Zsittin viadukt, metszet, rajzolta Cserna Károly, fába metszette Morelli Gusztáv

Korabeli utazás a hegyi vasúton 

Oravicától Anináig 1.

Hegyi vasútunkról Téglás Gábor: Az aninai hegyi vasút és környéke címmel írt igen adat­gaz­dag ismertetőt, melyet a Bu­da­pesten megjelenő Földrajzi közlemények X. füzete közölt 1884 decemberében. Lássuk, ho­gyan látta a jól felkészült, min­denre figyelő szerző az ak­kor már felnőttkorát élő vasútvonalat.
„Alagutjainak száma összesen 14 s azonkívül a krassóvai ál­lomás és zsitini viaduct előtt öles mélységű bevágások nyitják meg a sziklatömegeket; míg a zsitini viaduct 20 öl magasban vezet el. Másutt hatalmas gyám­fa­lakkal támaszkodik a völgyek lejtőihez a pálya. A tájképi vál­to­zatossághoz tehát a műépítmények sokasága, a Lissavától Ani­náig majdnem állandó kövezet alkalmazása, a meredek meg­kötésére, kiszárítására szolgáló kötések, csatornázatok és kőbordák mind nagyban növelik a figyelmes utazó előtt e pálya érdekét.
Oraviczán öt csatlós jó hegyi mozdonnyal szereli fel magát vonatunk. Az indulás déli időre esvén, a legjobb világításban él­vez­hezjük a felséges kilátást, mely perczről perczre teljesebben elragad.
Jobbra csak a meg-megnyíló rövid völgyelések váltakoznak, mert a pálya az előhegység lejtőjét nyesegetve gyakori görbületekkel igyekszik mind magasabbra. Balra egy mérföldnyi völgy­teknő tárul fel Greovácz, Kis- és Nagy-Tikván, Kakova he­lyiségekkel [sic!] tarkitva a du­san tenyésző gabona vetések hullámzó tengerét. Közvetlen Ra­kitova helység felett a kosoviczi völgytorkolatán érjük a viaductok elsejét. E hét íves mas­siv kőhíd maga is egy 100 öles sugarú ívbe esik. Alig dü­bör­günk le róla a legközelebbi hegy­nyilványon [sic!], már be­vá­gással teszi túl magát a vonat s az utját szegő patakon egy még hosszabb, kilencz íves, de e­gyen­ként ismét 8 méternyi ív­hajlású viaducttal robogunk át. E középítmények oldalról te­kint­ve a római diadalíveket hozzák emlékezetünkbe s a majdani állomásig még 4, ös­szesen Ora­vi­czától Maj­da­nig tehát 6 látható. A legközelebbi, és egyuttal legnagyobb viaduct már 11 íves s az­tán a majdani templomhoz nyiló el­ső és második völgyet egy egy 7 íves hídalja át; míg a maj­dani meg­álló előtt ke­véssel egy 9 íves büszkélkedik.
A majdani el­ső házcsoporthoz érve a templom irányában álló 11 ives viaduct közelében jobb­ra nagy sürgést forgást vesz észre az utas. Hevennyészett sin­pár fut innen egy oldalöblözetbe, s kővel megrakott kocsik várják a rakodón, hogy Te­mes­vár Sze­ged s más városok építkezéseihez röpitsék. A délvidék ismert nevű vállalkozója Biebel (Ora­viczáról) nyittatott az idevaló trachytban kőbányát, lefejtés közben malachit, lazurit fészkekre és tellérekre bukkanva. [Bibel János (1817–1900) mér­­nökként jelentős szerepet játszott a bánáti út- és vasútépítésekben. Szintén ő bérelte a kincstártól 1864-től a ruszkicai márványbányát. A kitermelt már­­ványtöm­böket karánsebesi üzemében dolgozták fel. J. Á. megj.] Majdan a törökös nevű ro­mán falú épen az éjszaki völgy­nyilásból kifutó patak torkolatában tűnik fel egyszerű házsoraival, melyek a sikföldi jó modú telkes gazdáktól mintegy átmenetül szolgálnak a hegyvidéki vityillókhoz. Az állomás a falun felől jó messzire fogad, hol azonban vajmi ritkán vesz fel a vonat utazót. Pásztorsíp és nyájkolomp lep meg az utazók helyett s csak lefelé nyerünk még kilátást, míg előttünk mindjobban összeszorul a völgy.
A kalászos térség borággal viruló lejtők elmaradnak. Kopár szirtek bámulnak a dübörgő vo­natra alá, gyászos példáját szolgáltatva az emberi oktalanság következményeinek. Az irtó fejsze után feltünedező gyér nö­vény­zet itt küzdi legnehezebb har­czát épen az elemekkel s ezen a vonalon dühöng időnként legkiméletlenebbül a hegységből elétörő szélroham. Azt a né­hány cserjét és faneműt azonban, melyek a pusztulást kikerülik a legelő kecskék és barmok satnyitják el még jobban. Igy a védtelenül maradt oldalakon sűrűbbé válik a vízárkok hálózata kőhalmazzal szórva tele a korábban még hasznot hajtó ültetvények szinhelyét.
De ne untassuk az olvasót, a fájdalom hazánkban annyi he­lyen ismétlődő erdődevastatió raj­zolásával s kövessük kissé meg­pihent vonatunk útját.”
(folytatása következik)