23 Dec 2015
Írta admin 
0 Hozzászólás 
Az OÁV délkeleti vonalainak menetrendje 1871 június 15-től (“Centralblatt für Eisenbahnen und Dampfschiffahrt der oesterreichisch-ungarischen Monarchie”. Nr. 53. Wien. 1871.)
A VALKÁNY–PERJÁMOS VASÚTVONAL ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 12.
SZILÁRD ÉS CSINOS
A közmunka és közlekedési miniszter 1872. április 23-án elrendelte a valkány–perjámosi vasútvonal felülvizsgálatát.
A felülvizsgálási bizottság tagjai a következők voltak: Storch Gyula felügyelő a magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőség részéről, Gradl Sándor mérnök a cs. kir. szab. osztrák államvasúttársaság részéről, Blasovits Károly főfelügyelő a társaság első képviselője, Rubricius Sebestyén felügyelő és forgalmi mérnök.
A bizottság az építési tervrajzokkal, az engedélyokmánnyal, más dokumentumokkal felfegyverkezve, Valkányról indulva bejárta a teljes pályát és „azt minden al-, fel- és magas építményeiben behatóan megvizsgálta; mely alkalommal meggyőződött, hogy a szóban álló vasútvonal a közigazgatási bejárás jegyzőkönyvében történt megállapitások és a szabványtervek szerint épittetett”. A bejárás után elkészített jegyzőkönyvet 1872. július 28-án írták alá Szegeden. Eszerint néhány kis átereszt, átjárót és párhuzamos utat kell helyreállítani. Feljegyezték, hogy a társaság a tervbe vetteken kívül kiépített még néhány útátjárót, átereszt. Óbessenyőn gabonaszínt ehhez egy 200 méter hosszú vakvágányt, Nagyszentmiklóson egy lakóházat, egy gabonaszínt és marharakodót, a perjámosi állomáson pedig egy gabonaszínt épített. A bizottság következtetésként megfogalmazta, hogy „a Valkány–Perjámosi vonal összes épitkezései szilárdan és csinosan vannak előállitva”.
HÁNY VONAT JÁRT A KEZDETEKBEN?
Úgy tűnik, hogy az eredeti menetrend nem felelt meg az igényeknek, ezért, a menetidő rövidítése céljából változtattak rajta. Erről a “Központi vasuti és közlekedési közlöny” 1872. december 25-i számában olvashatunk tudósítást “A valkány-perjámosi menet-terv megváltoztatása. A cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társaság valkány-perjámosi vonalán 1873. jan. 1-től kezdve a 2. és 3. számú vegyes vonatok személy szállítással fognak közlekedni, s a menetidő gyorsabb haladás és a megállapodás röviditése által alábbszállittatik A csatlakozás Valkányban mindazáltal változatlan marad. 2 sz. vegyes vonat. Elindulás Perjámosról 8 óra 25 perczkor reggel. Elindulás Szt-Miklósról 9 óra 45 perczkor reggel. Megérkezés Valkányba 11 perczkor délelőtt. 3. sz. vegyes vonat. Elindulás Valkányból 3 óra 21 perczkor délután. Elindulás Sz.-Miklósról 5 óra 1 perczkor délután. Megérkezés Perjámosra 6 óra 5 perczkor este”.
“KÉJVONATOK”
A Szent István ünnepre az OÁV is „kéjvonatokat” indított, méghozzá mérsékelt áru jegyekkel. Az akciót külön falragaszokon és a különböző lapokban hirdették. Az alábbi közzététel a „Központi Vasuti és Közlekedési Közlöny” 4. évfolyamának (1873) augusztus 7-i, 32. számában jelent meg, a 251. oldalon:
“Kéjvonatok. A cs. kir. szab. osztrák államvasuttársaság az István király ünnepre a Budapesten alól fekvő állomásokról, felette mérsékelt, dijak mellett f. hó 18 és 19 én kéjvonatokat közlekedtet.
A visszautazás tetszés szerint minden személyvonattal — kivéve a futárvonatokat — f. é. augusztus 26-ig bezárólag történhet.
A Valkány-Perjámos vonal állomásaira menő utazók visszautazása a Budapestről 7 óra 5 percz este induló 7-ik számú személyvonattal eszközöltetik. Bővebben a felragaszok”.
A Budapestre utazni vágyók tehát a Perjámos–Valkány vonalon is részesülhettek a “kéjvonatok” szolgáltatásaiban.
(folytatása következik)
