06 Nov 2014
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Jubileum a Téglás Gábor Elméleti Líceumban
Tizedik tanévkezdését ünnepelte Déván a Téglás Gábor Elméleti Líceum munkaközössége. Az ünnepségen Kocsis Attila igazgató elmondta, hogy ez azt jelenti, hogy az idén tizedszer csengettek be, tizedik alkalommal szerveztek gólyabált, téglaporos napokat, mindennek a tízéves évfordulóját ünneplik meg. Hogy mindenki megértse, milyen nagy dolog a Hunyad megyei szórványban az iskolának a létezése, pár mondat erejéig az igazgató néhány adatot osztott meg a Trianon utáni Hunyad megyei magyar oktatásról. 1919 után román nyelvű iskolákká alakultak át a Dévai Főreál Gimnázium és a Tanítóképző, a Petrozsényi Magyar Gimnázium. A szászvárosi Református Kun Kollégium, a Brătianu-törvény megjelenéséig működött még magyar nyelven. A megye városaiban egyházi iskolaként működtek római katolikus és református elemi iskolák. Magyar nyelvű továbbtanulási lehetőséget katolikus gyermekek részére a Gyulafehérvári Majláth Gimnázium, míg a református gyerekek részére a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelentett. A Groza-kormány megalakulása után, falun magyar elemi iskolákat, városokban pedig gimnáziumi osztályokat is létrehoztak. Az 1948-as tanügyi reform megszüntette az egyházi iskolákat, ezek diákjai állami iskolákban folytathatták tanulmányaikat. 1949-ben Petrozsényban megalakult a Magyar Vegyes Líceum, ahol a megye más részén lakó diákok is helyet kaptak. A Lupényban 1954-ben megszüntetett Bányászati Szaklíceumnak magyar tagozata is volt. 1952-ben jött létre Déván is egy Magyar Vegyes Líceum. A Ceauşescu-rendszer nemzeti homogenizációs politikája, a magyar iskolákat összevonta a román iskolákkal, tagozatokká alakítva át azokat. Végül a petrozsényi magyar líceumi oktatás megszűnt, a dévai pedig szaklíceumi tagozattá alakult, ahol az 1989-es rendszerváltás félosztályos tagozatként találta. Ezután költözött át a magyar tagozat a Traian Elméleti Líceumba. A megye magyarsága tovább harcolt az anyanyelvű oktatás helyreállításáért. 1990-ben Déván, Széll Zoltán aligazgatónak és Varga Károly RMDSZ-elnöknek sikerült engedélyt szerezni egy új magyar líceum megalakítására. A városban nem volt szabad épület. A diákok kis létszáma miatt meghiúsult az önálló iskola létrehozása. Közben Böjte Csaba atya az akkor romos állapotban lévő római katolikus Ferenc-rendi zárda épületének a megjavítása mellett, létrehozta első gyermekotthonát, ahol óvodát és elemi iskolát is működtetett. 1997-ben került a Dévai Traian Elméleti Líceumba ifj. Hauer Erich fizikatanár, aki tagozatvezető tanárként, majd aligazgatóként kiharcolta a magyar tagozat profiljának reál szakra való megváltoztatását, ami megnövelte a szülők érdeklődését a magyar tagozat iránt. A megyei magyar tagozatos iskolákkal való kapcsolatfelvétel eredményeként, 6 év alatt sikerült megháromszorozni a magyar líceumi tagozat diákjainak a számát. 2003 tavaszán már tudni lehetett, hogy ősztől a IX. osztály két párhuzamos osztállyal indulhat. A 2002 őszén létrehozott Geszthy Ferenc Társaság, melynek első elnöke ifj. Hauer Erich fizika- és csillagászattanár volt, 2003 tavaszán, a város elég központi részén, az RMDSZ támogatásával árverésen elnyert egy elkezdett, de félbehagyott épületet az eljövendő önálló magyar iskola számára. Korai halála megakadályozta abban, hogy láthassa álmai megvalósulását. Halála után az addigi alelnök Varga Károly vette át a Geszthy Ferenc Társaság vezetését. Az új iskola felépítésének a lehetőségét, 2003 augusztusában még a kolozsvári Krónika is, Lukács János cikkében kétségbevonta. Szerencsére nem neki, hanem a Hunyad megyei magyar közösségnek volt igaza. 2004 novemberében a választási kampányban, az RMDSZ csúcsvezetése, személyesen Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök megígérte a Geszthy Ferenc Társaság vezetőségének, hogy minden lehetséges támogatást megadnak, hogy az önálló magyar iskola 2005 szeptemberében beindulhasson.
