• Főoldal
  • Közélet
  • Helyszín
  • Gazdaság
  • Helytörténet
  • Hitvilág
  • Művelődés
  • Oktatás – Ifjúság
  • Sport
  • Régió
    • Régió – Krassó-Szörény megye
    • Civilek a közösségért
    • Régió – Hunyad megye
    • Régió – Arad megye
  • Jelek és jelzések
  • Irodalmi helyőrség
  • Civilek a közösségért

Regionális közéleti hetilap

Fontos hírek

2025. November 8., XXXI. évf., 44. sz.

„Benne van az a küzdelem, amit meg kell vívnod azért, hogy talpon maradj”

Kolbászgyúrók Pusztakeresztúron

Wagner Péter KERESZTUTAK – Bánsági utazások 2022–2025

A temesvári Gyárváros: történelem, tér, közösség

Jeles elődeink

105 csapat nevezett be a 16. Bölcs Diákok vetélkedőre


Dr. Jancsó Árpád – TEMESKÖZI SZÁRNYASKERÉK (82.)


 13 Nov 2014   Írta admin  0 Hozzászólás


„Steyerdorfer Montanbahn” – fényképösszeállítás az oravica–aninai hegyi pályáról
(Hermann Strach: Geschichte der Eisenbahnen der Oesterreichisch-Ungarischen Monarchie című könyvéből, mely 1898-ban jelent meg Lipcsében)

Az oravica–aninai hegyi vasút 20.

