumpli ültetvényekben főleg a kolorádóbogár ellen védekezzünk ACTRA-, KARATE-, MOSPILAN- vagy FASTAK-kal, attól függetlenül, hogy sorokban vagy fészekben termesztjük a burgonyát. Ne feledjük, hogy a paprika palánták, fajtól függetlenül (szervián, gogosár vagy csípős) sok vizet igényelnek, sokkal többet, mint a más palántafélék.
Szántóföldi növénytermesztés. A temesi síkságon, szinte 90%-ban, a szántóföld mintegy 60-70%-án gabonaféléket termesztenek a gazdák. Ez egy kicsit sok is, mivel a vetésforgót nem lehet pontosan betartani. Nem lenne szabad, hogy egy gazdaságban a kalászosok a szántóföld 50-55%-át elfoglalják, mivel gond lehet a tavaszi vetések elhelyezésével. Idén az őszi vetések nagyon jól mutatkoznak, és jó terméshozamot is ígérnek. Mivel a hosszú ősz lehetővé tette, hogy nagy területen kerüljön földbe kalászos és repce, és mivel a tavalyi árak is kedvezően alakultak, a gazdák arra gondoltak, hogy az idén sikeres lesz a gazdálkodás: jó terméshozam + jó árak = nagy nyereség. A terméshozam 3500-6000 kg között, átlagban hektáronként körülbelül 4000 kg-nak ígérkezik, egyetlen gond a gabona ára lehet.
Elemezzük a márciusi árfolyamokat: A nyugati piacon (Franciaország) a búza ára 1526 lej/t, míg az ukrán búza ára 1226 lej/t, a kukorica ára nyugaton 1527 lej/t, az ukrán kukorica 1212 lej/t. A szójabab ára Argentínában és az USA-ban 2800 lej/t, Ukrajnában 1943 lej/t. A repce ára Európában 2726 lei/t, Ukrajnában 1930 lej/t. A szójababnak nincs feltüntetett ára Európában, mivel a génmódosított szójababot nem szabad termeszteni az EU területén, és a nem génmódosított nem biztosít olyan terméshozamot, hogy érdemes legyen exportálni. Ezért Romániában már majdnem megszűnt a termesztése. Ezek az árak Franciaországban, Ukrajnában érvényesek, ha meg akarom kapni az árát, oda kell szállítsam. Érthető, hogy a kereskedő az ukrán gabonát, és nem a mienket választja.
Tavaszi vetések. Befejeződtek a tavaszi vetések a határban, itt az ideje a permetezésnek és a műtrágyázásnak. Az őszi vetéseknél (kalászosok) azt ajánlom, hogy a SDMA-t használjuk vagy ennek egy változatát, viszont a tavaszi vetéseknél használjuk a DICOPUR vagy az ADENDO gyomirtó szereket, mivel ezeket lehet alkalmazni a vetés előtt és utána is. Ezeken a gyomirtókon kívül van számos kémiai szer, ami ugyanolyan hatásos, sőt talán még jobb is. A gazda természetesen azt választja, ami neki gazdaságosabb és előnyösebb, attól függően, hogy mennyi gyom van a parcellán, vagy mennyi pénz van a kasszában. Már sok ideje működik egy gazdasági csomag, használatát a kisebb termelőknek szánták. Ebben az esetben a nagykereskedő a termés fejében megelőlegezi a gazdát egy csomaggal, amiben vetőmag, műtrágya és gyomirtó szerepel. Ebben a vetőmag és a vegyszerek a legnagyobb áron vannak, a termés viszont a legalacsonyabb áron van számítva. Ez a helyzet akkor áll fenn, amikor a gazdának nincs elég pénze, és a csomag elfogadására kényszerül.
Hatékonyság. A gazdák gondolnak a hatékonyságra is, a földművelő embernek évszázadok óta mindig volt, „amit a tejbe aprítani”. Manapság a helyzet megváltozott, nemcsak a családnak termelünk, a termést el kell adni, és abból megteremteni a következő év termelési alapját és a megváltozott életszínvonali igények feltételeinek a biztosítását is (oktatás, kultúra, termelésbővítés, befektetés, szórakozás). Amire ügyelni kell: soha nem szabad, hogy a költség meghaladja a jövedelmet.
Nézzük a jövedelmet. Egy hektár földterületen a Bánságban átlagban 4500-5000 kg/ha terem. A búza, kukorica, szója és repce ára 1250-2700 lej/kg között forog. Ha az átlagot számítjuk, akkor 4750x 1975 = 9381 lej/ha. A baj ott van, hogy ez az ár nem a termelőnél keletkezik, hanem a kereskedőnél. A termést el kell szállítani, raktározni kell és értékesíteni a nagybani piacon, ehhez kellenek a nagybani kereskedők, akik megvámolják a termést. Ezért, de más okokból is, a termés ára leszáll 1150-1250 lej/t-ra. Következésképpen, a termelőnél a számadás a következő 4750×1200 = 5700 lej/ha. Tehát a költségek nem szabad, hogy túllépjék az 5700 lejes határt. A költségbe be kell számítanunk a 10%-os adót, 10%-os bérleti díjat és a 10%-os fejlesztési alapot, összesen tehát 30%-ot. 5700 lej x 30% = 1700 lej. Marad tehát 4000 lej, amit el lehet költeni vetőmagra, műtrágya, növényvédőszerekre, motorinára (gázolaj), fizetésre, általános költségekre, villanyáramra, gázra, könyvelői költségre. Ha sikerül jól gazdálkodni, akkor a hatékonyság két oldala, a bevétel és a költségek egyenlőek lesznek. Ebben az esetben a nyereség csak az állami támogatás, esetleg az EU-s támogatás marad 183 euró. Ez azt jelenti, hogy a profit 915 lej/ha, tehát a profitráta nem több mint 16% és ez elég is. Ez a számítás egy elméleti szimuláció, amiben nagyon sok az ismeretlen tényező, amit a gazda képes kezelni és javítani, hogy a profit nagyobb legyen, és több maradjon a gazdaságban.