Az első becsengetést Markó Béla szövetségi elnök végezte, a diákok néhány tanteremben tanultak. A folyosókon a malteres ládák között lehetett közlekedni. Végül 2007-ben befejeződött az építkezés. Az új iskola az eltelt 9 év alatt minőségi iskola lett. Diákjai érettségi eredményei jobbak a megyei átlagnál, számos megyei, országos és Kárpát-medencei tantárgyversenyen értek el kitűnő eredményeket. A tanári kar fiatal, lelkes. Az indulásnál az átlag életkor 39 év volt. Ma se sokkal több, a nyugdíjazások miatt megüresedett helyeket fiatal tanárok töltötték be. Markó Béla személyesen gratulált az iskola tanárainak. “Dagad a mellem amikor a Téglásról beszélhetek, akár Erdélyben, akár Brüsszelben” jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének az elnöke. A Téglás Gábor iskola a Hunyad megyei magyarság legjelentősebb megvalósítása az elmúlt 25 évben. Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes a további fejlődést és a minőségi oktatást jelölte meg fő célkitűzésnek. A második prioritás, hogy a Hunyad megyei magyar szülők, sőt a vegyes családok is, a Téglásba írassák gyermekeiket.
Dávid Ferenc Emlékzarándoklat
A Magyar Unitárius Egyház Főhatósági Hivatala és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) 2014. november 8-án, 14 órai kezdettel szervezi meg a XVII. Dávid Ferenc Emlékzarándoklatot, a dévai várban. Az ODFIE által 1998 óta évente megszervezett zarádoklatot, a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsa, egyetemes rendezvénynek nyilvánította. Dávid Ferenc életfogytiglani börtönbüntetését töltötte a dévai várban, amikor 1579 novemberében meghalt. Az egyházalapító fő érdeme, hogy az 1568-as tordai országgyűlésen, a világon először törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadságot, és nevéhez fűződik az egyetlen magyar történelmi egyház megalapítása. A zarándoklat programja: 13,30 óráig gyülekezés a várba vezető gyalogjáró lépcsőnél, 14-14,50 óra között ünnepi istentiszteletet tartanak Lőrinczi Levente (Kissolymos), Major László (Datk), Molnár Imola (Nagyvárad) és Nagy-Mátéfi Tímea (Énlaka) lelkészek. Köszöntőbeszédek 14,50–15,10 óra között. Ezt követően várjátékra kerül sor a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának a hallgatói és az ODFIE tagjainak részvételével. Gyertya- és fáklyagyújtás, koszorúk és virágok elhelyezése az emlékcellánál.
Kiscserkésztoborzás Hunyad megyében
A dévai 55-ös számú Kőműves Kelemen cserkészcsapat új, fiatal tagokkal gyarapodott. A kiscserkész jelöltek töklámpásokat készítettek nagyobb társaik segítségével a Szent Antal Ház udvarán. Majd első cserkész-feladatként több akadály legyőzése után elszállították a Keleti király ajándékát a Nyugati királynak. Minden akadály legyőzéséért kérdezgetni, énekelni, találós kérdésekre válaszolni kellett. Az ajándékok között volt seprű, banán, iránytű, balta és gyufa is. A Nyugati királynak mindenről énekelniük kellett.