Akik a vasutat üzemeltették és fenntartották

A vasútvonal 1891-ig a császári és királyi szabadalmazott osztrák államvasúttársaság (1882-től osztrák–magyar) tulajdonában és ke­zelésében volt. A vasúttársaságot a Bécsben működő, 16–18 tagból álló igazgatótanács irányította. Élén az elnök és két elnökhelyettes állt. Mivelhogy a részvényesek többsége francia állampolgár volt, Párizsban egy elnökkel és tíz taggal külön „comité” működött.
Az üzemi munkát az igazgatótanács alá ren­delt vezérigazgatóság irányította. A szakmai vezetés az építészeti, a gépészeti és a forgalmi igazgatók feladata volt. A kezdetekben a vasúttársaság Budapesten csak képviselőséget tartott fenn.
Az igazgatótanács elnöke hosszú időn keresztül (1863–1877 között) Anton Doblhof-Dier volt. Helyettesei dr. Gaspar Seiller, Mo­riz von Wodianer (magyarul Wodianer Mór), Carl Kollet. A párizsi bizottságot Ernest André vezette. A társaság vezérigazgatói tisztét Jules Maniel (1813–1871), majd Leopold Bresson (1817–1896) töltötte be, helyettesek voltak Wilhelm Engerth (aki azelőtt műszaki igazgatóként tevékenykedett). Emil Kopp köz­ponti igazgató, Carl Ruppert (1813–1881) pedig építészeti igazgató volt. Nevükkel gyak­ran találkozunk a tervrajzokon. Az oravica–aninai vasútvonalon tiszteletükre némelyikükről viaduktokat és alagutakat neveztek el: a második alagút a Maniel-alagút, a harmadik a Doblhof-alagút, a negyedik pedig a Seiller-alagút nevet viselte.
A társaság bánáti vonalainak építését, így az jaszenovo–oravica–aninai vonalét is a te­mes­vári központi iroda irányította. Ennek ve­zetője Bayer József főmérnök volt, aki a po­zso­nyi és ceglédi szakaszok építésénél is ki­tűnt rátermettségével.
A kiegyezésig a kész vonal fenntartási mun­káinak irányítását a temesvári pályafenntartási felügyelőség végezte. Ehhez 12 vonalfőnökség (osztálymérnökség) tartozott. A te­mesvári felügyelőség vezetői Bayer József, Franzel János, Arthur de Meistre, Klaudy Ká­roly voltak. Utóbbit 1867-ben a Pesten megszervezett Vasúti és Hajózási Felügyelet vezetőjévé nevezték ki. A temesvári felügyelőségen alkalmazták Puchberg Gusztáv pályafenntartási hivatalnokot is.
A társaság 1882-ben az “osztrák” helyett felvette az “osztrák–magyart”, és mind Bécs­ben, mind Budapesten egy-egy igazgatóságot hozott létre. A budapesti igazgatóság élén egy 12 tagú igazgatótanács állt, melynek elnöke báró Harkányi Frigyes volt, helyettese Hege­dűs Sándor. A Budapesti Üzletigazgatóság ve­zetője Hieronymi Károly lett. A különböző szak­osztályokat A–K betűkkel jelölték. A pá­lyafenntartási szakosztály a H jelű volt. Egy 1889-es adat szerint az OMÁV magyarországi vonalain négy pályafenntartási felügyelőség működött. Az egyikük Temesváron. Fő­nö­ke Verbir Alajos, helyettese pedig Spinder Emil volt. Ehhez a felügyelőséghez tartozott az oravicai vonalfőnökség (a MÁV osztályfőnökségének felelt meg), melynek főnöki tisztét Tichy Béla töltötte be.
Az OMÁV vonalainak 1891-es államosí­tá­sát követően vasútvonalunk, a legtöbb bánáti vonallal együtt, egy évig a magyar államvasutak (MÁV) Budapest Duna-balparti üz­letvezetősége hatáskörébe került. A vonal a Reichmann Vince által vezetett Oravicai Osz­tálymérnökséghez tartozott. Ekkor az osztálymérnökség a Jaszenovo–Oravica–Anina és a Jaszenovo–Báziás vonalért felelt, összesen 97 kilométernyi pálya tartozott hozzá.
1892-ben az oravicai osztálymérnökség átkerült a Magyar Államvasutak Szegedi Üz­letvezetőségéhez, melyhez 1911-ig tartozott. Az oravicai osztálymérnökség vonalhossza 1892-ben 71 kilométert tett ki, vonala Ja­sze­no­vótól Anináig terjedt. Az osztálymérnökök: Reichmann Vince (1892–1895), Kuntorád Ede (1896–1900), Schönlast Ödön (1901–1902), Valkó Viktor (1903–1903), Polden Richárd (1906–1909), Frankl Alfréd (1910) és Erdős Samu (1910–1911).
A pályafelvigyázó szakaszok székhelyei Ora­vicán, Krassován, Aninán, Lissaván, Ra­kasdián és Jámon voltak.
1911-ben hozták létre a Temesvári Üzletvezetőséget, melyhez a bánáti vasútvonalak tartoztak. Ez az ország megcsonkításáig működött. A Temesvári Üzletvezetőség főnöke 1917-ig Hoitsy Gedeon volt, utóda 1919-ig Csorba Gábor. Helyettes üzletveztők: Návay Ernő (1912–1915), Csorba Gábor (1915– 1917) és Berényi Béla (1917–1919).
A MÁV II. pályafenntartási és építési osztályának főnökei: Varga György (1911–1912), Zeiller Béla (1913–1915) és Balázs Lajos (1917–1918) voltak. 1912–1915 között Balázs Lajos kinevezett helyettesként dolgozott. Ezen az osztályon az osztálymérnökön és helyettesén kívül tíz mérnök, három mű­szaki díjnok, két irodakezelő és egy hivatalszolga teljesített szolgálatot.
Ebben az időszakban a temesvári üzletvezetőségnek 11 osztálymérnöksége volt, egyike az oravicai, Oravica székhellyel. Vonal­hossza 129 kilméterre terjedt (Jaszeno­va– Anina és Oravica–Zsidovin). 1914-től Oravi­czabányai Osztálymérnökség néven szerepelt. Az osztálymérnökség beosztottjai: egy szakaszmérnök, egy műszaki hivatalnok, két irodakezelő, egy díjnok, tíz pályafelvigyázó és 56 pályaőr. A pályafelvigyázói szakaszok székhelyei ekkor Oravicabánya, Kákófalva, Nagyszurdok, Királykegye, Rakasdia és Lis­sava voltak. Az osztálymérnökséget Frankl Alf­réd (1911–1913) és Farkas Lajos Elemér (1913–1918) vezette.
Az első világháborút követően a Jasze­no­vó (Karasjeszenő)–Anina vasútvonal Jám és Karasjeszenő közötti szakasza a Szerb–Hor­vát–Szlovén Királysághoz, a Jám–Oravica– Anina szakasz pedig Romániához került. A bá­náti vasutakat, így hegyi vasútunkat is a C.F.R. (Căile Ferate Române, Román Vasút­társaság) temesvári igazgatósága kezelte.

(folytatása következik)

*

A szerző szombaton A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartandó konferencián vetítettképes előadást tart az Oravica–Anina vasútvonal műszaki érdekességeiről. Színhely: Temesvár, Perla Hotel konferenciaterme, “A” épü­let, Protopop George Dragomir u. 9. sz., a Lahovary tértől kb. 100 m-re, 10 óra. Minden érdeklődőt szívesen látunk.


