Új korszak kez­dődik M­a­gyar­­­or­szág és Irán kap­cso­la­tai­ban – mond­ta Orbán Viktor mi­nisz­terel­nök hétfőn Te­he­ránban, miután meg­be­szé­lést foly­tatott Esak Dzsahangiri iráni el­ső al­elnökkel, a két ország minisz­te­rei pedig több két­ol­dalú meg­állapodást is aláírtak, pél­dául a kettős adóztatás el­kerüléséről és a befektetések ösz­tönzéséről. Esak Dzsahangiri alelnök arra hívta fel a figyel­met, hogy a két ország gazda­sá­gi kapcsolatai az elmúlt években jelentősen visszaestek, de biztos benne, hogy a mostani minisz­ter­elnöki láto­ga­tás erősíteni fog­ja a gaz­dasági együttműködést, a­mely­­­ben na­gyon sok lehetőség rejlik.
“Irán és Magyarország közel áll egymáshoz a kultúra és a történelem terén, és a két nem­zet közötti jó viszony megfelelő alapot nyújt a kapcsolatok bő­ví­téséhez” – mondta az iráni elnök a találkozó után.
Magyarországnak nem ez az első nyitása Irán felé. Tavaly Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök és Martonyi János külügyminiszter külön-külön üzenetben gratulált Iránnak az iszlám forradalom 35. évfordulóján. Magyaror­szá­gon kívül ezt csupán Tádzsi­kisz­tán, Azerbajdzsán és Kir­gi­zisz­tán tette meg.
De vajon milyen ország Irán, ahol a világ vezetői mostanában egymásnak adják a kilincset? De­mokráciának álcá­zott dikta­tú­ra.
Az Iráni Iszlám Köztársaság 1979-ben jött létre, ami­kor a mo­­narchia meg­bukott, és Ruhollah Khomeini ajatollah ve­zette sí­ita papok vették át az irá­nyítást. A for­ra­dalom véget ve­tett Mohammad Reza Pahlavi sah uralmának, akinek a mo­der­nizációs és nyu­gat­barát lé­pései nagy elége­det­lenséget vál­tottak ki. Azóta Iránt egy rend­kívül kon­zer­vatív egy­há­zi elit vezeti.
1979-ben al­kot­­mányban rög­zítet­ték, hogy a leg­­főbb hatalom Istené, vagyis a rendszer teo­kra­ti­kus köztár­saság­ként működik. A leg­magasabb ran­gú vallási és poli­tikai szemé­lyi­ség a legfőbb val­lá­si ve­zető, vagyis az aja­tollah, melynek je­lentése: Isten cso­­dája. Ő a fegy­veres erők fő­pa­­rancs­noka, és el­len­őrzi a tör­vény­hozó, a vég­rehajtó és a bírói ha­talmat is. Az ő feladata a 12 tagú Örök Ta­nács hat egyház­jogá­szá­nak a kivá­lasz­tása.
Az Őrök Tanácsát hat világi és hat vallásjogász alkotja. Ez a tes­tü­let bármilyen törvényt és terve­zetet megvétózhat, vagyis a nép ál­tal választott parlament fe­lett állnak. Az Őrök Tanácsa dön­ti el, hogy kik közül választ­hat­ja meg a nép a 86 tagú Szak­értői Tanács tagjait. A Szakértői Tanács vá­laszt­ja meg Irán leg­főbb vallási és politikai veze­tő­jét, és joguk van vissza is vonni a megbízatását.
Vagyis az ajatollah nevezi ki azt a testületet, amely kijelöli an­nak a szervezetnek a tagjait, amely megválasztja az aja­tollaht.
A jelenlegi legfőbb vezető Ali Khamenei ajatollah, akit 1989 jú­niu­sában nevezték az Iszlám Köz­társaság alapítójának utódjaként, rangját élete végéig viselheti.