Ki és hogyan robbantotta fel a dévai várat?

Déva vára építéséről mindenki hallott, aki ma­gyar iskolába járt, a Kőmű­ves Kelemen balladát mind­annyian tanultuk. A vár pusztulásáról annyit tu­dunk, hogy 1849. augusztus 13-án a vár felrobbant. A le­írt forrásokban két feltételezés látott nap­vilá­got, egyesek a lőszerraktár gondatlanságból történt felrobbanását tartják valószínűnek, mások szerint egy oszt­rák káp­lár szerelmi bosszúból robbantotta fel a várat. A dévai Bethlen Gá­bor Hely­történeti Kör január végi találkozóján, Barra Árpád nyugalmazott ta­nár előadásában elveti a két feltételezést, és új ma­gyarázatot keres. Az előadó is­mertette, hogy a lőszerraktár minden vár­ban a leg­jobban őrzött terület volt. Ki­csi a va­ló­színűsége, hogy gondatlanságból felrobbanjon. Ilyenre nincs példa történelmünkben. A rendezvényen levetítették a világhálón fellelhető animációs filmet, amelyen jól látható a vár robbanás előtti állapota. A lőszerraktár a keleti bástyában volt, sziklába vájva, néhány méter mélységben. Egy ott történt robbanás elsősorban a vár keleti oldalán oko­zott volna pusztulást. A valóságban a robbanás egyformán érintette az egész várat. A lőszerraktár szerelmi bosszúból való felgyújtása, nem egy elfogadható ma­gya­rázat, mert akkor ott a robbantónak is meg kellett volna halnia. Már­pedig a káplárt több szemtanú is látta a robbanást követő napokban. Az osztrák hadgyakorlatban az volt a szokás, hogy ha elfoglaltak egy várat, azt vagy meg­erő­sítették, hogy biztonságos támaszpont le­gyen, vagy felrobbantották, hogy töb­bet ne kerüljön az ellenség kezébe. Így valószínűnek látszik, hogy a vár feladása előtt az egész erődítményt aláaknázták, majd felrobbantották, hogy a hon­védeknek ne szolgáljon erődítményként, a közelgő orosz csapatok feltartóz­ta­tá­sá­ra. Az előbb említett sánckáplár messzebbről is felrobbanthatta az erő­dít­ményt, anélkül, hogy meghalt volna. A régészeti ásatások is azt igazolják, hogy a robbanás azelőtt történt, hogy a ma­gyar csapatok elfoglalhatták volna az erő­dítményt. Az elmúlt években végzett 10 méter mélységig terjedő ásatások nem hoztak felszínre több tíz csontvázat, fegyverzetet, egyenruha maradványokat. A dévai muzeológusok állítása sze­­rint, csak néhány csat, kézifegyver ke­rült elő, ami azt jelenti, hogy a robbanás pillanatában nem tartózkodtak honvédek a vár területén. A robbanás óta el­telt másfél évszázad történéseiről már elég sok adat áll a rendelkezésünkre.
A következő találkozóra február 26-án 17 órakor kerül sor, a Nyugati Jelen dé­vai szer­kesztőségében. A Hunyad megyei Kitid falu történetéről Kun Árpád nyugalmazott lelkész tart előadást.

Felmérő vizsgák Hunyad megyében
A képességi próba­vizs­gán résztvevő 3.500 diák közül román nyelv- ből a vizsgázók 58,63%-a kapott átmenő jegyet, ma­tematikából csak a diákok 25%-a vette sikerrel az aka­dályt. Magyar nyelvből a diákok 70,76%-a, míg német nyelvből 61,9%-a kapott átmenő jegyet. A Téglás Gábor El­méleti Líceumban a próbaérettségin a 33 diákból, csak négyen kaptak mindenből átmenő jegyet, il­letve 6-os feletti átlagos osz­tályzatot. A buktató itt is a matematika volt. A má­sodik félévben az or­szá­gos próbavizsgákat feb­ruár 23-25. között tartják a VIII., illetve március 2-6. között a XI. és XII.-es diákok számára.

Síparadicsom a Sztrázsán
Gheorghe Resiga, a lupényi Salvamont csapat vezetője szerint, az idei év kedvez a síelőknek. A félméteresnél nagyobb hó, kitűnőnek bizonyult, tízen­két sípályán összesen 16 km-en lehet síelni. Ha még kiterjed a hó birodalma a telegondola alsó szakaszára és a Sztrázsa-csúcsra vezető felvonó felső szakaszára is, 25 km-re nő a síelhető pályák hossza. Sítanulás, szóra­ko­zóhelyek, kalandpark áll a turisták rendelkezésére. Havasi sítúrákra kí­sérőt is lehet igénybe ven­ni. Balesetek esetén mindenki megkapja a kellő el­látást. A Salvamont 48 órás szolgálatot tart 8 tagú csapattal, melyből egy or­vos.

Michael Kleinra emlékeztek
Február 2-án délután, Emlékkönyv-bemutatóval emlékeztek meg, a 22 éve meghalt Michael Kleinra Vaj­dahunyadon. Hétfőn többszáz fociszurkoló vo­nult fel a város utcáin, meg­koszorúzva a nevét viselő stadion előtti mellszobrát és a protestáns temetőben lévő síremlékét.