    Oszd meg


  • Recent Posts

    • 2025. November 8., XXXI. évf., 44. sz.
    • „Benne van az a küzdelem, amit meg kell vívnod azért, hogy talpon maradj”
    • Kolbászgyúrók Pusztakeresztúron
    • Wagner Péter KERESZTUTAK – Bánsági utazások 2022–2025
    • A temesvári Gyárváros: történelem, tér, közösség
  • HIRDESSEN ITT!

    Hirdetését a HETI ÚJ SZÓ nyomtatott oldalain négy (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) megyében valamint online változatban olvassák.

    További információval a hetiujszo@yahoo.com illetve a 0723-567370 (Makkai Zoltán) vagy a 0723-567371 (Graur János) telefonszámokon szolgálunk.
  • Archives

    • November 2025
    • October 2025
    • September 2025
    • August 2025
    • July 2025
    • June 2025
    • May 2025
    • April 2025
    • March 2025
    • February 2025
    • January 2025
    • December 2024
    • November 2024
    • October 2024
    • September 2024
    • August 2024
    • July 2024
    • June 2024
    • May 2024
    • April 2024
    • March 2024
    • February 2024
    • January 2024
    • November 2023
    • October 2023
    • September 2023
    • August 2023
    • July 2023
    • June 2023
    • May 2023
    • April 2023
    • March 2023
    • February 2023
    • January 2023
    • December 2022
    • November 2022
    • October 2022
    • September 2022
    • August 2022
    • July 2022
    • June 2022
    • May 2022
    • April 2022
    • March 2022
    • February 2022
    • January 2022
    • December 2021
    • November 2021
    • October 2021
    • September 2021
    • August 2021
    • July 2021
    • June 2021
    • May 2021
    • April 2021
    • March 2021
    • February 2021
    • January 2021
    • December 2020
    • November 2020
    • October 2020
    • September 2020
    • August 2020
    • July 2020
    • June 2020
    • May 2020
    • April 2020
    • March 2020
    • February 2020
    • January 2020
    • December 2019
    • November 2019
    • October 2019
    • September 2019
    • August 2019
    • July 2019
    • June 2019
    • May 2019
    • April 2019
    • March 2019
    • February 2019
    • January 2019
    • December 2018
    • November 2018
    • October 2018
    • September 2018
    • August 2018
    • July 2018
    • June 2018
    • May 2018
    • April 2018
    • March 2018
    • February 2018
    • January 2018
    • December 2017
    • November 2017
    • October 2017
    • September 2017
    • August 2017
    • July 2017
    • June 2017
    • May 2017
    • April 2017
    • March 2017
    • February 2017
    • January 2017
    • December 2016
    • November 2016
    • October 2016
    • September 2016
    • August 2016
    • July 2016
    • June 2016
    • May 2016
    • April 2016
    • March 2016
    • February 2016
    • January 2016
    • December 2015
    • November 2015
    • October 2015
    • September 2015
    • August 2015
    • July 2015
    • June 2015
    • May 2015
    • April 2015
    • March 2015
    • February 2015
    • January 2015
    • December 2014
    • November 2014
    • October 2014
    • September 2014
    • August 2014
    • July 2014
    • June 2014
    • May 2014
    • April 2014
    • March 2014
    • February 2014
    • January 2014
    • December 2013
    • November 2013
    • October 2013
    • September 2013
    • August 2013
  • Recent Comments

    • Find us on Facebook

    • Időjárás



    • Szerkesztőség: GRAUR JÁNOS, alapító főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN, főszerkesztő, Bodó Barna, főmunkatárs, Lázár Ildikó és Nemes Gabriella tördelőszerkesztők.
      Munkatársak: Sipos Enikő (otthonunk), Ferencz Melánia (sport) Szekernyés János (helytörténet), Eszteró István (irodalom), dr. Szabó Mónika, dr. Matekovits György (egészségügy), Csatlós János (keresztrejtvény), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), Kun László (Krassó-Szörény), Dudás József (örökös munkatárs), Kiss Károly.
      Kiadó: VÁRBÁSTYA EGYESÜLET
      Kiadó tanács: Gazda István, Kása Zsolt, Tamás Péter


    Szerzői jog 2013 - Heti Új Szó