EU-s szabályozások: 2004 után, de főleg 2007-től, amióta Románia az Európai Unió tagállama lett, a romániai mezőgazdaságnak be kellett tartani legalább négy szabályt, ami vagy a termelés csökkenéséhez vezetett (hogy ne legyen túltermelés és ezáltal infláció) vagy új befektetéseket igényelt.
Vegyük sorjában:
1. Zöldesítés. Akinek több, mint 20 ha földterülete van, nem szabad gabonát vessen az egész területére, legalább 10-20%-ára csak lucernát, takarmánynövényeket, cukorrépát, kendert stb, ami nem gabonaféle. Ezzel lecsökken a gabonahozam, és így „megóvjuk” a természetet. (Persze, lehet gabonát vetni az egész területre, de akkor nem kapjuk meg a területalapú támogatást, ami 183 euró/ha).
2. Nem szabad használni totális növényirtó szereket (Atrazin, Glissando, DDT) mert azok károsak az emberi egészségre. Más kontinenseken (Amerika, Afrika, Ázsia) nyugodtan használják, mi pedig felvásároljuk termékeiket.
3. Tiltott a génmódosított növények termesztése. A génmódosítás köztudott, hogy elősegíti a termesztési technológiát. Azokat a növényeket, amik génmódosítva vannak, lehet totális herbicidekkel permetezni, és nem pusztulnak el. Ezért könnyebb a fenntartásuk, és nincs veszteség a más gaznövények élősködése miatt. Ilyen génmódosított növény a szójabab, repce, kukorica, krumpli. A génmódosított növényeket nem kell kapálni gyomirtószerezni, és ami a legfontosabb, 25-30%-kal nagyobb a terméshozamuk.
4. Nem tárolhatjuk a termést ellenőrizetlen raktárokban (hűtés, levegő, nedvesség). Külön raktárt kell építenünk a vegyszereknek, a műtrágyának és a vetőmagnak. Ez nagyszabású befektetést jelent.
Romániának 10-15 évre volt szüksége, hogy ezeknek a szabályozásoknak eleget tegyen. Ukrajnának, mivel nem tagja az EU-nak, nem kell megfelelnie ezeknek a követelményeknek, de terméseit forgalmazhatja Európában is. Felmerül a kérdés, hogy akkor mire valók az EU-s szabályok?
-
Recent Posts
- HIRDESSEN ITT!
Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.
További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk. Archives
- May 2023
- April 2023
- March 2023
- February 2023
- January 2023
- December 2022
- November 2022
- October 2022
- September 2022
- August 2022
- July 2022
- June 2022
- May 2022
- April 2022
- March 2022
- February 2022
- January 2022
- December 2021
- November 2021
- October 2021
- September 2021
- August 2021
- July 2021
- June 2021
- May 2021
- April 2021
- March 2021
- February 2021
- January 2021
- December 2020
- November 2020
- October 2020
- September 2020
- August 2020
- July 2020
- June 2020
- May 2020
- April 2020
- March 2020
- February 2020
- January 2020
- December 2019
- November 2019
- October 2019
- September 2019
- August 2019
- July 2019
- June 2019
- May 2019
- April 2019
- March 2019
- February 2019
- January 2019
- December 2018
- November 2018
- October 2018
- September 2018
- August 2018
- July 2018
- June 2018
- May 2018
- April 2018
- March 2018
- February 2018
- January 2018
- December 2017
- November 2017
- October 2017
- September 2017
- August 2017
- July 2017
- June 2017
- May 2017
- April 2017
- March 2017
- February 2017
- January 2017
- December 2016
- November 2016
- October 2016
- September 2016
- August 2016
- July 2016
- June 2016
- May 2016
- April 2016
- March 2016
- February 2016
- January 2016
- December 2015
- November 2015
- October 2015
- September 2015
- August 2015
- July 2015
- June 2015
- May 2015
- April 2015
- March 2015
- February 2015
- January 2015
- December 2014
- November 2014
- October 2014
- September 2014
- August 2014
- July 2014
- June 2014
- May 2014
- April 2014
- March 2014
- February 2014
- January 2014
- December 2013
- November 2013
- October 2013
- September 2013
- August 2013
Recent Comments
Find us on Facebook
Curs Valutar
1 June 2023EUR4.9696 RONHUF1.3383 RONUSD4.6562 RONXAU293.0418 RONIdőjárás