15 Oct 2015
Írta admin 
0 Hozzászólás 
A VALKÁNY–PERJÁMOS VASÚTVONAL ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 7.
MŰTÁRGYAK
Láttuk, hogy a vonalvezetéssel kicselezték az Aranka folyását. Így csak kisebb műtárgyak építésére volt szükség. Ráth Péter szerint „műépítmény összesen 31 szükségeltetett 0.6–2.0 méter nyilásokkal, és téglából építvék”. Az 1891-es államosítást követően, miután a MÁV átvette az OMÁV magyarországi vasúthálózatát, elkészítették (a hálózat többi vonalaihoz hasonlóan) a vasútvonal kézi hosszmetszetét. Az 1893-as állapotot tükröző hossz-szelvény szerint a vonalon 32 áteresz volt, melyből 23 boltozott, 6 nyílt és 3 fedett áteresz volt.
A még megmaradt boltozott téglaátereszek ma is a régi idők mérnökeinek, mesterembereinek igényességét, pontos munkáját dicsérik.
Maguk a tervrajzok nemcsak igényesek, hanem pontosak, sallangmentesek, csak a legszükségesebb tennivalókat tükrözik, bármely mesterember kiigazodhatott rajtuk. A MÁV Archívuma őriz egynéhányat. Terjedelmi okokból azonban itt csak egy két méter nyílású boltozott áteresz tervét közöljük.
MAGASÉPÍTMÉNYEK, ÁLLOMÁSOK
A Szeged–Temesvár vonal valkányi állomásához csatlakozó vasútvonalon öt állomás épült: Óbesenyő, Nagyszentmiklós, Sárafalva, Ráczszentpéter, Perjámos.
Az építési engedély értelmében a tervezéskor figyelembe kellett venni azon elveket, „melyek a kormány által épitett másod rendü vasutak szabványaiban határoztattak meg”. Megengedték a lehető legkisebb épületek építését (“Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható”). Az állomásokon csak egy váróhelyiséget kellett kialakítani. Az engedélyesek a posta, távírda, rendőrség, stb. céljára nem voltak kötelesek helyiségeket biztosítani. Áruraktárakat is csak akkor kellett építeni, ha a forgalom ezt megkívánta volna.
Az 54+00 építési szelvényben lévő, 2,0 méter nyílású, boltozott téglaáteresz terve
Az épületeket helyi, olcsó anyagból húzhatták fel: “Az épületek kivétel nélkül a helyszinén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg vertfalazat, vályog vagy vert falakból fatetővel állithatók elő”. A pálya elkerítését is csak a legszükségesebbre (“a hol a pálya utak vagy helységek mellett vezet el”) korlátozták.
Őrház terve
Az állomások méreteinek, a kitérők helyének és kiterjedésének meghatározását az engedélyesekre bízták.
Nagyszentmiklós állomás terve (I. osztályú felvételi épület). Pontosan ilyen épült Perjámoson is
„Állomás minden helységnél van, összesen 6, melyek mindegyikén – kivéve a valkányi csatlakozó állomást – egy lehető kicsiny – de csinos külsejű felvételi épület – mely egy, esetleg két hivatalnoki lakást és egy váróhelyiséget is tartalmaz – építtetik. Áruraktár csak kettő épül és pedig csak oly kicsiny, (125 és 83,5 □méter területtel) hogy a kényesebb portékák elhelyeztethessenek, minthogy a rakodás közvetlenül a szekerekből a vasuti kocsikba történendik” ismerteti Ráth Péter a vasútvonal tervezett magasépítményeit.
II. osztályú felvételi épület terve (Óbessenyő, Sárafalva, Ráczszentpéter állomások)
A mozdonyok ellátását három vízállomáson biztosították: Valkányon, Nagyszentmiklóson és Perjámoson. Ezek is nagyon takarékosan épültek. A 6,5 méter átmérőjű vízmedencét egy-két lóerejű gőzgép által hajtott szivattyú töltötte meg vízzel. Egy-egy medencében néhány napra elegendő vizet tartalékoltak. Ezért feltöltésükhöz csak egyetlen gépészre volt szükség, aki felváltva töltötte fel a medencéket.
Az állomások méretére vonatkozóan az engedélyokmány szabad kezet adott az engedélyeseknek: “Az állomások kiterjedése, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedéseinek meghatározása az engedélyesekre bizatik”, azonban kikötötték, hogy az “állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetében megnagyobbithatók legyenek”.
A vonalon mérföldenkét mindössze két egyszerű őrházat építettek, összesen tízet.
Nagyszentmiklóson és Perjámoson I. osztályú felvételi épület, Óbessenyőn, Sárafalván és Ráczszentpéteren II. osztályú felvételi épület szolgálta a vasúti forgalmat.
(folytatása következik)