Díjazták a Vulkánok háza projektet
A Mol Románia és a Pol­gárTárs Alapítvány már kilenc éve támogatja a hazai zöldövezetek növelését valamint a vé­dett területek népszerűsítését felvállaló projekteket. Támo­ga­tásukkal 400.000 négyzetméterrel bővültek a hazai zöld te­rületek, és 147 projektet valósítottak meg a védett területek nép­szerűsítésére. 2014-ben 49 ilyen projektet támogattak 650 ezer lejjel. A Zöldövezet-díjat az idén a galaci Fejlesztési For­rásközpont Egyesület kapta, egy a botanikus kertben kialakított élménypark létrehozásáért. A védett területek népszerűsítésért járó 10.000 lejes fődíjat pedig a Hátszegi Geopark területén megépített Vulkánok háza kapta.

Veszélyben a dévai Aqualand
2006-2010 között a dévai önkormányzat önerőből 42 millió lejes költséggel megépítette Erdélyben a második élményfürdőt. Az első két évben, az Aqualand nyereségesen működött. Mivel az üzemeltető nem használhat saját generátort, 2013 augusztusa óta a hő- és vil­lamosáramot meg kell ve­gyék. Emiatt az élményfürdő veszteségessé vált. Ioan David (UNPR) és Oana Frânc (PNL) tanácsosok felvetették a városi tanácsban a helyzet megoldásának a szükségességét. Petru Mărginean polgármester válaszában közölte, hogy az Aqua­landot irányító egyesület igazgatótanácsa a februári tanácsülésen ismerteti a helyzet rendezésére vonatkozó ajánlásait.

Viharkárok Hunyad megyében
Anemona Doda, a Hunyad megyei ISU szóvivője szerint, a megyében péntek délutántól szombat reggelig tartott a vihar. A 60 km/h sebességű széllökések megrongálták a villamosáram vezetékeket, és húsz településen szűnt meg az áramszolgáltatás. A Szászvárost, Ma­ros­illyét, Brádot, Vajdahunyadot és Hátszeget érintő vihar, vil­lany­oszlopokat döntött ki, huzalokat tépett szét. Az Enel akal­ma­zottai szombat délutánra az érintett helységek háromnegyedében kijavították a hibákat. Szász­város környékén azonban egyes helyeken még vasárnap is dolgoztak. Vajdahunyadon pén­te­ken a Dacia sugárúton az e­gyik tömbház 500 négyzetméteres tetőszerkezetét tépte le a szél. A lezuhanó tetőszerkezet a tömbház szomszédságában parkoló 9 személyautót rongált meg.

Ideiglenes alelnök Hunyad megye élén
A 2012-es választások után a szociálliberális (USL) pártszövetség kezébe került a megyei tanács vezetése. Miután az USL kettészakadt, a nemzeti liberális párt leváltotta Ion Rust alelnöki tisztségéből, helyére pedig az addigi ellenség, a PDL-s Dorin Gligor került. Decemberben a DNA eljárást indított, a most is háziőrizetben lévő, Mircea Moloţ és Tiberiu Balint ellen, így a prefektus mindkettőjüket felfüggesztette tisztségéből. Közben Mircea Moloţ összeférhetetlenségi pere elvesztése után, véglegesen megvált megyei tanácselnöki tisztségétől. Bár Alina Gorghiu pártelnökkel az élen a PNL elítéli a Ponta-kormány sürgősségi rendeletét, ami megengedte a politikai migrációt, az UNPR-ből átigazolt Adrian Davidot választották meg, ideiglenes me­gyei alelnöknek. A megyei tanács vezetését Dorin Gligor vette át.

Útjavítások Algyógy és Zalatna között
Az Algyógy és Zalatna közti 705-ös me­gyei utat már néhány évvel ezelőtt foltozgatták. A közelében működő két kő­fejtéshez járó nagy teherautók azonban nagyon megrongálták az utat. A Fe­hér Megyei Tanács 2014-2020-as fej­lesz­tési stratégiájába belefoglalta az út fel­újítását. Január 29-i tanácsülésen jóvá is hagyták a 900.000 eurós finanszírozást.
A négyhónapos munkálatokkal, nem csak az útburkolatot újítják fel, de a hegyvidéken lévő Nagyalmás és Za­lat­na közti szakaszon megerősítik a tartószerkezetet, a töltést és kijavítják a vízelvezető árkokat is.

Közlekedési gondok a solymosi hídon
A solymosi hidat a ‘70-es években építették, egy több tízszeresen kisebb forgalom le­bonyolítására. A híd a megye északi részét köti össze Dévával és a Bánát felé vezető utakkal. A IV-es folyosó keretében épülő autópálya Déva-Szászváros közötti szakasza az elsők között készült el. Az átmenő forgalom így átirányult a 7-es országútról az autópályára. Mivel az autópálya Déva-Lugos közötti szakasza még távolról sincs megépítve, a keleti irányból érkező autókat az autópályáról egy 100 m-re nyugati irányban épített ideglenes körforgalmi zónán fordítják vissza Déva felé. A nagy forgalom miatt a hídon az ősz óta gödrök jelentek meg, amelyeket forgalomkorlátozással menet közben javítgatnak. A hideg aszfalttal való tömések azonban 24-48 óra alatt eltűnnek. A meleg aszfaltozással megpróbált javítások nagyon lassan haladnak. Nem készült el a javítások 25%-a sem. A hídon az egysávos irányított forgalom az álló autónál bi­zony­talansági érzést okoz, mert a híd rezeg. A forgalmi rendőrség türelmetlen, mert a mun­ka nem halad megfelelő ütemben. A híd tervek szerint, március elsejétől felújításra kerül.