Születésének 200. évfordulóján, január 6-án emléktáblát avattak Lippa városában, Degré Alajos egykori szü­lőháza falán. A kezdeményező az író, politikus nevét viselő helyi magyar ol­vasókör volt. A szép számban megjelent helyieket, illetve a nagyszalontai Arany János Irodalmi Kör, a nagy­enyedi Áprily Lajos és a gyoroki József Attila olvasókörök küldött­sé­gét Czernák Ferenc, a helyi kör elnöke üdvözölte. Köszöntötte Faragó Pétert, az EMDSZ bukaresti parlamenti képviselőjét, valamint Iosif Mircea Jichici-et, a város polgármes­terét.
Bevezetőjében egy második vi­lág­háborús történetből kiindulva elmondta, hogy mindenkor milyen nagy szükség van a nemzetek és nem­zetiségek közötti megértésre. A város polgármestere kiemelte, hogy a tábla elhelyezését a helyi tanácsban egyhangú szavazással hagyták jóvá a tanácstagok. Megemlítette, hogy az első világháborús hősök lippai emlékművét is együtt koszorúzták meg a helyi románok és magyarok.
Faragó Péter parlamenti képviselő örömét fejezte ki azért, hogy a városban milyen sikeres együtt­munkál­ko­dást sikerült megteremteni a ma­gya- rok, románok, németek között. Támogatásáról biztosította a polgármestert minden olyan kezdeményezésben, ami a helyiek haladását és harmo­nikus együttélését szolgálja. Vázolta Degré Alajos katonai és politikai pá­lyafutását is.
A kétnyelvű fekete emléktáblát Iosif Mircea Jichici polgármester és Czernák Ferenc leplezte le, majd a he­lyiek és vendégek megkoszorúzták azt. Az emléktáblát ft. Hiticas Macedon római katolikus plébános szen­telte fel. Az ünnepséget a nagy­sza­lontaiak (vezetőjük Pelok Gabri­el­la tanárnő) gitárkísérettel két nyelven előadott Örömódája, majd végszó­ként a Kossuth-nóta zárta keretbe.
A Hiticas Macedon celebrálta há­romnyelvű (magyar, német, román) szentmisén megtörtént a hagyomá­nyos vízszentelés, s megemlékeztek Degré Alajosról (1819–1898), könyö­rögtek az ő lelki üdvéért is. Czernák Ferenc beszélt Lippától Budapestig vezető életútjáról. A reformkori or­szággyűlési fiatalokhoz csatlakozott Degré aktív szerepet vállalt az 1848-as forradalomban, majd a jelentkezett a forradalmi seregbe, ahol századosi rangig jutott, meg is sebesült. A forradalom után bujkált, de elfogták, s Aradra internálták. Később visszatért a politikai életbe. Gyümölcsöző irodalmi tevékenységet folytatott, egy időben Jókai Mór után ő volt a leg­olvasottabb magyar prózaíró. Emléke most a helyi kis számú magyarságot kovácsolja egybe az olvasókörben.
A misét követően a plébánia ima­termében tartott szeretetvendégségen a nagyszalontaiak több megzenésített verssel, Czernák Ferenc pedig szava­lattal szórakoztatta a vendégeket.
Ujj János